Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-24 / 12. szám - Társaság, divat • Hárnik Helena: A szőrtelenítés
túra gondolata éppoly uj, mint amilyen arcátlan és kártékony. A geniális kiadó prospektusában azt állítja, miszerint „a mai modern ember a megélhetésért folytatott kemény küzdelem közepette nem érhet rá a terjedelmes világirodalmat átvenni, de rosszul érzi magát, ha társaságban^) könyvekre fordul a szó s neki némán, leforrázva kell hallgatnia, mert egyiket sem ismeri.“ Az irodalmi Maggikocka szóval hézagpótló intézmény óhajt lenni s mint ilyen az „általános műveltségnek“ nevezett adathalmazt óhajtja gyarapítani. Az idea, mondom, elég uj, lélektanilag átgondolt és szemtelen ahhoz, hogy annak, akiben felötlött, néhány százezer márkát jövedelmezzen. A kiadó érdekei tehát hathatósan meg vannak védve. Csekély üröm marad csak vissza az örömserleg alján: mit szól mindehhez a másik érdekelt fél, az irodalom? Sohasem állítottam, hogy az irodalom szent és sérthetetlen, csak lábujjhegyen szabad körbejárni, mint a ravatalokat. De az, amit a Hellas-Verlag csinál vele, mégiscsak több a blaszfémiánál. Mert a rövidített irodalom azt jelenti, hogy az irodalomból éppen azt hagyják ki, ami iroddalommá teszi: az ábrázolás nüanszirozó finomságát, a stílus művészetét és az iró-egyéniség szuggesztiv kontaktusát az olvasóval. A kiadó cég jó alapokra épit, az emberi hiúság örök és megingathatatlan fundamentumára s ha Amerikából, a léleknélküli tempó hazájából jönne ez az újítás, csodálkozni se lehetne rajta; de szomorú jele az „alapos“ Németország amerikanizálódásának, hogy Németországból jön, amelyet nemrég még azzal ironizáltak: warum einfach, wenn es kompliziert auch geht? Nem kétségbeejtő, de karakterisztikus jelenség a pótirodalom megszületése. ízléstelen. Mon Dieu, régi regényeket valóban nem muszáj olvasni s aki ennek dacára olvassa őket, luxusból teszi. Az olcsó és racionális luxusnál undorítóbb dolog pedig aligha létezik: Mintha St. Moritzba menne valaki — takarékoskodni. Lelki szemeimmel már látom az uj embertipus gigászi kontúrjait kibontakozni. Domborura sportolt mellkas, melytélyos izének és illatának kéjét, ezen túl van már, a szükséges kalóriákat tablet-soj smuÁSen b aqqoj uauisi uiau jaquia ben nemtelenül érző szív dobog. Az uj tákba sűrített táplálék-pótlék alakjában veszi magához; nem ismeri a fáradtság utáni kényelmes és lusta alvás elementáris örömét, hanem külön e célra föltalált gépezet segítségével frissíti föl magát s szerzi vissza a munkájához szükséges rugalmasságot; az irodalmat csak a pótirodalomból ismeri, mert a rakétaaeroplán századában senkisem követheti a zötyögő postakocsik korának ráérő romantikáját. Talán élni sem lesz föltétlenül szükséges, az ember születése után kap egy pótlék-injekciót, melynek hatása alatt perceken belül éli át mindazt az örömöt és bánatot, amihez régi, maradi generációknak 60—80 esztendőre volt szükségük; a csecsemőt tehát tízperces korában, mint kiélt agastyánt, nyugodtan agyon lehet majd ütni. Ám mindez csak utópia. Egyelőre csak a pótirodalom valósult meg mindebből. De az legalább alaposan. Occasio! Szenzáció! Figyelem! Nagy tavaszi vásár a világirodalom remekeiből! A világ legkiválóbb agyvelőinek termékei kockákba gyömöszölve és ládákba csomagolva kaphatók! Utánvételes küldés a világ minden tájára. Ha nincs megelégedve, szóljon nekünk, ha meg van elégedve, szóljon mindenkinek! Made in Germany! Vozári Dezső. TÁRSASÁG, DIVAT A szőrtelenités A modern kozmetika vívmánya a felesleges női szőrszálak végleges eltávolításának, az epilationak lehetősége. A régi eljárások, melyek lényegében a borotválásához hasonló hatást fejtenek csak ki, a bőrfelületet átmenetileg tökéletesen megtisztítják a szőrszálaktól, mert a szálaknak a haj hagymáján kívül álló részét eltávolítják, de egyutal ingert gyakorolnak a haj gyökerére s az gyorsan uj, az eredetinél vaskosabb, sötétebb szálat termel. így a szőrtelenitési szándék végül ellentétes eredményhez: a szőrszálak nagymértékbeni elszaporodásához és megerősítéséhez vezet. Véglegesnek csak az olyan kezelés tekinthető, mely a haj hagymáját pusztítja el, tehát lehetetlenné teszi uj hajszál képződését. Már évtizedek óta van használatban a szőrszálak gyökerének teljes kiirtása a galvanikus villanyáram (kicsi erősségű egyenáram. Az eredetileg primitív technikájú kezelés az idők folyamán annyira tökéletesedett, hogy általa lehetővé vált a kiterjedt bajusz- és szakállképződés teljes kikezelése is. A kezelés úgy történik, hogy minden egyes szőrszál csatornájába rendkívül finom, vékony aranyozott tüt vezetünk be olymódon, hogy a tü hegye éppen a hajhagymáig érjen, amit a gyakorlott kéz kis akadály alakjában érez meg. Ez a kezelés technikájának leglényegesebb momentuma. Minden egyes tü drót segélyével függ össze a galvánáramot szolgáltató készülék negatív pólusával. Hogy az áramkör teljes legyen, a másik (pozitív) pólust, melyre nedves szarvasbőrrel bevont nagyobb fémlemezt kapcsolunk, a páciens kezében tartja. A hajszálak erőssége szerint állapítjuk meg az áram erősségét és időtartamát. Az áram hatása következtében a negatív elektromossággal biró tü hegyén hidrogéngáz fejlődik. Mivel a tü hegye éppen a hajhagymát érinti, tehát a villanyáram okozta vegyi változás, az úgynevezett elektrolysis éppen a haj gyökerét pusztítja el. Az áram megszűnése után az elpusztult szőrszál csipesz segítségével könnyen, fájdalom nélkül kiemelhető s a pusztulás jeléül duzzadt, kocsonyás gyökhüvellyel bir. A kezelés helyén csakhamar laposan kiemelkedő, csalánkiiltésszerü duzzanatocska képződik. Ha a tü bevezetése helyesen történt s az áram adagolása a hajszál minőségének megfelelő volt, akkor a kis duzzanat már %—2 óra alatt eltűnik s legfeljebb az egyes hajszálaknak megfelelőleg marad néhány apró tüszurásnyi pörköcske 2—3 napon át. Ez a pörk a legtöbb esetben nem is képződik, a kezelés csaknem észrevétlenül folytatható le és semmiféle egyetlen hátránya viszonylagos lassúsága, bár az utóbbi időkben sikerült ezt a kezelést is lényegesen gyorsabbá tenni. Ennek az egyébként tökéletes kezelésnek maradandó nyomot nem hagy maga után. Mindazonáltal ott, ahol nagy területen sok az eltávolitandó szőrszál, az elektrolysis csak nagyon lassan vezetne a kívánt eredményhez s ezért azelőtt maguk az orvosok sem tartották célszerűnek például láb- vagy karszőrzetnek ilyen utón való eltávolítását. Az utóbbi évek vívmánya egy újabb eljárásnak, a diatermiának a kozmetikában való meghonosítása, ami éppen ezen a téren adott az orvos kezébe áldásos, hasznos kezelési módot. A diatermiás kezelés lényege magas váltakozásu elektromos áramnak a sejtekben hővé való átalakulása. A magasváltakozásu áramok vegyi átalakulást, elektrolysist nem idéznek elő a sejtekben, hanem csak azok hőhatása érvényesül. A diatermiának a szőrszálak kiirtására irányuló alkalmazásánál éppúgy, mint az elektrolysisnél, a vékony tüt a diatermiás készülék egyik pólusához kapcsolt fémlapot a kezelendő bőrfelület közelében helyezzük el. Az áram hatására a tü hegyén olyan magassá válik a hőmérséklet, hogy a környezetében levő sejtek fehérjéi megalvadnak. A kezelés eredményeképpen az elpusztult hajhagymához tartozó szőrszál könnyedén kiemelhető s nyomában az elektrolysishez hasonló múló reakció mutatkozik. A kezelés mai s még folyton tökéletesedő technikája mellett már rendkívül gyors, úgyhogy egy negyedórás kezelés alatt 300—500 szőrszál is kiirtható. Természetes tehát, hogy ezt a gyors kezelési módot elsősorban akkor alkalmazzuk, ha nagy bőrfelületek szőrzetét kell eltávolítani. A lábszár, comb, kar, has, mell, hát sokszor töméntelen szőrzete is végleg kiirtható s úgy joggal mondhatjuk, hogy a női szőrzettultengés kérdése ma már megoldott probléma, mert még a legsúlyosabb eset kigyógyitása is csak idő és türelem kérdése. A távol jövőben talán eredménnyel kecsegtet a sokkal kényelmesebb Röntgen-kezelés. Ez az egyéb kozmetikai és más bajoknál oly áldásos és hatásos terápiás eszköz azonban — a Röntgen - technika mai állása mellett — a hajszálak végleges kiirtására nem ajánlatos, mert a Röntgen-sugaraknak olyan adagokban való alkalmazását kívánja, ami már a bőr épségét veszélyezteti Dr. Hárnik Helena.
