A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1984 (25. évfolyam, 1-5. szám)

1984-07-01 / 3. szám

-2-FAZAKASFERENC: -AZ ATOMTITOK ELÁRULÁSA Reagan, mint elnök sok választási Ígéretét nem tudta meg­tartani, nemcsak a demokrata képviselőházi többség obstruk» ciója miatt, hanem azért is, mert a republikánus többségű szenátus is sokszor cserbenhagyta. 1983. márciusi és áprilisi cikkeimben kimutattam, hogy nem csupán a tucatnyi libe­rális republikánus súlyosbítja a bajt, hanem a kimondottan konzervatív programmal beválasztott szenátorok közül is sokszor egy-két tucat is a liberálisokkal szavaz. Az elnök ma­ga is gyenge néha, mert elérhető többség lehetősége esetén is kétes környezete sugallatait követve nem szorgalmazta a si­kert. Azonban becsületére legyen mondva az elnöknek, hogy az elődei által leszabotált fegyverkezés kérdésében nem engedett s 3 év alatt olyan sok mindent pótolt, hogy az európai középtávolságú rakéták teljesszámú felszerelése után a meglepetés-szerű lerohanás veszélye nagymértékben csök­keni fog. Mindenki által elfogadott tény, hogy az U.S.A hon­védelme a legfontosabb kérdése a szabad világ fennmaradásá­nak s ebben a jobb- és baloldal is megegyezik, csak pontosan ellenkező előjellel: az Istenfélő, patrióta világ védekezni akar a szabotáló, tüntető, terrorlegények és ezeket ránkszabadító világösszeesküvők viszont minden védekezést meg akarnak bénítani azon sátáni megokolással, hogy az háborúhoz vezet s ebben szövetségest találtak a protestáns National Council of Churches és még az U.S.A. katolikus püspöki konferen­cia többségében is. Szerencsére az európai püspökök még észnél vannak, s a francia és olasz püspökök megkontrázták az amerikai egyházfőket. Megpróbálom ezek után felvázolni, hogy miképpen jutott a világ és elsősorban Amerika ebbe a halálos atomháborús veszedelembe, hiszen gondolhatjuk, hogy ez nem véletlenül történt, hanem tervszerűen, évtizedek óta elő volt minden készítve. A II. világháború alatt a szovjet már 3 font urániu­mot „ellopott”, amikor az U.S.A. és Kanada együttesen csak 5 font urániummal rendelkezett: ez nem volt nehéz ügy amikor sokezer amerikai állampolgár kéme és ágense volt a legmagasabb pozíciókban, mint pld. Harry Hopkins, Roose­velt elnök teljhatalmú első asszisztense, vagy Alger Hjss, sze­mélyi titkára Yaltában és később az E.N.SZ. megalapítója. Az első atombombát részekre szedve vitték ki Oroszország­ba, a kivégzett Rosenberg házaspár, s a hírhedt átszökött atomtudósok, az „olasz” Fermi és a „német” Klaus Fushs minden titkot kiszolgáltattak, úgy hogy a szovjet a hidrogén bomba előállításában előbbre volt, mint az U.S.A., mert itt a szabotálókkal kellett Teller Edének és társainak megküz­­deniök. Az 50-60 és 70-es évtizedek alatt a szovjet minden gazda­sági erejét belevetette, úgy az általános fegyverkezésbe, mint az atombombák és az azokat szállító rakéták előállításába, amíg az U.S.A. mindenkori uralkodó rétege mindent elköve­tett, hogy Amerika lemaradjon: a haditengerészet a felére csökkent, a Minuteman röppentyű gyártását megszüntették, a Trident tengeralattjáró programot elhalasztották (szeren­csére most már gyártják), a kikisérletezett B-l bombázó és neutron-bomba gyártását Carter elnök törölte, s az MX Mis­­silek védőelhelyezésén egy évtizede vitakoznak. Mindezek mellett a nagy Nixon a kötelező katonai szolgálatot is eltö­' rölte, ami a Vietnámi Háború szégyenletes befejezése után ! a fiatalság lelkében a hazafias érzést a minimálisra csökken­­j tette. Az összeesküvőknek, mindez nem adott még teljesga­­! ranciát egy világméretű zsarolásra, így az amerikai részleg a I 70-es évek elejére agymosta a közvéleményt annak elfogadá­­f sára, hogy tárgyalni .kell az oroszokkal az atom tömegírtás (holocaust) elkerülésére, mely az egész civilizáció és az em- I beiség pusztulását vonná maga után. Közben a szovjet titok- I ban a nagyvárosok, katonai támaszpontok és ipari üzemek ; területén kiépítette az atombiztos fedezékeket s így nyugod­­! tan leült tárgyalni Nixon külügyi államtitkárával — korunk­nak leggyanúsabb diplomatájával - Kissingerrel, aki gyakran nem amerikai, hanem szovjet tolmács közreműködésével tár­gyalt. így jött létre 1972-73-ban a Strategie Arms Limita- i tion Treaty (ezután SALT I) melyet az amerikaiak az ú.n. Mutual Assured Destruction (ezután MAD) elvére alapoz­tak, mely azt jelenti, hogy az USA biztonsága és az atomhá­ború elkerülése teljesen azon múlik, hogy olyan egyensúlyt tartsanak az atombombák számában, melyből elegendő ma­rad az ellenség váratlan atombomba támadása után is, me­lyekkel olyan véres bosszút lehet állni, hogy emiatt egyik fél sem fogja megkísérelni az atom elsőként való bevetését. Az épeszű amerikai patrióták elnevezték ezt a hipotézist MAD- ness-nek, vagy őrültségnek, hiszen terror-egyensúlyt akar fenntartani, amikor a támadó atomfegyverek tökéletesítést mind kevesebb atombombát hagyna meg a visszaütésre, így az atombombák számának a megállapított egyensúlyban tar­tása csak ellenőrzéssel képzelhető el,amiről a szovjet — mely „burzsuj naivitásának cégérezte ezen elképzelést — hallani sem akar. Mindezek ellenére a MADness teóriára épített SALT I. szerződést Nixon aláírta és a szenátus megszavazta annak ellenére, hogy a szerződés tartalmazza a védekező ra­kéták gyártásának eltiltását, tehát az Anti-Ballistic-Missiles (ezután ABM) használatát, mert ez a főelvet, az atom terror egyensúlyban tartását felborítaná. A vasfüggöny mindkét ol­dalán működő összeesküvők. így ráerőszakolták a világra ezt a szörnyű őrültséget, amely a szovjet közreműködése nélkül csak hiú ábránd. A szovjet mindenkori vezetői pedig a becs­telenség bajnokai, így csak természetes, hogy az első perctől kezdve nem tartották be a megállapodásokat és az atombom bák száma, nagysága, az azokat szállító rakéták és nehézbom bázók területén olyan döntő előnyre tettek szert, amelyről jószántukból nem fognak lemondani. A Carter adminisztrá- i ció alatt történt felbecsülés azt tálja elénk, hogy egy atom­támadás esetén az U.S.A. lakosságából 150 millió elpusztul, ! a visszavágás esetében a szovjet maximum 20 milliót veszte- I ne, ami kevesebb, mint a II. világháborús veszteségük, külön ! ben is kétszeresét, vagy háromszorosát mészárolták le a tisz- 1 togatásaik során, tehát szemrebbenés nélkül fel fogják ál­­] dozni 20 millió alattvalójukat, hogy a kommunizmust és főleg saját bőrüket megmentsék. ; A MAD-doktrina, vagyis a Kölcsönösen Biztosított Meg­semmisítés elvét a 60-as évek közepén agyalták ki az U.S.A. titkos agytrösztjei azon megokolás alapján, hogy amint a szovjet eléri az U.S.A. akkor már létező képességét, hogy ! egy meglepetés-szerű első atomtámadás után is súlyos meg­

Next

/
Thumbnails
Contents