A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1983 (24. évfolyam, 1-4. szám)
1983-05-01 / 2. szám
A SZABAD MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGE FELHÍVÁSA! Százharmincöt esztendővel ezelőtt kelt föl a magyar nép elnyomói ellen, hogy kivívja a szabadságát. A forradalom szellemi vezetőinek - Petőfinek és társainak - első lépése volt a sajtó, a nyomtatott irott betű szabadságának visszaszerzése, mert jól tudták - eé az összes szabadságjogok legfontosabbika s nélküle nem valósulhatna meg a teljes szabadság. 1848-ban a cenzúra eltörlésével és a sajtószabadság deklarálásával kezdődött a magyar nemzeti újjászületés. A forradalom első meghatározó eseménye az volt, amikor a Pilvaxból érkező ifjak a nép nevében lefoglalták a Länderer és Heckenást nyomda egyik gépét s azon kinyomatták a szabad magyar sajtó első termékeit a Tizenkét Pontot és a Nemzeti Dalt. Ekkor született meg Magyarországon a sajtószabadság. S ezért e napon ünnepük a szabadföldi magyar sajtó munkásai a Magyar Sajtó Napját. Ennél méltóbb alkalom nem kínálkozik erre: jelezzük vele, hogy ma is magunkénak valljuk Negyvennyolc szabadságeszményeit s hitet teszünk a csorbitatlan sajtószabadság, a szabad véleménynyilvánítás joga mellett. Hazánkban ma nincs sajtószabadság, neip léteznek független újságok. A rendszer ellenőrzése alatt tartja a nyomdákat, kézbentartja a papirelosztást és adminisztrativ eszközökkel korlátozza az irói szabadságot: az irók, újságírók csak addig mehetnek el, amig a párt engedi. Aki túllépi a tűrési határt, megfosztják a publikálás lehetőségeitől. Az igaz szónak, a bírálatnak, az őszinte, valódi képet tükröző irásoknak csak az u.n. második nyilvánosság, a szamizdat formájában való megjelenés marad, ami nem szabadság. Éppen a szabadság hiányát bizonyítja, hogy az Írások egy része a föld alá szorul. Es ez a lehetőség nagyon törékeny: ha a rendszernek úgy tetszik, ennek is végetvethet. A szamizdatok irói és terjesztői ellen múlt év végén végrehajtott rendőri akciók - házkutatások, elkobzások, kihallgatások - azt a gyanút keltik, hogy a rendszer eddigi enge- , dékenysége csupán taktika volt és most már kíméletlenül el akarja hallgattató ni az ellenzékieket. Ismerjük a diktatúra módszereit: ezért őszintén aggódunk sorsukért. A Szabad Magyar Újságírók Szövetr sége öt év előtti megalakulása óta esztendőről-esztendőre kötelességének tartja, hogy 1848 márciusának évfordulóján ráirányítsa a figyelmet az emigrációs lapok munkájára és meghirdessa a Magyar Sajtó Napját. S ugyanakkor követelje, hogy szülőhazánkban állítsák vissza a sajtó teljes szabadságát. A szabad magyar sajtó munkásai most ezt az alkalmat használják föl arra, hogy tiltakozzanak a hazai, valamint az erdélyi és felvidéki ellenzékiek tevékenységének, gondolataik Írásos közlésének hatalmi eszközökkel való megakadályozása ellen. A szamizdatok bátor íróinak és terjesztőinek érezniök, tudniok kell, hogy nincsenek egyedül. Mellettük állunk! Tudjuk, milyen nehéz körülmények és veszélyek#közt küzdenek szabadságjogaikért, súlyos kockázatot vállalva minden leirt szóval. Szolidárisaknak kell lennünk velük, mert igy támogathatjuk Őket harcukban, amit azért folytatnak, hogy leleplezzék a rendszer jogtiprásait. S aki ezeket közülünk itt a szabad világban el akarja kendőzni, őket döfi hátba. Március 15« emlékünnepén, a Magyar Sajtó Napján az Írás, a bírálat szabadságáért küzdő hazai, erdélyi és felvidéki értelmiségiekkel való szélidaritásunk kinyilvánitása legfőbb feladatunk! Mert céljaink azonosak: a demokratikus emberi jogok s azok közül is elsősorban a sajtó szabadságának biztosítása egy közös erővel megteremtett szabad Hazában! 1983. március idusán A Szabad Magyar Újságírók Szövétsége nevében: Stirling György Flórián Tibor ü.v. titkár elnök ERŐSÍTSD A MOZGALMAT ! LÉGY A MOZGALOM HARCOS TAGJA !
