Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-10-06 / 40. szám - Hogyan él a pápa?

tudta kulcsra csukni az ajtót, mert a londiner is utálta és bosszúból nem adta vissza a kulcsot, de mégse lett botrány, cis'ak undok sirógörcs Micu részéröl és az eisti Hőferbe az volt, hogy Micu be­kérette a szobájába a prágai analitikus­nőt és hosszú duma volt és éjszaka az anailitikusnő elbliccelte Pistuka vigasz­taló óráját, rossznyelvek szerint azért, mert ö óránként csak tíz pengőiért hall­gat, de valami más is lehet a dologban, mert miikor elment Pistuka előtt, mon­dott csehül valami gorombát, amit sze­rencsére cisiak a főpincér érthetett. Ja, csak még hadd mondom el, hogy Micu­­naik a gomblyukában lóg két tarka zsu­­zsupapucs és a nyakában lóg egy szét­szedhető fakutya, ezt mindet szegény Pistukától zsarolta ki, akivel minidig kí­sértette magát a bazárba, mig csak gond­jainkba nem vettük szegény kisfiút. * Hát édeis Micukám, ma már igazán be­fejezem levelemet, mert vacak eső esik és úgyse lehet mit csinálni. Délelőtt vol­taim a bazárban bevásárolni és éppen ve­lem volt a Csepeli Kesztyűs Maratnád, hát elfogadtam tőle két tarka zsuzsu-nyulat éis a. Piistuka vett nekem hálából a kiáb­rándít ásért egy üvegből való pici vitrin­mackót, amelyben éter van és hópely­­hek száKlamak egy bércre a mackó hasá­ban, ha rázza az ember. Különben most jut eszembe, hogy Pistuka ma utazik és én vállaltaim, hogy intézkedek a bucsu­­eistéröl, hogy megkapjuk a körmenetet, hogy Micu be ne lóghasson véletlenül, ÍR "o'hanok. Müncheni karnevál. „A humorunk, az legalább megmaradt.“ (Kari Arnold rajza.) Hát Micukám igazán kisül a szemem, mondhatom és ut azom holnap, mert rém el vagyok keseredve, mert kiderült, pi­szok csibészek vagyunk mindnyájan és a főcslilbésiz a. Pistuka. és én ma óba Mi­­cu-párti vagyok, mert tudod, hogy ta­valy december hatodika óta az elhagyott nőkkel vagyok szolidáris. Kérlek, az volt, hogy a búcsú est én Pistuka kapott egy egész tortát, mert mindenkinek jár az igazgatóságtól egy egész torta, aki tiz kilót hízott. Azonkívül kapott Piistuka három talizmánt, két gyémánt inggom­­bot, egy varrókosárkát, a Fenyve/si Nap­ló selyembe kötött példányait, egy szim­bólum ostort óra láncra, egy négyleve'ü 'lóherét, a laboránsnőtől bacillusokat egy nyakast üvegben, egy gyönyörű szivhü­­tőt, fabalbát, kutyát és. mozgó fakecské­ket. és elég kár, hogy nem jutott senki­nek eszébe Pistukának ezekhez még egy nyakbalógatható fatartót adni, mert ak kor Piistuka elmehetett. volna kucséber­­nek és igen sokáig szépen reuizálhatott volna. De ez már elkésett ötlet, mert Pistuka elutazott a hatosi gyorssal és az összes nőiket végiglátogatta hajnaliba és mindenki homlokon csókolta Pistukát, oly megható volt, szegény gyerek, de délibe kiderült a csibiészség, amikor Micu megtudta az elutazást és végigvágódott a hallban a parketten undok feltűnésből, hittem kezdetiben, de később kitudódott, hogy azért, amliért én az elhagyott nők­kel vagyok szolidáris december hatodika óta. Hát látod ez az élet és mi az ő báb­jai vagyunk, mint azt a filozófia megál­lapította és most szegény Micvnak tá­vozni kell, mert görbe szemmel nézi az igazgatóság, mert olly sovány és boldog­talan, hogy rosisz reklám a tellepnek, és mindenki gyilkosán néz rám, hogy itt ülök vele a haliban és sírunk, mert vé­gül is a nő szolidáris lélek, csak az a különbség, hogy az egyik decemberben jön rá, a. másik augusztusban. Csókol barátnőd, Duci...“ Bródy Lili. Hogyan él a pápa? Olyan pap ül ma Szent Péter széké­ben, aki ismeri a. világi éltetet, ismeri az idők szavát, a népek sóhajtását. Achille Ratti járt Londonban, Párisban, Ber­linben, járt a kontinens kisebb városai­ban is és hónapokat töltött, a bolsevista Oroszországban. Ez a háború vége felé történt. XV. Benedek nunciusnak kül­dötte Varsóba Achille Rattlit. Az akkor már aggastyán-sorban levő főpap nem elégedett meg azzal, hogy meglátogatta Lengyelország egyházait, hanem átment a határon túlra, hogy Oroszország kato­likusainak pénzzel és nem mindennapi szervezőképességével rendelkezésére áll­jon. Azt persze ő sem tudhatta, hogy miunkája, hiábavaló leisz, hogy a boliseviiz­­mus valamennyi vallás üldözését prog­ramijába fogja iktatni. Hetvenkétéves, ma Achille. Ratti, Nem látszik többnek ötveinnéll, ötvenötnél. Aki megjelenhetett XI. Pius valamelyik audienciáján, megerősítheti, hogy min­denkinek feltűnik a pápa frissesége, egyenes, töretlen járása, izmos, magas alakja.. XI. Pius még ma. sem őszült meg egészen, néhány év előtt pedig inkább feketének lelhetett még mondani a. haját, mint- szürküli őnek. Hogy mitől maradt ilyen fiatal? Ki tudnia erre válaszolni? Mindenesetre sze­repe lehet ebben annak is, hogy Achille Ratti évtizedeken át. sportolt -— Ismert turista volt, a svájci Alpesiek uttörő­­meghóditója. Nem egy nehezen megköze­­lithetö csúcsot az ő lába érintett elsőnek. Tölblb olasz sportláp munkatársa volt ebben az időben Achille Ratti. Elmés tudósításokat irt turista-ultjáról és ezek a cikkek nemrégiben Rómában és Ber­linben könyválakban is megjelentek. Ha az ember átlapozza a- könyvet, megálilapithiatja, hogy Aclhiille Ratti, ha szüksége lett volna rá. az Írásaiból is megélhetett volna. * Reggel hat ólaikor kel a pápa. Miagán­­kápolnájában, amely nincs messze dol­gozószobájától, misét mond. Rendszeiint senki sincs jelen a papa efeő ájtatossá­­gánái. Kilenc órakor megkezdődik a munka, megkezdődnek az audienciák. Elsőnek Gáspárri bíboros-államtitkár je­lenik meg, aki a politikai vonatkozású ügyeket beszéli meg a pápával. A pápa dolgozószobája. — a hivatalos audienciák színhelye ■—■ nem különbözik más, szellemi munkával foglalkozó és jó anyagi Viszonyok között élő emberek dolgozójától. Nagy, világos ablakok, ha-

Next

/
Thumbnails
Contents