Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-26 / 21. szám - Vozári Dezső: Házak
Irfcl: Mikor az ősember először vésett primitiv ábrákat barlangjának terméskőfalába, évezredek kulturális fejlődésének rakta le alapjait. Neandervölgyi ősapánk, aki a genealógia egy fontos etappe-ját jelzi, közelebb állt még a majomhoz, mint a történelmi idők emberéhez, a homo sapienshez. A kozmikus körforgás egyik bolygójára vetett emberiség ruhát öltött testére s házaiban keresett menedéket az időjárás szeszélyei és a ragadozó állat ok vers zom ja ellen. Szédületes fejlődés ivét irta le a ház-kultura az ősember cölöpös gádoraitól a Broodway felhőkarcolójáig. Az építészet dokumentálja leghübben az emberi nem gigantikus harcát az elemekkel s lankadatlan törtetését a boldogság felé. A föld mélyéből fölszinre kerültek a kövek, az agyag, hogy tervszerű ö s s ze állításban emelkedjenek az égnek, védelmet és kényelmet nyújtva e föld urának, az embernek. Az építkezés gyorsan találta meg formáit. Gyorsan lett csalhatatlan tükrévé a társadalmak struktúrájának, a szociális adottságoknak. A lakóház differenciálódása pontos paralellben haladt a társadalmi differenciálódással; arányba került tulajdonosának anyagi helyzetével. A kultúra iránti vágy főleg civilizációt eredményezett s a civilizáció éket vert ember és ember közé, létrehozta az osztálykülönbségeket. Az építészet első számottevő korszaka a tarka színekben pompázó Dél és Kelet buja ege alatt zajlott le a Krisztus születése előtti évezredekben. Egyiptom, Fönícia, Babylon, Judea részben máig is fenmaradt építményei nemcsak vérbő fantáziájáról tanúskodnak ama kornak, de a rabszolgaság rettenetes intézményének arányairól is, amidőn évezredekbe előretörő mementóként csattant a fejedelmi ostor a követ cipelő „szolga“ halálra görnyedt hátán. A fáraók palotái, Ninive fényes és illatos kéjtanyái nemcsak köböl és homokból emelődtek, bőven hullt az agyagba verejték, vér és könny is. Ám az élet gyors iramban vágtatott s akik az élet csúcsaira kerültek, nem adhatták oda magukat szentimentális érzéseknek. A rabsizijra fűzött ember sóhajtása és fájdalma merevedett formákba az egyiptomi tirannusok szfinksz-titokzatos roppant gúláiban. Aki sebhelyes kezeinek munkájával varázsolta elő a semmiből az ókor építészeti csodáit, annak nem jutott hely a nagyszerű csarnokokban s ha forró lehelletével megjött a délszaki éjszaka, Isten szabad ege alatt vagy nyomorúságos kalyibáiban pihenhetett csak le a rabszolga, hogy álmából uj erőt merítsen a másnapi robothoz. És a szolgák sóhaja perzselő sirokkóvá vált, tüzelt és bágyasztott; nemes madarak tollából készült legyezővel hesegették el maguktól ezt a tikkasztó hullámot a paloták urai s az urak ágyasai. Tutenkámen piramisai nemcsak a szuverén pompának, de az emberi gyötrelem legszomorubb idejének is örök emlékül szolgálnak. Amerikai luxusépítkezés. Egy csikágói exkluzív klub uj palotája.
