Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-02 / 22. szám - Szerkesztői üzenetek

'■erre a hangzürzavarra, dekát mi ennek az oka? Annyira éhesek? — Éhesek? Szó sincs róla, hiszen mindegyik fogyni akar! és csak madár módra csipeget abból, amit elébe tesz a pincér. —- De értse meg! Fontosak a kör­nyező asztalok, fontos, hogy a szom­széd lássa, hogy ő humárral kezdi és ananásszal véazi. Az sem közömbös, hogy másnap a barátnőnek elmesél­hesse hogy udvarlójával itt és ott volt s fejedelmi menüt ettek végig. Köz­ben az udvarló halálos izgalommal (de tettetett angol flegmával) lesi, hogy mire támad gusztusa még a kis­lánynak, a sütemény után akar-e még fagylaltot, a fagylalt után szamó­cát, a szamóca után török feketét tej­színhabbal, a török fekete után egy doboz Abdullah vagy Hyxos cigaret­tát, a cigaretta után szeszélyből egy pohárka Calvadost, aztán kis idő múl­va valami újat, mivel a fiúnak amúgy is lapos pénztárcáját alapos próbára teheti. — Akikről beszélünk, nem konzum­­nők, hanem — ismétlem — urilányok — mondja az egyik —, de fiúval elv­ből csak a földszinti első sorokba men­nek színházba, csak taxin mennek el a színházból és mindent csak „first eláss“ módon csinálnak. — Ők azt hiszik, hogy ez stílus, de ml megelégeltük az ilyen stílust és éppen ezért csendes sztrájkba fogtunk a lányok ellen. Ha egy lánnyal egy­szer színházban voltam s észreveszem, hogy „majd a Pali fizet“ alapon stan­­dard-jén felül költekezik az én zse­bemre, soha többé nem vagyok hajlan­dó azzal a lánnyal egy lépést tenni. Ilyen és ehhez hasonló panaszok röpködnek a levegőben és én még ab­ban a pillanatban elhatároztam, hogy a lányok érdekében meg fogom ezt Ír­ni. Elvégre a lánynak (különösen, ha fogyókúrázik) igazán nem érdeke, hogy a vendéglős, vagy kávéházas pont az ő fiúján gazdagodjék meg, hi­szen rajta kívül is akad még vendég! Viszont, ha azt hiszi a lány, hogy ez­zel a viselkedéssel elegánsabb, vagy fölényesebbé válik, akkor nagyon té­ved, mert igen kevés olyan fiú van, aki annál többre becsüli lánypajtását, mennél nagyobb számlát tud az össze­enni az étteremben. Hál‘ Isten, ott tartunk már, hogy lányok garde nélkül, minden megszó­­lás nélkül bátran elmehetnek fiú paj­tásaikkal motociklizni, csónakázni, nagyobb túrákra, sőt este kerthelyisé­gekbe vacsorázni, de a lányoknak fel­tétlenül meg kell érezni, hogy ebben már van valami pajtásság és szolidari­tás. A középosztály urilányai közül — valljuk be — igen kevesen szokták meg, hogy ráklevessel kezdjék a va­csorát és parfait-val végezzék. Éppen ezért azt ajánlom a lányoknak, hogy csak becsületesen és őszintén, úgy mint otthon! hamis és hazug gesztu­sok nélkül! És ha volna köztük né­hány olyan, aki hizókurát tart, ne akarjon akkor és azon meghízni, ami­kor a fiú fizet és amit a fiú fizet! A lányok nem tudják és talán nem is gondolnak rá, hogy mennyi fiút riasz­tanak el oktalan és irracionális visel­kedésükkel és mennyivel nagyobb si­kerük volna, ha a pajtásságot minden téren konzekvensül keresztülvinnék és pajtások lennének akkor is, amikor a fiú erszényéről van szó. Simán Erzsébet. S / I I! k I V Z l ó i Ü Z I M Ilik Ügyvéd lánya. Hogy milyen parfümöt használjon az egyéni Ízléstől is függ, bár éppen e téren a divat nagyon változik és gyakran produkál meglepően uj dol­gokat. A régen divatos kellemes virág­illatok: vera violette, gyöngyvirág, or­gona ma már csak a fiatal lányok vagy konzervatív természetű nők toalettkész­letében szerepelnek. Az erős virágillitok: chypre, 1‘origan, narciss, akác, gardénia még nemrégen a legdivatosabb parfüm­gyárak főkreációi voltak, mig újabban ezeket is elsodorta a fantáziaillitok tö­mege. Különböző illatok keverékéből ál­ló s részint kémiailag előállított, több­nyire nehéz édesillatu parfümök ezek, melyeket a gyárak fantasztikus nevek alatt hoznak forgalomba. így minden nő­nek bőven alkalma nyílik arra, hogy az egyéniségének legjobban megfelelő illa­tot kiválassza. Óvakodni kell a különbö­ző nehéz illatok keveredésétől. A külön­­külön nagyon kellemes illatok egymás mellett a legképtelenebb illat-káoszt ad­hatják. Elegáns nő csak választott par­fümjével illatosított piperecikkeket használ, ami az illatszergyárak bő ter­melése mellett könnyen megvalósítható. „Falusi“. Fejlődésben lévő lány orrvö­rösségének legtöbbnyire vérkeringési rendellenesség, vagy vérszegénység az oka. Feltétlenül vizsgáltassa meg belor­­vossal. Ibolyka. Sok érzés gyönge logikával. Hajlam takarékosságra és mindamellett jól fejlett esztétikai érzék, Nagy ideges­ség nagy érzékiességgel. Vigyáznia kell, hogy szenvedélyei szertelenekké ne vál­janak, mert akarata gyöngébb, mint vá­gyai. Aranyvirág. Élénk szellemi érdeklődés, de kevés céltudatosság és erély. Megfon­toltság, de ingadozás a kivitelben. Jó szív, de nehezen tud felejteni és meg­bocsátani. (A grafológia sohasem az irás értelméből, hanem magából az irás mi­voltából fejti a jellemet.) Jelölt. Telve sok eredetiséggel, de sok különös vonással is. Nagy hajlammal az élcelésre, de ebbeli kedve egy beteg lel­ket takar el. Hihetetlen ellentmondások a természetében, amelyet egészen eltor­zít lényének különcsége és különös tem­peramentuma. Ha magában van, nem jókedvű; társaságban jókedélyünek lát­szik, de csak látszik. Írása eltorzult és lehetetlen, hogy valami belső betegség vagy baj ne ülne rajta. Az emberek közt álarcot visel, de nem azért, hogy hasz­not húzzon belőle, mert nem önző, ha­nem mert nem akarja magát sajnáltaim. Ösztönszerüleg érzi, hogy sok szenvedés vár rá, és ezt a tudatalatti bánatát igyekszik mókáival és tréfáival elleplez­ni. Egyébként nem igén törődik mások nézeteivel és erős öntudata pótolja ná­la a még ki nem fejlett akaraterőt. Ibolya. Esze és szive a helyén van. Na­gyon intelligens, de kissé öntelt és hiú. Ezenkívül igényteljes és pedig inkább az élettel, mint az emberekkel szemben. Ke­délye derűs és egyenletes. Környezete ragaszkodliatik hozzá és nyiltszivüségéért becsülheti. Nem kicsinyes, hanem in­kább bőkezű és adakozó. Megbízható, komoly és kötelességtudó. Titkár. Ideges és türelmetlen. Ha va­lamibe belefog, alig várja a végét és közben közönyös lesz. Egyébként hideg és nem kedves természet. Erős kritikai hajlammal, amely néha bántó is tud len­ni. Nem elegáns természet, nehezen be­folyásolható, önfejű és beképzelt. Eurazia. Gyors gondolkozás és cselek­vés, de hajlam a késlekedésre. Fejlett ítélőképesség, amelyet gyengit az erős érzékiesség. Hajlamos extravaganciákra, de esze igyekszik őt fékezni. Mithogy azonban nagyon ideges, szenvedélyeit csak ritkán és csak ideiglenesen tudja fékezni. Szegedi Jójó. Egyszerű, kevés igényű és gyengeakaratu, de jószivü és fejlő­désképes. Ehhez azonban erősebb aka­raterőre volna szüksége. Felelős szerkesztő: Szvatkó Pál dr. Főmunkatárs: Márai Sándor. Kiadó: Tarján Ödön. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Praha II., Panská 12/III. — Nyomatott: Mercy Heinrich Fia nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: J. Charvát. A lap küldését a postaminisztérium a 216.729. VII. 1928. sz. alatt engedélyezte.

Next

/
Thumbnails
Contents