Képes Hét, 1930 (3. évfolyam, 1-7. szám - Prágai Magyar Hírlap március-novemberi melléklete)

1930-02-02 / 5. szám - Dortsák Lajos: Losonc, az elnémult iparváros. Losonc: a leépített város

Losonc, az elnémult iparvaros 1. Losonc tétlen gyárkéf menyei a téli ködben. 2. Református templom. 3. Városház. 4. Vigadó. 5. Látkép. 6. Rőm.skath. templom. 7. Ag.»eu. tem* plom. S. Az uj neológ zsi* nagóga. Losonc: a leépített város Losonc „a poraiból meg* élemedett Phönix“ városa. Címere: a fiókáit saját véré* vei tápláló phönix madár. A hadak útjában feküdt, tatár, török, kuruc, labanc, orosz végig dúlta, háromszor gyúj­totta fel a háború viharja » háromszor élemedett meg uj* ra. Mindig elölről kezdték az otthonuk, vagyonuk vesztett losonci polgárok a város épí­tését, a tűzhely alapítását, az otthon berendezését s min­dig a saját erejükből építették újra Losoncot. Polgáraiban hamar kifejlő­dött az öntudat, a városi pa­triotizmus. A tipikus kisipari város jelentős nagyipari és kereskedelmi várossá fejlő­dött a kiegyezés utáni év­tizedekben? Ezt a nagyipart és nagykereskedelmet Ugyan­úgy maguk a losonci polgárok alapították és fejlesztették a maguk munkájával, a maguk üzleti, vállalkozási szellemé­vel, a maguk anyagi erejével. Hajdan híres református jog­akadémiája volt, ma az egyet­len szlovenszkói magyar fő­iskolának, a református theo­­lógiai főiskolának ad otthont. A XVIII. század végén Kár. mán József innen indította meg a magyar irodalom fej­lesztése érdekében munkássá­gát, — a háború befejezését követő években pedig innen indul meg Győry Dezső, Komlós Aladár és Simándy Pál együttes összefogó mun­kája a szlovenszkói magyar irodalomért. S egyebekben is kisebbségi életünk legjelentő­sebb politikai, kulturális és gazdasági életjelenségeinek Losonc a kiindulási helye. A régi eleven, nyüzsgő, az ipari, az üzleti élet zajától hangos a gyárak kéményeinek füstjé­vel bevont Losonc elcsende­sült, a Szlovenszkót fojtogató ipari krízis megállította a zakatoló gépeket, kicsavarta a munkás kezéből a kalapá­csot, kioltotta a kazánokból a tüzet s ma a megállott gyárak kialudt, nem füstölő kémé­nyeivel úgy hat a város képe, mint a 1849-iki tűzvész után készült rajzokon. A mai Lo­sonc polgáraiban azonban épp úgy megvannak a városuk emelése, fejlesztése érdeké­ben munkáló polgári erények, mint a leégett várost újraépí­tő elődökben s ezek az eré­nyek ma is azon dolgoznak, hogy Losonc a saját erejéből jusson vissza arra a jelentő­ségre, arra a gazdagságra, ahol ereje teljében lévő nagy­ipara idejében állott. Dortsák Lajos dr.

Next

/
Thumbnails
Contents