Képes Hét, 1930 (3. évfolyam, 1-7. szám - Prágai Magyar Hírlap március-novemberi melléklete)
1930-02-16 / 7. szám - Komlós Aladár: Budapesti levél - Szerkesztői üzenetek
Budapest* ima: A „Nyugat*’*’ korul. Miért néztük oly feszengve a kínos perpatvart, amely mostanában Ignotus és a Nyugat uj szerkesztői közt támadt, s miért oly nehéz állást foglalni ebben a kérdésben, amely a keresett nemzeti koncentráció helyett szakadást idézett elő ott is, ahol nem volt. Sokáig megkasonolva és kábultan néztük a pörlekedést, mint a gyermek, aki hirtelen azt látja, hogy szülei tányérokat vágnak egymás fejéhez, s most nem tudja, kinek fogja pártját. . . De nemcsak a szivünk, az igazság is kétfelé húzott. Ignotussal valóban sérelem történt. Nem azáltal, hogy nevét levették a lap homlokáról (hiszen nem kevésbbé fényes neveket tettek a helyére), hanem a mód által, ahogy e levétel megtörtént, Ignátus teljes joggal vette zokon a tapintatlanságot, hogy újságokból kellett tudomást szereznie szűre kitételéről, — csak ott hibázta el a dolgot, mikor túlbecsülte sérelme irodalomtörténeti jelentőségét. Az ember együttérzése önkéntelenül hozzáfordul ahhoz, akit megbántottak, de végre is csak nem elegendő ok Babits Mihály és Móricz Zsigmond megtagadására az, hogy Fenyő Miksa elmulasztott megírni egy levelet, amelyet meg kellett volna Írnia! Persze a Nyugat is szebben és okosabban járt volna el, ha utólag nyíltan és egyszerűen beismerte volna, hogy tulajdonosai sajnálatos mulasztást követtek el volt főszerkesztőjével szemben. Azt hiszem, Ignotus pár hét múlva éppúgy restelni fogja szemmértéke megtévedését, mint ahogy Babits és Móricz sem lesz büszke rá, hogy belement egy harcba, amelyet jobb lett volna kikerülni, ♦ Babits Mihály (abban az irodalomtörténeti dokumentumnak is fontos cikkben, amelyet a Nyugat utolsó számában irt a kérdésről) bejelenti a lap uj programját: „nem kívánhatjuk — Írja — valahol a szélen megrekeszteni a Nyugat hajóját; balszélen éppoly kevéssé, mint jobbon... A hajónak be kell jutni a fősodorba.“ Bajos volna kétségbevonni, hogy ez jogos, sőt szép célkitűzés. A Nyugat helyzetében régóta van valami fullasztóan egészségtelen, s igazán legfőbb ideje kitörni abból az elszigeteltségből, amelybe egy rég lezajlott dicső harc, majd egy megmérgezett korszak juttatta. Babits és Móricz neve alkalmas is erre s már is nem egy jel mutat arra, hogy a sztratégiai művelet sikerülni fog. ., Kár lenne azonban, ha a „nemzeti koncentrációs“ törekvések ivét túlságosan meg találnák feszitetni. Az uj irodalom és az uj művészet — ezen lehet sajnálkozni, letagadni nem lehet — a maga tulfinornult és kalandoriaji merész szellemében nem alkalmas arra, hogy egy egész nemzeté legyen. Ady Endre éppúgy nem alkalmas erre, mint a német George vagy a francia Valéry. A Nyugat helyzetének megjavítása teréji is be kell érni bizonyos kínos és nyomasztó félreértések eloszlatásával, Ennél többet elérni nem lehetne olyan áldozat nélkül, amelyet bűn lenne meghozni. Beszéljünk magyarul: Az egész nemzetet csak úgy lehetne a Nyugat hívévé koncentrálni, ha a lap munkatársai lemondanának művészi szabadságukról s egy uj Móricz éppúgy nem Írhatná meg a „Sárarany“-t mint Babits Mihály a „Húsvét előtt“-et. . . KOMLÓS ALADAR. Szerkesztői üzenetek Mai cimképünk: A prágai magyar táisaságból: Dzurányi Lászlóné, nemzeti viseletben. Irodalmár, Pozsony. A dolog alighanem tévedésen alapul, mert tudtunkkal Győry Dezső még nem tett határozott Ígéretet a rendezőségnek arra, hogy személyesen résztvesz a pesti ,,Uj auróra“ irodalmi estén. Sőt nem is utazik el az estre. Érdeklődésünkre azt mondotta, hogy bár a rendezőkhöz, akik közül egyik, első könyvének kiadója, másik egyik legjobb személyes barátja, a szeretet és hála szálai fűzik, és bár jószándékukról föltétien meg van győződve, sajnos ez még nem garancia arra, hogy a hirdetett névsor híven reprezentálja a szlovenszkói magyar irodalmat s igy bár mint jóbarátnak ez nagyon nehezére esik, elvi szempontokból kénytelen távol maradni, de távolmaradásával senkit sem akar támadni, csupán a tiszta irodalom szükségességének elvét megvédeni. Ezt a magyarázatot valószínűleg azok is tiszteletben fogják tartani, akik más kritikai elvet vallanak a szlovenszkói magyar írókkal szemben. Munkatársainkhoz: Tekintettel arra, hogy a jövőben a Képes Hét már mint a Prágai Magyar Hírlap melléklete fog megjelenni, felkérjük munkatársainkat, hogy kézirataikat ezentúl a Prágai Magyar Hírlap címére (Praha II, Panská ul. 12, II) küldjék. Amatőr fényképészeinkhez: Mint a fenti üzenetből látható, a legközelebbi jövőben, már mint a P. M. H. melléklete jelenünk meg s ezért felkérjük mindazokat, akik fényképeket küldenek be, hogy ezt ...Képes Hét“ jelzéssel egyenesen a P. M. II. szerkesztőségébe címezzék. A lapra és a mellékletre vonatkozó közelebbi tudnivalókat és változásokat annakidején a P. M. H. részletesen fogja közölni. — Az amatőrképekből a közölhető felvételeket ezen túl is rendesen közölni fogjuk. „Keletiné“-t kérjük, közölje velünk pontos címét. Levélben szeretnénk válaszolni. Régi olvasó. Névtelen levelekre érdemben nem válaszolunk. Egy szomorú kislány. „Az ideállom most katona, — Írja — és messze van tőlem. Nekem nagyon nehéz a távolléte és épp ezért szeretnék vele levelezni. Ezért kérem a kedves szerkesztő Bácsi tanácsát, Egy tucat kérdés. 1. Hol őrzik Lehel kürtjét? 2. Mi a kosmogónia? 3. Mi a fölirás a térdszalag-renden? 4. Melyik London leghíresebb parkja? 5. Ki volt az az embergyülölő, aki hordóban lakott? 6. Ki irt hires könyvet a méhek életéről? 7. Mi a kacagány? 8. Mikor foglalták el a japánok Koreát? 9. Miért nincs Lettországnak fő varosa? 10. Mire használják a kaolint? 11. Hány sorból áll egy szonett? 12. Melyik magyar városban élt Haydn? Agy kérdés hibás. Ki tudja melyik? — A megfejtések két héten belül küldendők be. A megfejtők közt értékes kőnyuajándékokat sorsolunk ki. hogy mi módon jöhetnék levelezésbe vele, anélkül, hogy én Írjak neki először.“ Bizony erre nézve bajosan tudunk Tanácsot adni. Meg kell várni, amig ő ir és ha nem ir, akkor ön se Írjon neki. Sőt még akkoi se igen Írjon, ha ő ir. Tizenhétéves fiatal leányok sokkal helyesebben teszik, ha ideáljukkal nem leveleznek. Még akkor se, ha tudják, hogy az ideált nem két l el Írják, hanem eggyel. Hát még, ha nem tudják. „Üzenet,“ Tíz közül átlag egy nyer. S. Károlyné. Levelét továbbítottuk. 1910. Kérjük, írja meg pontos címét, mert levélben szeretnénk válaszolni. Visói. Nagyon örülünk, hogy újra irt. Aggódtunk Magáért. El fog múlni, nyugodjék meg, el fog múlni. Minden elmúlik, előbb elmúlik a szerelem, azután elmúlnak az emlékek. Azután uj érzések jönnek, amiből újra emlékek lesznek: ez az élet. Persze nem minden érzés fájdalmas és nem minden emlék szomorú. Még nagyon sok és szép dologgal fog találkozni az életében. Csak most legyen erős. Közhellyé lett, de éppen azért lett közhellyé, mert nagyon igaz: az idő mindent meggyógyít. Mi szeretettel kisérjük sorsát, Írjon nekünk, ha nehéz a szive. Magával vagyunk gondolatban és nagyon közel érezzük a lelkét magunkhoz. Főszerkesztő: Györy Dezső. Felelős szerkesztő: Szvatkó Pál dr. Főmunkatárs: Márai Sándor. Kiadó: Tarján Ödön. Szerkesztőség és kiadóhivatal Praha II., Panská 12/111. — Nyomatott: Lipcsei Könyvkiadó R. T. nyomdájában, Lipcsében. A nyomásért felelős: H. Pfeiffer. A cimfejeket Schneller Pál rajzolja. Kéziratokat és képeket nem örzünk meg és nem adunk vissza. A lap küldését a postaminisztérium a 216.729 VII. 1928. sz. alatt engedélyezte.
