Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-29 / 39. szám - Irodalom, művészet • Komlós Aladár: Szépasszony kocsisa - Társaság, divat • Guthy Böske: Őnagysága ruhái
liden odaszólt az egyikhez: — ön törte be az ablakot? A másik kisfiú elébe lépett és élénken mondta: — Nem ő törte be, hanem én. Ö csak átjött velem szívességből. — Szóval, ön törte be az ablakot? —■ Igen. —- Akkor lesz szives a nevét és a lakáscímét ideírn l. — Szívesen. A gyerek kezébe fogta a ceruzát, nagy, iromba betűkkel leírta az adresszáját és átnyújtotta. — Tessék. — Köszönöm. A két gyerek bólintott és illedelmesen elköszönt. — Gut‘n Tag! — Gut‘n Tag! És ezzel, mint akik jól végezték a dolgukat, elmentek. — Na és most mi lesz? — kérdeztem. Ivesten mama derűsen válaszölta: — Semmi. Az iskola meg csináltatja az ablakomat a gyerek szüleinek a költségére. Ez csak természetes. Persze, hogy természetes. De nékem hirtelen eszembe jutott Szabolcsba Mihály verse: „Hej ha ez a csárda a Tisza partján volna“ . . . Nagy Endre. I R O D A L O >1, Ml V V ESTET Szépasszony kocsisa Móricz Zsigmond vigjátéka a Magyar Színházban. A darabnak ravaszul kieszelt, ügye sen bonyolított meséje van, még sem mondom el, mert nem az a fontos ben e hanem két ember érdekes viszonyának a története: egyfelől egy uralkodó természetű asszonyé, aki diktátorként él a birtokán, aki belebeszél abba, hogy az ispánja kit vesz el feleségül s akiből természetesen nem lehet kicsalni egy gyengéd szerelmes szót, másfelől egy rokon férfié, aki intézőként él az asszony birtokán, szereti úrnőjét, de az erőszakos uralom, amely alatt él, annyi önbizalmat sem hagy meg benne, hogy meg merje kérni szintén szerelmes asszonynak kezét. A darab már most annak a története, hogyan, micsoda akadályokon, terveken, bonyodalmakon és csalafintaságokon át változik meg ez a viszony, hogyan szűnik meg az asszony termé szetellenes fölénye, hogyan buggyan ki a parancsoláshoz szokott nőből a féltő anyás szerelem ösztöne s válik úrrá a férfi. * A nagystílű, nagytehetségü nő, aki átveszi a férfi hatáskörét s annyira beleéli magát az ügyes-bajos praktikus é’etbe, hogy közben egészen megfeledkezik női természetéről, míg aztán a szerelem lerántja róla a hamis érzéketlenség páncélját s pőiségének felébresztésével látszólag gyengébbé, de mindenesetre boldogabbá teszi: valljuk be ez az elgondolás nem valami eredeti, s többé-kevésbé eltérő változatban az „Antónia“ nagy sikere óta minden esztendőben visszatér, hol Lengyel Menyhért „Seybold“-jában. hol Békeffi-Raggamby András, hol Bús Fekete László darabjában. Az „Antónia“ óta, úgy látszik, a magyarnak minden évben kell egy „Antónia“, az idén a Szépasszony kocsisa lesz az „Antónia“. Az „Antónia“-müfaj poétikájához hozzátartozik még az átöltözés (ezúttal ez nyiltszinen történik, s Fedák kombinében látható a színpadon), egy kiadós cigányzenés jelenet — és Fedák. Az egész műfaj a népszínmű — egy a dzsentri körébe áttett — változatának tekinthető. * A darabnak nagy sikere lesz. * Talán nem is olyan a darab, mint amilyennek leírtam, csak az előadás téveszt meg, elsősorban persze Fedák — kérem az olvasót, ne kövezzen meg — a maga groteszkeskedő, hangos helyretyutyujával, Fedák, akinek minden tehetsége ellenére egy pillanatát sem lehet elhinni; mert nem embert akar ábrázolni a színpadon, hanem mindig valami figurát, fura jó pofát. Ami a többi szereplát illeti, beszéltem nézőkkel, akik két színészt le akartak lőni a színpadon, alig lehetett visszatartani őket. A darabnak sikere lesz. * Nincs Móricznak színpadi munkája, amely a mesterségnek oly fölényes ismeretéről tanúskodnék, mint a „Szépasszony kocsisa“. Ügyesen szőtt fordulatos mese, rendkívül eleven, szellemes dialógus, vissza-visszacsendülő motívumokkal, finom részletek... olvasva bizonyára finomabban is hatna a darab, mint ebben az előadásban... s az ember, aki szereti Móriczot, vitatkozik magával: elvégre miért ne volna joga Móricznak is ahhoz, hogy játszók? De vannak költák — s Móricz ezek közé tartozik, — akik többhöz szoktattak bennünket, mint néhány többé-kevésbé mulatságos órához, költők, akik felkavarnak és megtisztítanak azáltal, hogy magunknak, világunknak és az életnek mélyebb ismeretére ébresztenek. Azok, akik Móriczot, a Légy jó mindhalálig, a Kivilágos kivirradtig, az Úri muri költőjét szeretjük, (higyje el Móricz, hogy ép a legjobb hívei vagyunk igy féltő szeretettel és zavarodottan gondolunk legújabb, egyébként nagyon virtuóz vígjátékára körülbelül úgy, mintha meg kellett volna érnünk annak idején, hogy Ady Endre, mondjuk, a derék Farkas Imre babérjaira kezd törekedni. Komlós Aladár. T A II ff A « A G, DIVAT őnagysága ruhái Budapesti divatlevél A hosszú nyári álomnak már vége. A Belváros felébredt. A boltokban, a szalonokban nagytakarítás, isürgéis-iforgás jelzi a szezon kezdetét. A naftalino's lakásban is megindult az 'élet, a szobákban kofferhegyek, kalapskatulyák tornyosulnak, tele ragasztva sokszínű hotelcimkékkel — a ház úrnője, a mondain divatdáma megérkezett, a ho'sis-zu s agyonunt nyaralásából. Augusztus ultolisó napjait már a legnagyobb türelmetlenségben élte át. Hogyne, hiszen annyi eseményről lemaradt. A tennisziversenyek, a premierek már megkezdődtek, a golfklubban iis mozgalmas az élet. Sletnii kellett haza, ha első akart lenni nyári élményeinek elbeszélésében. A ruhaszalonok tulajdoriosai már szeptember első napjaiban megérkeztek az augusztusvéigíi nagy párisi divatbemuta tokról, vastag mpdellkönyvvel a kezükben, amely a bemutatókon ellesett és szemmé! lelopott rengeteg uj vonalat ideát, szinösiszeáililtást tartalmazza., persze kusza össze-visszaságban, nehogy a tulajdonoson kívül bárki is megértse vagy lekopiirózhassa. Szeptember első napjaiban megérkeznek a vásárolt modellek is, lényegesen kevesebb, mint ahány ruha a rajzok után készült. Európa nagy divatházainak határozott meggyőződése már, hogy a párisi piac nem olyan, mint régen volt. Az amerikai
