A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1983 (24. évfolyam, 1-4. szám)

1983-09-01 / 4. szám

-3-Bppen mint erdélyi, emlitem, a német TV„ 4 héttel ezelőtt "Monitor" cimen közölt, bemutatott, adását. Egy Brassó közeléből a Németországban élő leányához kivándorolt német földműves-asszonynak az útját. Ahogyan 5 bátran beszámolt a Ceausescuék embertelen, a marxista dialektika szerinti álnokságairól. Rendkivül értelmesen a maga keserves kálváriájáról, amig egy kicsinyke batyuval a kezében elhagyhatta a szülőföldjét. Azokután, hogy kivándorolhatása fejében elvették a 60.000 lejt érő falusi házát, holott nála a magyar időkben 4 elemi osztályt végzett öregnél, még a tanittatási dij összegének levonása sem volt "törvényes". Beszámolt arról is, mint rabolták el a bútorait, igy az "oláh humánum" szerint utazásának előestéjén, még az ágyát is,- hogy virradatig a konyhája hideg kövén kuporgott.

A TV. "Monitor" beszámolója jogos felháborodást keltett a német berkekben. A megsokasodott panaszok is hozzájárultak a bajor miniszterelnök hirtelen elhatározott, május 2É-én történt szigorúan magánjellegű egy napot tartott utazásához Bukarestbe; ahol ő a román Andrei igazságügy miniszterrel tárgyalt a német sérelmek és kivándorlás ügyében. Érthető hogy a németek menekülnének a romániai nyomorból. Hogy Strauss az utolsó órában történt találkozásakkor mit mondott Ceausescunak, nem lett nyilvánítva. Amint őt ismerhetjük, nem rejtette a véleményét,- a véka alá. A kikötéseit tartalmazó határozatát, indulás előtt a repülőtéren adta át Andreinek. Hiszük Ceausescu nem teszi az ablakába.».

A mi, - pusztitó szándékkal kérésztrefeszitett erdélyi magyar, székely népümk,- ragaszkodik az ősi földhöz! Idegen nációk talán meg se ért'-hetik ezt a magukban hordott transzilvánizmust. Ahogyan a lelkűk horgonyaival belefogódznak a messzi múltnak erőt adó tradícióiba, és a maguk magyarságáért, székelységéért. Amint az erőszaknak elnyomott jogoknak elégtételt kereső fellobbanásai fénycsóvái, ki-kicsapnak az izzó pupillákból. Hittel hűséggel, akarattal, az erdélyi végvárai újkori küzdelmét élve szenvedve.

Amint azt eleim életükkel előttem is példázták, ott a szükebb Pátriánk kővel meggyürt térségében. Azok szerint, ahogyan a gyermekkoromban tanult vers emléke még ma is melenget, hiszen:

"Épitik a várat nagy sürgés- forgással.

Épitik, épitik, soha fel nem adják.

Tizennégy kőműves a falakat rakja,

Megannyi ifjú a követ adogatja,

Miközben asszonynép, már rezedákat ültet."

Hittel hiszem, érik az idő, kihajt a szabadság fája Erdélyben és virágot nyitnak a rezedák.

U.i. Örülnék, hogyha belekerülne a szövegbe. Ugyanis éppen zártam volna már a levélboritékot, jött a "Süddeutsche Zeitung" azaz újság. Benne dr. J. Strauss fényképe, aki tegnap május 29-én kapta meg Heidelbergben az amerikai Maryland-i egyetem által adományozott "honoris causa"doktori cimet.

Mellé az ő igazságához és lelki struktúrájához illő megnyilatkozása Beszédének szövegéből, magyar fordittásban:

" A kommunizmus mint ideológia már kihalt a Keleti-Blokk államokban. A bolsevista szisztéma szétesőben, önmaga oldja, semmisiti meg magát!

Szakáts 1stvánné