Kereszt és Kard Mozgalom Tájékoztatója, 1966 (8. évfolyam, 1. szám)

1966-05-01 / 1. szám

vesztett főpapság és főnemesség restaurációja volt, nem a gyárait vesztett nagytőkések indították el 1956 eseményeit. Ezekkel az érvekkel védekezett a Kádár kormány az Egyesült Nemzetek különbizottságában. Az ENSz /UN/ történelmi jelentőségű jelentése ugyan világosan kimutatta a kommunista propaganda hazugságokat, de ezek a jegyzőkönyvek könyvtárakban porosodnak. Ha a forradalom igazságát, valóságos mondanivalóját ma nem tartjuk fontosnak, nem fogadjuk el nyilvánosan és egyhangúlag még nyugati ellenzéssel szemben is, akkor minden fényesen megrendezett ünnepelés kokárdás szócsépléssé alacsony odik.

Át kell ereznünk, hogy 1956 nem egyszerű eseménye a magyar történelemnek, de sorsforduló a magyar nép életében: ünnepi ruhában, ünnepi sziwel közeledjen ehhez az évfordulóhoz széthulló fajtánk minden igaz fia. Nem az évfordulóban rejlő külország felé mutatós propaganda erő a mi nagy örökségünk, de az a szellem, az az igazság, amivel a forradalom utánni nemzedékek végre valóban építeni tudnak.

A nagyobbára azonos tartalmú forradalmi célkitűzések egyik kétségenkivül legtömörebb és időtállóbb megfogalmazása a Forradalmi Értelmiségi Tanács aláírásaival jelent meg. Bizonyos az, hogy az 1956 október 28.-án elfogadott és kiadott követelések pontosabb megfogalmazására a forradalom végső győzelme után került volna sor, a meghatározások több helyen a marxista dialektika bélyegét viselik és az aláirók részben még ma is működő funkcionáriusok. Alapos tanulmányozás után mégis ezt az összefoglalót találjuk a legáltalánosabbnak, különös tekintettel arra, hogy ezek a pontok a forradalomnak már olyan szakában kerültek papírra, amikor annak távlata érehhető volt, győzelme elérhető közelségbe került. Ezt a kiadványt eredeti formájában most ismét nyilvánosságra adjuk.

Ugyancsak közöljük a diákok által október 22-én megfogalmazott követeléseket, hiszen a Forradalom ezek jegyében indult. Közöljük az első tervezet lo pontját, melyből a rendszer öt pontot közlésre engedett volna, de a másik öt pont közlését megtagadták, s ennek következményeként történt az első fegyveres összecsapás a rádiónál. Nyilvánosságra hozzuk ismét a fenti tervezetből végső kiadásra érlelt 16 pontot, melyet október 23.-án hoztak először és amelyik a Forradalom legismertebb összeállitása lett.

Ezt a megkeresést eljuttatjuk minden magyar szervezethez, akik az évfordulóra készülnek, és kérjük, hogy a Forradalom célkitűzéseit NYILVÁNOS NYILATKOZATAIKBAN MAGUKÉVÁ TENNI SZÍVESKEDJENEK.

Mozgalmunk Forradalmi Csoportja, 1956-57-ben menekült tagjai és Mozgalmunk vezetősége a Forradalom célkitűzéseit elvben magáévá teszi és kötelességének tartja, hogy azok megvalósításáért küzdjön.

A Mozgalom úgy érzi, hogy a Forradalomnak nincs kizárólagos szervezeti letéteményese, tehát a tiz éves évforduló alkalmából nem egy emigrációban alakult egyesülethez kell csatlakozását bejelenteni a méltó megünnepelésre. Fontosabb, hogy a Forradalom célkitűzéseit tegye magáévá, és ragaszkodjon, hogy ezeket a célkitűzéseket mindenki elfogadja, aki a megemlékezések rendezésénél részt kér tekintet nélkül arra, hogy a szervezet nevében hordja-e a "szabadságharcos" jelzőt, vagy sem.