A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1983 (24. évfolyam, 1-4. szám)

1983-05-01 / 2. szám

-7 1 millió márka jutalmat Ígértek annak a nyugaton élő hasznos hülyének, aki vég­leg a kádári horda kezére játsza a Burg Kastl-i gimnáziumot és a kommunista ma­gyar kormány befolyása alá helyezi. A tanerőket Kádárék nevezzék ki és a szellem véglegesen kommunista legyen. Hogy ez nem sikerült, az köszönhető elsősorban Fi­­lippi Istvánnak és Fiala Ferencnek az Uj Hidfő szerkesztőjének, akik leleplezték még idejében a kádári horda ördögi mesterkedését. Ezzel bebizonyítottam és megerősítettem, hogy mennyire szükséges a "Sorakozóban" feltüntetett figyelmeztetésed. Kérjük a honfitársainkat hogy egy levelező lapon értesítsenek bennünket ha egyet értenek a "SORAKOZO” szellemével. Vasvári Zoltán EMLEKEZES 1945. ÁPRILIS 4. ÉRÉ A Magyar Népi Köztársaság, ágynevezett "Dolgozok Pártja" vezetésevei a Magyar Kommu­nista Párt, a szovjet kommunisták 'jo'voltábol' és fegyveres támogatásával immár 38. alkalommal — 'ünnepli' meg Magyarországu.n. "felszabadítását"... 1945. április ho 4-ik napja volt az, amikor a független Magyarországról az orosz hordák ki­szorították a kereszténységet védó/ magyar állami hadseregei! Ez volt az utolsö nap, amikor a törvényesen megválasztott magyar kormány megszűnt. Most 38. év távlatából is nyilvánvaló', hogy reánk, külföldre szakadt magyarokra hárul a nagy feladat, hogy tárgyilagos megvilágításban emlákezzúnk meg magyar testvéreink igaz áldoza­­tárol. Nem a magyarságon mdlott, hogy a 2. világ­háború nem végződött egy második nádorfehérvári győzelemmel, — ahol a m a g y a r s á g védte meg a nyugati kereszténységet a török mohamedán hddítással szemben. A kommunisták bevallott és soha meg nem tagadott végcélja, hogy az egész világot meghódítsák a kommunista eszmeinek. Azok a magyar testvérek, akik a második világháborúban életüket áldozták a kommunizmus elleni harcban: nemzeti hősök! Megilleti Őket a nemzeti hősöknek járó tisztelet e's megemlékezés! A jelenlegi otthoni báb-kormány immáron 38. éve nem emlékezik meg róluk, — ezé/t ez a mi nagy feladatunk, hogy el ne feledjük Ókét! Emlékeznünk kell és lerójjuk tiszteletünket értük, akik a 2. világháborúban nemes életűket adták a nyugati világért és a keresztény Magyar­­országért! Hogyha a világ zsidóságának 40 év után is joga van arra, hogy felelősségre vonják az Ö test­véreik ellen elkövetett bűnökért a bűnösöket, -úgy nekünk is erkölcsi kötelességünk itt, a szabad világban követelni, hogy a moszkvai kommunisták és azok magyarországi helytartói számoljanak el azzal a 250,000 hadi­fogollyal és magyar polgári személlyel, akiket a Szovjetben tartottak és oda kihurcoltak! És onnan soha vissza nem tértek! Követelnünk kell, hogy számoljanak el az 1948-ban es 1949-ben elhurcolt szakszervezeti ve­zetők életével és adjanak végre egy igazságos elszámolást az 1956. évi magyar szabadságharcosok kivég­zéséről és azoknak életerői, akiket a véríxT fojtott magyar szabadságharc után a Szovjetbe hurcoltak! * A kommunisták csinálhattak piros betűs ünnepnapot 1945. április 4-éből, de nekünk, hithű keresztény magyar­oknak ez a dátum éppen olyan fekete-betűs megemlékezést jelent, mint amilyen: 1848. október 6-a, valamint 1920. junius 4 ... ! Mindhárom nemzeti függetlenségünk évesztését jelenti számunkra! És amiképpen az első kettőből volt feltáma­dásunk, így lesz. 1945. 4-ből is és jövő törtélenmünk során úgy fogunk reá emlékezni, mint egy rossz álomra. Adjon az Isten nyugodalmat áldott magyar hőseinknek! Érezzük és tudjuk, áldozatuk nem volt hiábavaló! Vagyunk még és leszünk még magyarok, akik magasra emeljük a kezükből kiesett zászlót a végső győzelemig azzal, hogy ,sohasem feledjük őket és mindig megemlékezünk Róluk addig is, amig ... a magyar név megint szép lesz. méltó, régi. nagy híréhez!... Dr. Deák Imre (volt bíró) Átvéve a Magyarságból.

Next

/
Thumbnails
Contents