A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1983 (24. évfolyam, 1-4. szám)

1983-05-01 / 2. szám

-- 2 EMLÉK EST ! A Kereszt és Kard Mozgalom mint irtuk 1983 január hónapban ünnepelte 26 éves működésének az évfordulóját. Ebből az alkalomból 1983 február 2?-én rendeztünk egy nagyszabású ünnep­séget a Szent István katolikus egyház dísztermében. Ünnepi beszédet tartotta vitéz Se­rényi István a K.K.M. kelet kerület vezetője. A jól felépített beszédben Serényi kihangsúlyozta a mozgalom nem­zetmentő szolgálatát, valamint épitő szerepét. Kitért arra is hogy New-York városában 20- éven keresztül megrendeztük a magyarok "MAGYAR BÁLJÁT", amellyel példát mutattunk a felnövekedő ifjúságunknak, hogyan szórakoztak elődeik szé­pen magyarosan. Minden év április É-én gyászistentiszteletet tartottunk, hogy emlékeztessük a magyarságot hazánk gyászos napjára a kommunista megszállásra. Kihangsúlyozta beszédében, hogy a mozgalom soha nem tért el a kitűzött eredeti céljától és nem is fog, lelki szemeink előtt mindig a történelmi Magyarország képe ragyog és azért minden áldozatra képesek vagyunk. A magvas beszédet igen sok tapsai jutalmazták. Utánna Horváth Mártonná a K.K.M. pénztárosa szavalata következett. Elő­adta Völgyi Gyula volt intézőbizottsági tagunknak, aki már meghalt "KERESZT ÉS KARD JEGYEBEN" cimü versét nagy hatással. Ezt követte Vasvári Zoltán a K.K.M. országos vezetőjének rövid beszéde amelyben megköszönte a tagság áldozatos munkáját és segítségét. Amely lehetővé teszi, hogy szavunk eljusson minden nemzeti magyar otthonába a Kereszt és Kard Mozgalom Hangja" utján. Egyúttal kijelentette, hogy a Kereszt és Kard Mozgalom­ba be és kilépni nem lehet— csak szolgálni—. Aki nem szolgálja az önmagát zárta ki ebből az épitő és áldozat vállaló mozgalomból. Majd felolvasta a hatá­rozati javaslatokat: Kereszt és Kard Mozgalom 1982 szeptember 7-én az intézőbizottság ülés sén megvitatta az erdélyi magyarság helyzetét Ceausescu rezsim magyarellenes intézkedéseit. A. / Tekintettel arra, hogy Erdély-i magyarság Romániához való csatolá­sa nem oldotta meg az ottani kisebbségi kérdést, sőt mégjobban elmérgesitette azt. B. / A Trianon-i 1920 a párisi 19^7 békeszerződések alapján Romániában a magyar őslakosságot kiszolgáltatták az uralkodó román nemzetnek, minden em­beri és nemzeti jogától megfosztva. C. / Ez által az erdélyi magyarság kulturális és nemzeti pusztulásra van Ítélve. D. / A kommunista Magyar Népköztársaság kormánya még a kis ujját sem mozdítja meg az ott élő 3 millió magyar érdekében. Minden ellenlépés és törekvés a szabadföldön élő magyarság nyakába sza­kkadt. Tekintettel arra, hogy a Kereszt és Kard Mozgalom mind az 5 elszakított rész fájdalmát a szivén viseli a területekből egy jottányit sem enged elvenni. A gond és a bajok orvoslása sokszor az erőnkön felüli megoldást követeli tő­lünk. Az ifjabb nemzedékünk nemzeti ügyeinkkel tisztelet a kivételnek vajmi ke­veset törődik, pedig rájuk vár a bajok orvoslása a magyar jövő szolgálata. Nagy örömmel és szeretettel üdvözöljük az erdélyi magyar földalatti tá­­tájékoztató Írást, mert megszületett és hirt ad szerte a világon, hogy az er­délyi magyarság magyarként akar élni a szakadatlan beolvasztó törekvések elle­nére és panaszait az "ELLENPONTOK" utján félreérthetetlenül kifejezi. hogy mi ellen, csak lehessen höbörög­­ni/ több a sarló- kalapács vöröszász­ló, mint május elsején Pesten a Liget­ben. Miért is ne? Szabadság van. Ott­hon még nem jutott eszébe senkinek, hogy a paksi atomerőmű ellen protes­táljon. Jól néznénk ki! Rend van ké­rem - nem úgy, mint Nyugaton! Itt? Jobb ha nem is irok róla. Itt lehet örjöngeni, mert szabadság van. Most már csak azt szeretném meg­kérdezni kedves olvasóimtól: mit kíván­nak, Szocialista rendet, vagy nyugati szabadságot.... ? /Uj Hídfő/

Next

/
Thumbnails
Contents