Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-04 / 31. szám - Falu Tamás: Föllebbezek - Zsigray Julianna: A mi vigaszunk
Képek Szlovenszkóról és a szlovenszkói életből. Felső kép: Liptószentiván panorámája a lengyel Kárpátokkal. (Szent-Ivány József amatőrfelvétele.) — Középen: V etésdijazás Szlovenszkón. A fa mellett Jaross Andor. — Alsó kép: A Goldperger-kurta Nagylibercsén. (GiUer Albertné felvétele, Libercse.) A mi vigaszunk Lásd be végre, szagény szivem: Boldogság nem lehet, A mindigélő szerelem Csak édes révület. Csak pezsgő, vagy májusi bor Vagy júliusi mákony. Mikor csókol, meg is harap És vér csepeg a szádon. Örök jelkép. Örök jajunk: Ami pedig jó, mindig véres, A auönyörünk, a sóhajunk A más könnyével ékes. Miattam sírsz szivem, szivem? Vagy én sírok miattad? Hidd el a csókot s könnyeket Egyformán kérted, adtad. Ha elválunk, ne bánts szivem, Mert én nem szidlak téged. A szerelem megégetett A szerelem megvérzett. Ne emlékezz az esküre S a feltépett sebekre! Én csak a szádra gondolok S a fátyolos szemedre .. . Zsigray Julianna. törülte volna. Csak mikor már a pályaudvar kijárata felé igyekeztünk, mondta egészen nyugodtan és tárgyilagosan: — Azért mondom, hogy hazugság, ha azt állítja valaki, hogy a nö vagy családanyának, vagy szeretőnek születik. Kláriról csak nem lehet mondani, hogy annak született, amivé egy keserves ifjúság beteges álmodozásai tették? Némán bólogattam, bár éppen az ellenkezőjéről voltam meggyőződve. Fellebbezek Én ide nem azért születtem, Hogy agg legyek és megtört beteg. Tiltakozom az aggság ellen, S a halál ellen föllebbezek. Tiltakozom és föllebbezek, Szent indokom a következő: Szerelem, dal, boldogság, kis ház, Tavaszi kert és őszi mező. Falu Tamás.
