Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-22 / 51. szám - Ki tud többet? - Karinthy Frigyes: Hölgyeim és uraim
Ki tud többet? Egy tucat kérdés: az intelligencia próbája Lapunk minden számában tizenkét kérdést teszünk fel olvasóinknak. Mindenki maga vizsgálhatja meg általános műveltségét. Kérdéseink közt egy mindig hibás, hogy ezzel is próbára tegyük a felelők éleslátását és tudását. A kérdésekre a feleletet 14 nap alatt kell szerkesztőségünkbe beküldeni. Kérdés-pályázatunk résztvevői közt havonként három értékes könyvet sorsolunk ki. A sorsolásban azok vehetnek részt, akik ezalatt az idő alatt legalább minden csoportra válaszoltak s a feleletekből legalább nyolc helyes. 1. Miért nevezték el a francia forradalom liiveit Jakobinusoknak? 2. Mi a múmia? 3. Mi a heliocentrikus csillagrendszer? 4. Milyen nemzetközi nyelvek léteznek? 5. Ki indította el a futurizmust az irodalomban? 6. Meddig élt Matuzsálem? 7. Kik voltak a normannok? 8. Mi az optimizmus? 9. Hol semmisítette meg Nelson az orosz flottát? 10. Mi a szovjet? 11. Melyik Kisázsia legnagyobb kikötővárosa? 12. Mi a sandwich? Beteg-vizsgáló és gyógyintézet egész éven át nyitva A modern technika minden vívmányával felszerelt Inhalaíórium Kérjen magyar prospektust a fürdöigazgatóságtól Poděbrady gyógyítja a legjobban néhai Bródy Sándor, ez az aranyos költő és életmüvész mondta egyszer valakire, aki holmi otromba logikai észszeriiség ürügye alatt zavarta meg közbeszólásával, mikor éppen egy százhatvanéves tábornokról s annak szoptatósdajkájáról adott elő bűbájos történetet az áhitatos hivek gyülekezetének — Bródy Sándor jellemezte ezt az izetlen, okvetetlenkenő ünnep- és játék- és áhitatrontó frátert, aki fennakad ilyen csekélységen, ezzel a hét találó szóval (mélabus tekintet kíséretében): „alattomos ember”. Ilyen alattomos ember lehet ez a Gran őrnagy is, aki most gúnyos és recsegő hangon közbeszól, mikor mindannyian elbiivölten hallgatjuk Byrd kapitányt, aki átrepült az Antarktisz fölött és elmeséli a kis földgolyó gyermekszobájában, hogy mit látott. Micsoda gyönyörű dolgokat. Akkora bálnákat először is, hogy még. Sokkal nagyobbakat, mint egy rendes bálna — egy rendes bálna csak szeretne akkora lenni, mint amekkorát Byrd látott. Azért is hívják bálnának a rendes bálnát. Bálna, ha lehetne. De nem lehet ám. Hogy hol látta Byrd ezeket a bálnákat? Hát a vízben. Hogy ott nincs viz, csak jég? Hát nem is a vízben, persze, hanem a jég alatt látta őket, feléiről, ahogy kibújtak a jég alól. Hogy hogy bújtak ki? Hát nem olyan rendes bálnák ezek a délsarki bálnák, hanem óriási csőrük van elől és ezen a csőrön rettenetes nagy fűrész vau és ezzel a fűrésszel átfürészelik a jeget és úgy bújnak ki. Ha kibújtak, akkor sétálgatnak a jég hátán és valószínűleg kukorékolnak is, ha egyszer csőrük van, csak hát azt már nem lehetett hallani a repülőgépen. Azonkívül ötezer méteres hegyeket is látott Byrd kapitány, amiknek a tetején pálmák virítanak, ami szintén igen valószínű dolog, ugyebár — mert ha a tropikus vidékek magas hegyeinek a tetején hó és jég van, akkor világos, hogy viszont a sarkvidék magas hegyei nem havasok, hanem pálmások. Ilyen gyönyörű dolgokat látott, ilyen csodás tündérvilágot ez a Byrd és most jön ez a savanyu, kellemetlen Gran őrnagy és azt mondja, hogy ez lehetetlenség. Mit lehet egy ilyen embernek felelni? Odaálljon az ember vitatkozni velel? Nem érdemes. Kár minden szóért. Ez egy közönséges lélek. Ez nem egy előkelő szellem, ennek sejtelme sincs még a képzeletről, költészetről, művészetről se, — hogy foghatná fel, hihetné el a minden költészetnél és képzeletnél gazdagabb Valóságot, amit a vakmerő hősnek adatott látnia, akinek volt bátorsága fölébeemelkedni s átrepülni fölötte? Mit lehet felelni az ilyennek? Aki nem hiszi el, menjen oda és nézze meg! Alattomos ember. Karinthy Frigyes.
