Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-08-18 / 33. szám - Markovits Rodion: Az Aszfodélosz-kávéházban

Az Aszfodélosz~fávéfiázban

Az Aszfodélosz-kávéházban csöndesség volt. Nagy ablakaiból látszottak az eliziumii mezők és oda csillogott a hömpölygő Létbe vizének ezüstszínű fodroizás'a.

Az Aszfodélosz-kávéház ajtajában két vándor udvariaskodott.

— Tessék ... Tessék, Kiéin ur...

— Csak ön után, Galambos ur....

— Azt hiszem, Kiéin ur az idősebb...

— Azt hiszem, most már mindegy, Galambos ur... Végre benn ültek a vándorok a kávéházban. Beszélgettek.

— Ön pénteken halt meg, Galambos ur, nemde?

— Igen... úgy kell lennie .... az utolsó pillanatokban mái nem figyeltem oda ...

— Én még szerettem volna néhány esedékességet inkasszálni. De ez most már elmúlt.

Galambos ur fekete ruhában volt, Kiéin ur hosszú fehér ingben.

— Én azt hittem, Galambos ur... azt hittem... itt nem fogunk ... nem fogunk egy kávéházba járni...

— őszintén megvallva, Kiéin ur... én is azt hittem...

— Ugylátszik, itt már nem csinálnak kázust az ilyesmiből.

— Ugylátszik, Kiéin ur.

— És vájjon a kihallgatással mi lesz?

— Lehet... még az is meglehet, hogy ott is együtt leszünk...

— Ezek után nincs kizárva.

—- Önt szombaton temették, Kiéin ur?

— Nálunk nem temetnek szombaton, Galambos ur.

— Persze ,..

—- Halogatást már nem érez, Galambos ur?

— A világon semmit, Kiéin ur.

— Érdekes. Nekem is megszűnt a szemkönnyezésem. Nem fogom kenni pár napig.

— Gondol az adósokra, Kiéin ur?

—• Most, hogy eszembe juttatta, Galambos ur. De nem törődöm velük.

— Sajnál valakit, Kiéin ur?

— Most már nem. Azelőtt sokat szenvedtem. Nagyon

Baloldalt: Rimeg Blanka (Nagyszaladna) legutóbb egy pelsőci szépségversenyen első dijat nyert. — Jobboldalt: Szlovenszkói magyar gazdák kirándulása a Hortobágyra. Illozekné Belitzky Böske csikós jelmezben. (Hlozek János felvétele.)

Irta: Martóovits Rodion