Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-04-28 / 17. szám - Szerkesztői üzenetek

ahol egyetlen cipősdoboz sem látható, alacsony, faragott ládákban néhány könnyű, gyöngyökkel kirakott női se­lyempapucs, a szoba közepén székek, pici, alacsony asztalkák, lámpák, cse­csebecsék. A Hudnut nagy, csiszolt­ablaka helyisége látványosság, kék- és ezüstragyogásu csoda. Futó pillantást vetek a divatáru­üzletekre, sietve összeszedem magam­ban a tavaszi újdonságokat, megálla­pítom, hogy az estélyi ruhákat még mindig harangba szabják és mindent elborít az apró fehér és ezüst gyön­­gyözés. Itt az uralkodó szín a kék, es­télyi köpenyeken fehér prémezéssel. A jumper-ruhák divatosabbak, mint valaha, elől vagy kétoldalt berakott fin goi szoknya, sima kabátka, ujj nél­kül. A kalapokat széles karimával vi­selik, kétoldalt kiszélesedő, lehajtó széllel. A kalapoknál egyelőre piros a divatszin, de erősen utat tör magának a már annyiszor újra fellépő fehér­fekete kombináció, ez különben a ru­háknál, kabátoknál is megismétlődik. A sál, szögletes vállkendő viselése még általánosabb, mint előző évben, a nya­kon és karon tökéletesen ewforma se­lyemkendő díszíti a ruhát. Apróságokban, kicsi, finom részle­tekben mindig találékony a francia divatfantázia. Láttam normális nagy­ságú lapos női retikülöket, amelyek­ben őnagysága magával viheti az eser­nyőjét. A táska felsőrészében van el­helyezve, kétoldalt kilátszik a vége és lapos fogója. Az ernyők drótozásán viláaos, keskeny szalagcsik szalad végig. Az üveggyöngyök még nagyobbak és színesebbek, mint azelőtt, a pici se­lyemzsebkendők méa apróbbak, a le­heletnyi, finom művirágok még köny­­nyebbek, lengébbek és dusa^jak és Páris képe ezen a langyos tavaszi es­tén talán még derűsebb, ragyogóbb és elragadóbb, mint az elmúlt tavaszon. Thury Zsuzsa. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Tudatlan falusi. 1. Jó volna megtud­ni, hogy melyik cégtől való a fényképező gép s aztán oda elmenni. Bizonyára szí­vesen szolgálnak felvilágosítással, vagy esetleg ajánlanak valakit, aki megmutat­ja, hogyan kell a képeket kidolgozni, stb. Ma már a legkevesebben hívják elő maguk a fényképeket, mert a fényké­pészeti cikkeket árusító üzletekben aránylag igen csekély összegért ki lehet dolgoztatni a képeket. — 2. Sötét ruhá­hoz jó a lakkcipő. A tavaszra, derűs idő­ben megint világos harisnyát fognak vi­selni. Sötétkék ruhához, fekete lakkcipő­vel szép a sötétkék selyemharisnya is. Ez most a legújabb divat. Mogyoró. A mogyorót nem igen szok­tuk nyesni, legfeljebb, hogy jobb alakot adjunk neki. Hogy a termését idő előtt elrúgja, annak vagy elégtelen táplálék, vagy valami gombabetegség lehet az oka. Próbálja meg a töveket megtrá­gyázni. Adjon a bokroknak tiszt faha­mut, amelyet a tő körül fölszór, azután bekapál. Jó szolgálatot tehet a mész­­nitrogén és a káli szuperfoszfát haszná­lata és 70—BŐ gr., esetleg 100 gr. is ad­ható egy-egy tőre, ami a bokor nagysá­gától és a talaj minőségétől függ. Meg lehetne a nyesést is próbálni és a tul­­sürü bokrokat megritkitani. M. I.-né. A zsebkendőt szakértőnek ad­tuk át. Mihelyt megkapjuk a választ: kö­zölni fogjuk. Mi azonban azt hisszük: mégis a mosásban lehetett a hiba. A lel­kiismeretlen mosónő titokban klórt hasz­nálhatott, még pedig darabos klórt s az marta ki a ruhát.. Pech. A penészfolt kitisztítása elég kényes dolog, mert a tisztításnál hasz­nált erős szerek és a sok dörzsölés meg­támadhatják magát a szövetet is. Ha azonban a penészesedés még friss kele­tű, akkor harnuzsiros lúgban kell kimos­ni és erős napon szárítani (nem árnyék­ban!). A nap, mint tudjuk, megöli a pe­nészgombákat. Berta. Hangyákat kiirtani sok kitar­tást és türelmet igénylő munka. Van többféle módja. Némelyek a padlóra mé­zes kenyeret tesznek és ha tele van han­gyával, a tűzbe vetik. Nagyon szeretnek a hangyák a sült hús csontjára mászni, ezt papíron kell a földre rakni és ha tele van, papirosostól elégetni. Lehet széles­szájú befőttes üvegbe cukros ecetet ten­ni és kis pálcikákat hozzátámasztani, amelyen a hangya felmászhasson. Onnan már nem tud visszajutni, tömegestől fül bele. Állítólag az ilyen hangyahullákat, ha tüzes vason a szobában elégetik, a szagától elmenekül az egész telep. Tes­sék egyszerre megpróbálni mind e fel­sorolt módot. Őszirózsa. A meleget gyógyítási cé­lokra már igen régóta használják. A nap melegével, termofórokkal, forró boroga­tásokkal és forró levegővel változatos bajoknál elég kedvező eredményt sike­rült elérni, azonban mélyebben fekvő szervek átmelegitése ilyen utón nem si­kerül. Ez csak a villamos áram segítsé­gével vált lehetségessé. Ezen alapszik a diathermiás kezelési mód, amellyel olyan bajokat is meg lehet enyhíteni vagy szüntetni, amelyeket ezelőtt csak műtéti utón, vagy pedig évekig tartó kúrákkal próbáltak meggyógyítani. A diathermiá­­val a melegáramot tetszés szerint való irányban az egész testen keresztül vezet­hetjük és magát a megbetegedett szer­vet, nem pedig a fölötte fekvő bőrt, aránylag igen magas hőfokra felmelegit­­hetjük. Tehát nem a kültakaró közvetí­tésével juttathatjuk a meleget a szerve­zetbe, hanem magukban a szervekben jön létre a kívánt meleg. Diathermiával ennek folytán igen különböző bajokat lehet gyógyítani, igy például csuzos (rheumás) bántalmakat, idegzsábákat, idegességet (neurasthéniát), szív- és ér­bajokat, gyomor-, bél- és vesebajokat stb. Újabban a kozmetikában is egyre na­gyobb alkalmazásnak örvend, igy pél­dáid fagyás okozta orr- és kézvörösség, elhájasodás és mindenek fölött hájtul­­képződés ellen. A kezelés nagyon egy­szerű és ha alkalomadtán a fővárosba jön, mi a legnagyobb készséggel szolgá­lunk kellő útbaigazítással. Vitatkozók. Kérdésükre vonatkozólag jogi szabály, törvény vagy rendelet nincs. Van azonban köz-szokás, konven­cionális megállapodás, mely koronként változik s ugyanannak a címnek más és más jelentőséget ad. Figyelembe véve te­hát a mai helyzetet, különösen azt, amely a városi életben fejlődött ki, azt mond­hatjuk, hogy az a cim „végzettséghez“ kötve nincsen. Aki a jobb társasághoz tartozik, ha középiskolai végzettsége nincs is, megkívánhatja, illetve igényt tarthat rája. Ez azonban csak a férfiak­ra vonatkozik. A nő, ha jobb társadalmi helyzetű, legalább is „nagyságos“. A nemesveretü „tekintetes asszony“ ma már a városi életből kiveszett. A „Képes Hét“ 14. számában közölt keresztszórejtvény megfejtése. Vízszintes sorok: 1. Ahány ház, annyi szokás, 16. Lóca, 17. Arábia, 18. Gis, 19. Szelei, 21. Ria, 22. Ab ovo, 25. Pk, 27. Az, 28. Morog, 30. Záródik, 32. Tu, 33. Reme­gő, 34. Isten, 36. .. ata .., 37. Arzén, 39. Lótolvajok, 41. Ót, 42. Lián, 43. Kés, 44. Zé, 45. Eri., 46. Artu, 47. Esdés, 49. Ra­­mon, 51. La, 52. Oszt, 54. Ilus, 56. Nők, 57. Bán, 58. Van, 60. Atu, 61. Zi, 63. Fest, 64. Ágyelő, 66. Elbír, 68. Ode, 69. Hü, 70. I)i., 71. Lazul, 72. Utász, 73. Hcan, 75. Atelié, 77. Sózás, 78. Krémje, 79. Sári, 80. Sző, 81. Al, 82. Bu, 83. Óm, 84. Klikk, 86. Levonat, 88. Ha, 90. Kerámiai, 93. Lanolin, 96. Dia., 98. Drapéria, 101. Ta­lány, 102. Ár, 104. Nro, 105. Áldó, 107. II, 108. Ge, 109. Soványitó gyógymódok. Függőleges sorok: 1. Alaptalan vá­daskodás, 2. Hó, 3. Ács, 4. Nazarénus, 5. Hal, 6. Áremelés, 7. Zálogosdi, 8. Ab, 9. Ni, 10. Nargilé, 11. Igaztalan, 12. Si, 13. Zsarnokok, 14. Ki oda, 15. Szokatlan tü­nemények, 20. Ezen, 23. Bó ., 24. Vitor­lás hajó, 25. Kurír, 29. Rőt, 31. Áej, 35. Sv, 38. Zátony, 40. Ozsu, 43. Kettőzés, 48. Elei, 50. Motoz kutat, 53. Zalai, 55. Szitáló, 57. Be, 59. Agitál, 62. írás, 63. Fehér holló, 65. Ellike, 66. Első Lipót, 67. Búzavirág, 74. Cm, 76. Erika, 82. Bal, 85. Krd, 87. Eaé, 89. Alá, 91. Árny, 92. Mari, 94. Naim, 95. Ingó, 97. Ily, 100. Adó, 103. Rá, 106. Og. Felelős szerkesztő: Szvatkó Pál dr. Főmunkatárs: Márai Sándor. Kiadó: Tarján Ödön. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Praha Il„ Panská 12/IIL — Nyomatott: Mercy Heinrich Fia nyomdájában, Prágában A nyomásért felelős: J. Charvát. A lap küldését a postaminisztérium a 216.729. VII. 1928. sz. alatt engedélyezte

Next

/
Thumbnails
Contents