Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-15 / 37. szám - Társaság, divat • A nő egészséges és ésszerű táplálkozása
aipró gyermekeinek. A régmúlt idők hűséges lovagja: Pá'kh Albert veti fel az ideát, hogy az ő „Vasárnapi Ujiság“-<jával parallel, csinálja meg Emília a felkér - nap lapját. Legyen abban minden, ami a nőket érdekli, érzelmes regény, röpke beszély, szerelme® vers, asszonya pipere, háztartási jó tanács. Ez könnyen megy Emíliának, aki máris közkedvelt író, a legcsinosaíbban öltözködő szépasszony és háza mintája a rendnek, konyhája meg éppen híres, a gyereknevelésből alaposan levizsgázott. Mii kell egyéb? Munkatársak? Jókaitól Éjszak! Károlyig minden tollforgató mesterember szívesen és örömmel áll a bájos szerkesztő lobogója alá... A gondolat kipattant, de hajh, hos&zu uit még az ajkig a pohártól1... A magyar irodalom, zsurnalisztika guizsba kötve. Élet és halál ura a cenzor! Minden betű mögött lazítást, konspirációt sejtetitek. Különösen a redaktorok és kiadók voltak örökös zaklatásnak kitéve. Egyre-másra citálták őket az Obere-Donauzeile No. 291 alá, ahonnan jó szerencse, ha csak egy alapos dorgatóriuim révén szabadultak ... Arra, hogy uj lap megindítását engedélyezze a hatóság, gondolni se mert senki. Emília nagy bátorsággal beadta a petícióját. Hallani se akartak róla. Gyanakodtak, féltek attól, hogy egy lelkes magyar asszony kezébe olyan fontos fegyver kerüljön, mint a szerkesztőségi penna. A policáj hatalma akkor volt teljes virágzásban. Ha az összimonarcihiábain még nem ült asszony a szerkesztői székben, mért legyen az első ép itt? Itt, ahol még a falevél megmozdulásától is remegtek a eseh-miorva emberek? — Emília valószínűleg lánykori barátnői befolyását vette igénybe és az arisztokrata dámák révén sikerülhetett, hogy hónapokig tartó herce-hurca után a kormányzó, a mindenható Benedek altábornagy végre megadja az engedélyt, hogy egy divatlap nem lehet veszélyes a féltve őrzött közbiztonságra. 1860 október tizedikén megjelent a „Családi Kör“ első száma. Nagyszerűen szerkesztett és adminisztrált lap. Rövidesen száműzte a magyar otthonokból a „Gartenliaube“-t.... Érdekes, ötletes, praktikus újság volt. Húsz esztendőn át legkedvesebb olvasmánya a magyar hölgyvilágnak. Lapja sok uj, fontos, érdekes ötletet vetett fel és keltett életre. Az országos leányárvaház, a nőképző egyesület, a Petőfi Társaság, az írói segély egyesület egytől-eigyig az kezdeményezése volt,. Főleg azonban, a nő társadalmi és gazdasági helyzetéinek megváltoztatását tette élete céljává. Ö volt első pionírja a feminizmusnak. A csöndes lelkű, egyszerű nő és családanyának csak a magasabbrendü női hivatásba vetett tudata adott bátorságot a nyíltan váló fellépésre. Lapja abban az uccában született, ahol ő maga. És ott talált rá újra a boldogság is, egy szegény, figyelmes férj oldalán. 1861-ben felesége lett irótánsának: Szegifi Mórnak. A szerkesztés gondját megosztván, még több ideje maradt irodalmi munkásságra. Irt besz élveket, sok élet- és jelleimriajzolt, a nagy ínség idején kiadta, a „Szeretet Könyvét“, esztendőkön át a „Nők Évkönyvét“, 84 kötetben a „Hölgyek Könyvtárát“. Minden jótékoínycéiu, vagy hazafias nemes akciónak az élén állt. Korának egyik hőise volt... Minden órája, perce munka. Otthon is helyét állja. Figyelmes hitves, tökéletes' háziasszony, gondos., jó anya, pedig már féltucat apróság népesíti be a kalapuccai kvártély szobáit. Néha, ha kisért a múlt, egyedül felkeresi a liget csöndes útjait, a Normafa virágos rétjét, vagy a KerepesLtemető mélységes csöndjét. Ott pihen lányálmainak lovagja, aki után csak néhány gyöngéd kézszoriitás emléke maradt s akinek csak már itt, az örök béke országában suttogja, el a kedves szavakat, melyek akkor az ajkára fagytak ... Mikor özvegyen marad, menekülve minden emléktől, leköltözik gyermekeihez Fiúméba. Aranyos, napfény veszi körül, örök tavasz és ablakán becsillog a tüneményes Adria... Látom ott ülni a remek empire1 szekreter előtt — melyet István nádor prezentelt még kedves tanára, Kánya Pál urnák, — rakosgatva a múlt idők ezernyi apró emlékéit. És irta memoárjait. Fájdalom, az csonka maradt. Akárcsak többi érdekes asszonytársáé; Dérynéé, Vacihotnéé ... Élete első etappejáig jutott vele. 1905 december 29-én meghalt. Drága teteme a Campo Santo ciprusainak tövében porifik ... Emléke él hűséges szivekben... Sidney Carton. TÁR * A «Á C, DIVAT A nő egészséges és ésszerű táplálkozása A XX. század szépségfogalmának főfeltétele a karcsúság. A divat, az Ízlés, ma minden körülmények között karcsú alakot ir elő, s éppen ezért a nők -— nagyon sokszor egészségük és egyéniségük figyelembe vétele nélkül — a leglehetetlenebb túlzásokba esnek. Túlzásba mennek a tornában, a koplalásban, hisznek a punktrollerekben és különféle csodateákban, amelyek a legrövidebb időn belül karcsúságot, hajlékonyságot ígérnek nekik. Tönkreteszik magukat ahelyett, hogy megtanulnák, hogy mint minden kúrának, a fogyasztásnak is lassan, fokozatosan kell végbemennie, ha egészséges, ruganyos karcsúságot akarunk. Mert semmi sem árt jobban az egészségnek, s igy a szépségnek sem, mint a hirtelen, oktalanul keresztülvitt soványitó kúra. A gyors lesoványodás nemcsak a ruganyosság elvesztését, nemcsak ráncosodást, hanem idegességet és idegkimerülést is eredményezhet. Ha azonban lassan és okosan kezdünk a soványitó kúrához, egészséges, ruganyos karcsúságot szerzünk, amit egy kis eréllyel és akarattal könnyen megtarthatunk életünk legvégéig. A rendes napi étkezések között a redukált reggeli az, amely leginkább előmozdítja a ruganyos karcsúságot. Ez a reggeli egy csésze citromos teából, egy vékony szelet piritósból és gyümölcsből állhat csupán. Természetes azonban, hogy a déli és az esti étkezéseknek is aránylania kell a reggelihez, mert hiába eszünk keveset reggel, ha délben és este helyrepótoljuk azt. Éppen igy vagyunk a tornával is. A legtöbb nem azért tornáz, mert egészségi szempontból szükségesnek tartja, hanem azért, hogy fölösleges testsrdyától megszabaduljon. A rendszeresen keresztülvitt és okosan összeválogatott tornagyakorlatokkal el is éri a lesoványodást, megtartani azonban csak akkor tudja, ha az étkezések számát csökkenti és az elfogyasztandó ételek mennyiségét redukálja. Nálunk általában sokkal többet esznek az emberek, mint amennyire a szervezetnek szüksége van. Különösen igy van ez a falun, ahol a végnélküli evések és ivások még mindig divatban vannak s ahol rettenetesen elitélik azt a háziaszszonyt, aki hatfogásos ebéd helyett csak négyet szolgáltat fel s aki azt meri mondani, hogy van az evésnél nagyobb és szebb élvezet is. Legokosabban, legegészségesebben az angol ember él. Rengeteg főzeléket eszik (egyszerűen elkészítve és fűszer nélkül), kevés húst, sok teát, apró, száraz, sös süteményt és nagyon sok gyümölcsöt. E mellett az egyszerű étkezés mellett is — vagy pedig éppen ezért — az angol és amerikai nők mind szépek, karcsuak, izmosak, hajlékonyak, s az arcuk üdeségét és fiatalosságát játszva megőrzik a legmagasabb korig. Igaz, hogy ott az étkezés mennyiségét nem felnőtt korban szabályozzák és redukálják, hanem már a kisgyermeket megtanítják arra, hogy pontosan és csak annyit egyék, amennyire szervezetének okvetlenül szüksége van. S éppen ezért ott nem formátlanodnak el a nők, s nincsenek rákényszerülve arra, hogy később koplalással és keserves, izzasztó, agyonfárasztó procedúrákkal szabaduljanak meg azoktól a felesleges kilóktól, amelyeket meg sem kellett volna szerezniük. Bátran elmondhatjuk, hogy kevés kivétellel a fele is bőségesen elég volna annak az ételmennyiségnek, amit nálunk
