Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-06 / 40. szám - Csathó Kálmán: A vitéz hímzőmester
Itt a szüret! 1. Finom csemegeszőlő. 2. Az ügyes gazda még szüretkor is ráér udvarolni. rtilt. Mert Mihály ur jó ember volt, de zsarnok módra megkövetelte házanépétöl a feltétlen hódolatot és ellentmondás nélkül való engedelmességet, ami abban az időben nem is volt olyan szokatlan dolog, mert akkoriban még szolgák is voltak Magyarországon, nemcsak urak. Épp a szolgaság intézményét látta veszedelemben forogni Mihály ur a felkeléssel s ezért nem volt barátja a dolognak, úgy vélekedvén. hogy a császár ellen való föltámadással könnyen fölbillenhet mindennemű fegyelem. Érthető tehát, hogy nem szívesen hallott semmiféle olyan hirt, amely a kuruc hadak előnyomulásáról szólt s aki ilyesmit mert neki újságolni, azt rendesen kegyetlenül letorkolta: — Átkeltek a Tiszán? Hát aztán ha átkeltek? — szólt haragosan. — Legalább majd lesz hová belészoritani őket! Mert hiszen csak addig tart ez az egész, amiig Becsben komolyan megharagusznak! Pár hét múlva aztán hallott valamit, ami még inkább felingerelte. A váraljai zsidó, aki Pozsonyból tért meg portékájával, azt a hirt hozta, hogy Csáky István gróf ur, de sőt Károlyi Sándor gróf ur is átállottak immár a Rákóczl-hüségre. — Nem igaz! — ordította dühösen. — Ilyet nekem ne merjen mondani senki! Ha még egyszer meghallom, hogy valaki azt terjeszti az én tulajdon öcsémről, hogy rebellis, hát olyan száz botot veretek rá, hogy az ötvenediket már aligha éri meg elevenen ... — De nagyságos gróf ur, én nem mondtam, hogy rebellis, csak azt, hogy átállott a Rákóczi fejedelem hűségére ... Csáky Mihályt elfutotta a méreg egyszeriben: — Mit? Te még engem mersz tanítani? Te magyarázod meg nekem, hogy mi a rebellió? Húzzátok le rögtön és verjetek rá tizenkettőt! Nem használt semmi rimánkodás, Ábrahámot lehúzták a hajdúk ott helyben és ráverték a tizenkettőt, olyan pontosan, akár a lőcsei toronyóra délben, avagy éjféltájon: egyetlenegy sem hiányzott belőle. Szegény Ábrahám alig birt hazavánszorogn', otthon pedig maga köré gyüjtvén jajveszékelő gyermekeit, igyen vonta le előttük az eset tanulságát: — Gyermekeim! Zsidó ne avatkozzék politikába soha, mert annak mindig az a vége, hogy öt verik meg. A várban azonban azt tanulta meg az az esetből mindenki, hogy nem szabad a gróf ur előtt a felkelőket emlegetni Amit nem is
