Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-01 / 48. szám - Társaság, divat • Csilona: Reggel, délben, este…

anyagból készült, lenge, bö, földig érő, amely több helyen is fölsliccelt szoknyá­val látni engedi a széles, bokáig érő pan­tallót. önagysága ebben az ezüstszürke és rózsaszínű kombinációjú „robe d‘inte­­rieur“-ben elbűvölő. Barátai nem is mu­laszthatják el, hogy meg ne hívják egy kis esti kiruccanásra. Bűn volna, ha nem lenne ő is az elsők között, akik az uj bárban táncolnak. A meghívásnak nem lehet ellentállni. Igaz, hogy előbb egy délutáni bridge-par­­tit kell abszolválni, ahol ha a szerencse csillaga egy kicsit vele van, biztosan veszteni fog. (Ez a legjobb kabala, esti sikeréhez.) A bridge-parti pótolja az agyonunt délutáni five o‘clock-ot. A tánc ugyanis mintha már kissé kimenne a divatból, legalább délutáni órákban. Az előkelő éttermek halijaiban a legnagyobbrészt unatkozó idegeneket, egynéhány kínos eleganciával kiöltözött polgárasszonyt és kezdő demimondeokat látni. A mondain. társaságbeli asszony csak a legritkább esetben jut abba a helyzetbe, hogy úgy­szólván mindennapos délutáni meghívá­sát lemondja és teáját nyilvános helyen fogyassza el. A bridge-partihoz hosszas válogatás után egy fekete crepp satin ruhát, amelynek érdekessége a vonalában, a szoknyában és strasszcsattal díszített fe­kete antiiiloip -övben rejlik. — A fe­kete toaletthez pompásan illik a legújabb divatu párisi kalapkreáció, a selyemszál­ból kötött kalap, amely szorosan simul a fejhez és amelyet majdnem egy vállig csüngő gloknis horgolt fodor diszit. Ez a kalap érdekes keretet kölcsönöz a dá­ma gyönyörű szőke fejének. Az ékszer­ről sem feledkezik meg s kalapjában szí­nes drágakövekből összeállított kis vi­rágkosarat utánzó brossot tűz. (Ezek a virágmotivumu tűk Páris legnagyobb és legújabb szenzációi.) Nyolc óra tájban a bridge-parti sze­rencsésen lezajlott, önagysága nem nyert, hanem vesztett, sokat bosszankodott, a partnerek ügyetlenek voltak, a társaság untatta, boldog, hogy végre hazakerül­hetett meghitt, hangulatos budoirjába. Most végre ideje jut a pihenésre is. Rap­­portra hívja szobaleányát, kikérdezi, ki kereste, miért kereste, mikor kereste, mit mondott? Felbontja postáját s rövid fél­órái pihenő után ismét hozákezd a ter­hes, fárasztó, de nélkülözhetetlen műve­lethez, az esti öltözködéshez. Toalettje ismét fekete, körben bokáig érő, lószőrrel kirakott csipkeruha, kes­keny kis övvel magasan a cipő fölött. Szőke loknis frizurájában (a bubifrizura ma már esti toalettekhez csak a múlt em­léke) direktoir korabeli festményekhez hasonlít. Elálló szoknyájához rövid glok­nis kis hermelingallért visel, amelyet óriási fehér rókagallér diszit. Ugylátszik, a fehér és fekete szin kombinációja le­győzte a lilát, a zöldet és az elegáns asz­­szonynak farsang előtt úgyszólván egyetlen elképzelhető viselete. Á vacso­rát természetesen a mondáin pesti ven­déglő egy páholyában fogyasztja el, jobb­­ra-balra üdvözölve barátokat, ismerő­sökéit, mindazokat, akikkel -egy félóra múlva a divatos uj bárban ismét talál­kozni fognak. Félegy óra tájban érkezik a társaság a belvárosi kihalt uccában már messzi­ről transzparensekkel megvilágított elő­kelő tónusu bárhoz, amelynek bejáratán arannyal vésett márványtábla hirdeti, hogy ,,elgondolta és megrendelte X. Y“, elkészítette Z. A tehetséges zeneszerző A középeurőpai kupa győztes csapata, az „Újpest" a SláüIával játszott döntetlen meccs után. a zongoránál saját szerzeményeit adja elő, az asztaloknál pezsgő, a falakon se­lyem tapéták Munkácsy, Lodz, Borsós, Pál László-festmények, a parketten mind­azok, akik Budapest társasági életében szerepet játszanak, a bankár báró fiatal arisztokratikus feleségével és egy csinos fiatal gróffal, a divatos iró feleségével és az ünnepelt naivával, a társaságbeli fes­tő gyönyörű felesége egy pár arisztokra­tával, az elegáns özvegyasszony snajdig pesti gavallérokkal, arisztokraták, ka­tonatisztek civilben, államférfiak, fiatal leányok, sportemberek, szóval mindenki, akinek nevét már a gothai almanachból és a Társaság-rovatok hasábjairól jól is­merjük. Önagysága iszik, táncol, szellemeske­­dik, jól érzi magát, hogy azután félnégy óra tájban holtfárad tan, agyongyötörve ágyában elmélkedhessék, — s milyen szörnyű, hogy holnapra ismét oly sok dolga van. Csilona.

Next

/
Thumbnails
Contents