Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-14 / 28. szám - Wallace, G. H.: Kisértet a hajón
Munka közben. Bánsági Vince festménye. — Huszontöt-huszonhat éves. A magándetektív fölényesen elmosolyodott. A buta emberek rendszerint akkor mosolyognak fölényesen, amikor arra semmi okuk. — Ó, távolról sem. Legalább is ötvenhárom-ötvennegy. Vagy még idősebb. A gyáros megütközve nézett rá. Ez a személyleirás sehogysem akart ráilleni kanéra. — Jól megnézte azt az embert? — kérdezte. — Jól. Egész idő alatt a gyeptérség túlsó oldalán jártunk föl s alá de onnan sem tudtuk kivenni az arcát. Markáns arcéi! — elöreugró áll.. . Ismeri ön Daniénak, a híres költőnek az állát? — Menjen a fenébe! Rasselyer-Brown, mint ahogy egy hamisítatlan amerikai milliomoshoz illik, legényéveit a zsákhordásnak szentelte volt. Ég a kikötő munkások között nem nagyon lehet irodalmi ismeretekre szert tenni... A magándetektív eltávozott és Rasselyer-Brown egyedül maradt problémájával. Ki lehetett az a tiszt, ha nem Lane ? — A hajókapitány? — Lehet. De akkor a monogram? A gyáros elővette noteszét, melybe a hajóról való bucsuzáskor följegyezte a rokonszenves kapitány nevét, hogy adandó alkalommal meghívhassa. Háromszor lapozta át a füzetet elejétől végig, mig végre rábukkant a keresett névre. „Leuthner“. A betű tehát nála is megfelel. De — lehetséges lenne ez? Vak volt tán, hogy ezt észre nem vette? Alig van, ami elsiklana a szeme alól. Vagy talán elszalasztott valamit, ami a szeme előtt történt? ♦ Lehetetlen! Kétségtelen, hogy az asszony az egész ut alatt Lapéval a fiatal elsőtiszttel flörtölt. És most egyszerre a kapitány bújna ki a dologból? Mennél tovább mérlegelte ezt a gondolatot, annál valószínűtlenebbnek látszott. A detektív biztosan tévedett. Mert sok ember van, aki nem tudja a férfiak életkorát megbecsülni. Hát még nagyobb távolságból... De ha az asszony mégis a kapitánnyal találkozott, akkor a férfi valószínűleg tiszttársa kérésére és megbízásából jött el a találkára. Igen igy kellett lennie. Csakhogy... — A gyáros pillantást vetett a jelentésre: „...bizalmas közelségben, intim párbeszédbe merülve.“ Bizalmas közelségben! Lári-fári... A detektív rosszul látott. Vagy kitalálta. Túlzott, hogy jelentését érdekesebbé tegye. Rasselyer-Brown mindenképp Lanera akart féltékenykedni. A karcsú, egyszemű angolra... aki oly mesés táncos volt. A gyáros nem tudott táncolni. Az a tánc ... a hajón ... az nem megy ki az eszéből. Mennyire belefeküdtek egymás ölelésébe! Csakis ő lehetett. — Lane. Rasselyer-Brown a kapitányt veszélytelen ellenfélnek tartotta. A gyárosnak igaza volt. Az asszony valóban az elsőtiszttel flörtölt a hajón. Közben azonban épp a kapitányba szeretett bele.
