Képes Hét, 1930 (3. évfolyam, 1-7. szám - Prágai Magyar Hírlap március-novemberi melléklete)
1930-02-02 / 5. szám - Dortsák Lajos: Losonc, az elnémult iparváros. Losonc: a leépített város
Losonc, az elnémult iparvaros 1. Losonc tétlen gyárkéf menyei a téli ködben. 2. Református templom. 3. Városház. 4. Vigadó. 5. Látkép. 6. Rőm.skath. templom. 7. Ag.»eu. tem* plom. S. Az uj neológ zsi* nagóga. Losonc: a leépített város Losonc „a poraiból meg* élemedett Phönix“ városa. Címere: a fiókáit saját véré* vei tápláló phönix madár. A hadak útjában feküdt, tatár, török, kuruc, labanc, orosz végig dúlta, háromszor gyújtotta fel a háború viharja » háromszor élemedett meg uj* ra. Mindig elölről kezdték az otthonuk, vagyonuk vesztett losonci polgárok a város építését, a tűzhely alapítását, az otthon berendezését s mindig a saját erejükből építették újra Losoncot. Polgáraiban hamar kifejlődött az öntudat, a városi patriotizmus. A tipikus kisipari város jelentős nagyipari és kereskedelmi várossá fejlődött a kiegyezés utáni évtizedekben? Ezt a nagyipart és nagykereskedelmet Ugyanúgy maguk a losonci polgárok alapították és fejlesztették a maguk munkájával, a maguk üzleti, vállalkozási szellemével, a maguk anyagi erejével. Hajdan híres református jogakadémiája volt, ma az egyetlen szlovenszkói magyar főiskolának, a református theológiai főiskolának ad otthont. A XVIII. század végén Kár. mán József innen indította meg a magyar irodalom fejlesztése érdekében munkásságát, — a háború befejezését követő években pedig innen indul meg Győry Dezső, Komlós Aladár és Simándy Pál együttes összefogó munkája a szlovenszkói magyar irodalomért. S egyebekben is kisebbségi életünk legjelentősebb politikai, kulturális és gazdasági életjelenségeinek Losonc a kiindulási helye. A régi eleven, nyüzsgő, az ipari, az üzleti élet zajától hangos a gyárak kéményeinek füstjével bevont Losonc elcsendesült, a Szlovenszkót fojtogató ipari krízis megállította a zakatoló gépeket, kicsavarta a munkás kezéből a kalapácsot, kioltotta a kazánokból a tüzet s ma a megállott gyárak kialudt, nem füstölő kéményeivel úgy hat a város képe, mint a 1849-iki tűzvész után készült rajzokon. A mai Losonc polgáraiban azonban épp úgy megvannak a városuk emelése, fejlesztése érdekében munkáló polgári erények, mint a leégett várost újraépítő elődökben s ezek az erények ma is azon dolgoznak, hogy Losonc a saját erejéből jusson vissza arra a jelentőségre, arra a gazdagságra, ahol ereje teljében lévő nagyipara idejében állott. Dortsák Lajos dr.
