Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-02-10 / 6. szám - Stilgebauer, Eduard: A briliáns

Vilmos császár hetvenedik születésnapjának meg­ünneplése. A doorni kastély főbejárata, amely előtt a születésnap reggelén számos újságíró, moziopera­tőr és — detektív gyűlt össze. Vilmos excsászár hetvenedik születésnapján fogadja Doorn lakosságának hódolatát. A delegáció élén báró Schimmelpenninck tolmácsolja az üdvözletét az excsászárnak, aki mellett Viktória, Luisa braun­­schweigi hercegnő áll. A san-remói magyar-román optánstárgyalások ma­gyar delegációja a riviérai pálmák alatt. Középen Szterényi József báró, volt kereskedelemügyi minisz­ter, a delegáció vezetője. R brilliáns Irta : Eduard Stilgebauer Lépin urnák ékszerüzlete volt a Rue de la Paix-n. A frank stabilizálása óta gyengén ment az üzlet. Az amerikaiak, akik a bessz idején legfőbb vevői voltak, megelégelték Párist s alig mutatkoztak. Annál nagyobb volt az öröme Lépin urnák, midőn egy unalmas nap estéjén, röviddel zárás előtt egy elegán­san öltözött férfi lépett be előkelőén berendezett boltjába. Csak egy vevő lehetett. — Jó estét, uram — mondta a jövevény kissé szem­telen hanglejtéssel. — Mivel lehetek szolgálatára — alázatoskodott Lépin. . v.,<. —Egy brilliánst keresek, de csak a legtisztábbat veszem meg. Az ur egy fotöjbe ült a pult előtt és elrévedve ját­szott lehúzott keztyüivel. Lépin ur a trezorhoz ment, hogy kivegye belőle az értéktárgyakat, amiket éjjelre el szokott zárni. Hiszen késő volt már s az ékszerész éppen be akarta már csukni üzletét. A brilliánsok fölé hajolva megkérdezte az idegentől: —Szabad tudnom, mennyit óhajt kiadni? A válasz az ékszerész számára a legszebb zene volt, mert igy hangzott: — Az ár egészen mellékes! Ajándékról van szó! Ezért csak egész különlegesen szép példány jöhet tekintetbe! Lépin ur a fekete bársonnyal bélelt tokot vevője elé helyezte. A brilliánsok villogtak és a kereskedő mosolygott. Az idegen szakértőnek látszott. A választás sokáig tartott, mert minden darabot figyelmesen vizsgált meg a vevő. Végül mégis úgy látszott, hogy kiválasztotta a meg­felelőt. A csipesszel fölemelt egy gyönyörű brazíliai bril­liánst és igy szólt: — Céljaimnak csakis ez a példány felel meg, Lépin ur. Mi az ára ennek a kőnek? Az ékszerész sebesen nyelt néhányat, mielőtt meg­adta volna a választ: — Hatvanezer frank, uram! — Kérem. • -Az ur már ki is vette börtárcáját és egymásután le­számolta a halványkék bankókat Lépin ur legnagyobb meglepetésére. Természetes, hogy Lépin ur kötelességszeriien meg­vizsgált minden egyes bankjegyet, mert az utóbbi időben sok hamis volt forgalomban. Semmi kétség, nem álom! A pénz valódi! Minden rendben van! Az ékszerész gondosan becsomagolta az ékkövet és átnyújtotta az idegen urnák. A vevő már éppen menni akart, visszaszólt még Lépinnek. — Most jut eszembe, uram, hogy ez a ritka darab kitünően nézne ki fülbevalóban, természetes, ha lehetsé­ges volna egy ugyanilyen követ szerezni. juépin ur vállat vont. — No ez nem könnyű feladat, de meg fogom kísé­relni. • ........ — Tegye azt, uram! S ha előfordul az a valószínűtlen eset, hogy találna egy pendant-t, kérem hívjon fel azon­nal. Hotel Ritz, 35-ös szoba.

Next

/
Thumbnails
Contents