Képes Hét, 1928 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1928-10-07 / 1. szám - Védekezés a fagyás ellen - Szerkesztői üzenetek

szánj, amelynek tagjai körülbelül ugyanazon a szellemi nívón állanak. Hogy r.iég nehezebb legyen a játék, ilykor azt is ki szokták mondani, hogy csak azoknak a nevét szabad följegyezni, akiknek az élettörténetét, munkásságát, jellemző tulajdonságait ismerjük s akikről legalább hozzávetőleg meg tudjuk mondani, mikor éltek. Ha tehát valaki például Sarasaiénak. hallotta ugyan a levét, de azt nem tudja róla, hogy mikor élt, milyen hangszert játszott, melyik nemzet fia volt, akkor már az ő nevét o

nes joga

felírni. Szokták ezt a játékot úgy is játszani, hogy nem nagy emberek neveit, hanem földrajzi helyeket: városodat, folyókat, hegyeket st'b. Írnak akkor meg azt kell megmondani, hogy m ?lyik hol van. Az ember ilyenkor látja, hogy milyen nagyon hiányos a tudása és milyen sokat nem tud, amiről azt hiszi, hogy tudja. Persze, ha sokszor egymásután és ambícióival játszák ezt a játékot, akkor már elveszti érdekességét, meit intelligens ember könnyen bele ónul. Olyankor egy ideig pihentetni kell, míg az emlékezetünkbe idézett mmeri/ek kissé megint feledésbe nem mennek. Égj másik úgynevezett intelligens játék, amelyhez két ember is elegen lő, amelylhez még papiros meg ceruza sem kell s amely sok hosszú utazás vagy várakozás unalmát segített már elűzni- az „igen-nem“ játék. Annak, aki a kitalálásra vállalkozik, feladnak vala nit.

A

kitaláló kérdez, a többiek csak igennel vagy nemmel felelhetnek. Feladják például ezt a nevet: Éva. A kitaláló kérdez: — Személy? — Nem. — Olyas valami, ami nélkül nem élhetünk? — Nem.

— Csak

gazdag embereknek van? — Nem. — Van a társaságban valakinek?

— Nincs.

— Csak öregeknek van? — Nem. — Csak nőknek van? — Igen. — Sok nőnek van? — Igen. — Női név? — Igen. — Hosszú? — Nem. — Az abc második felében van az a betű, amellyel kezdődik? — Nem. — Mássalhangzóval kezdődik? — Nem. — Három szótagu?

— Nem.

— Két szótagu? — ’gén. — Az utolsó betűje mássalhangzó? — Nem. — Négy betűből áll? — Nem. — Kevesebből? — Igen. — Ida? — Nem. — Éva?

— Igen.

— Ez egy könnyű péida. Mondanunk sem kell, hogy ennél sokkal nehezebbeket lehet feladni s hogy n.ncs az a lehetetlennek látszó feladat, amelyet egy intelligens, logikusan kérdező valaki meg ne tudna oldani. Fel lehet adni például azt a pillanatot, amelyben a kérdező ki fogja találni, hogy mit adtak fel. Fel lehet adni akármilyen történelmi eseményt, valamely regénynek egyik alakját, egy évszámot, a kilincs nyikorgását, a tegnapi napot, a levegőt, a hőséget, a fejfájást, a mennydörgést, a 15-ös villamost, a Turandot parínuiáját, az Olimpiászt-t, Lindbergin kapitányt, a világ legmagasabb épületét, egyszóval mindent. És ki is lehet találni mindent. A logikus gondolkozás fejlesztésére kiválóan alkalmas ez a játék. Mig gyakorlatlan kérdezők egy óra tmszszat is elkinlódnak a legegyszerűbb feladattal, addig a gyakorlott kérdező, aki tudja, hogy: ebben a játékban a legfontosabb: szűkíteni a kört és minél többet kizárni belőle, néhány perc alatt, játszva és a be nem avatottak előtt szinte boszorkányosnak látszó ügyességgel találja meg a megoldást. Alkalomadtán szívesen szolgálunk egyéb ilyenfajta intelligens“ társasjátékokkal is. Üdvözlet.

G. S.-NÉ. 1. Az elefántcsontszmü gyöngypamutból horgolt recemintás terítő szép lenne a zongorára és meg is védené a portól, piszoktól. Azonkívül könnyen tisztítható is. 2. Vitrine-oe legszebb a rece-csipke. A horgolt is szép, de annak nagyon finomnak kell lennie. A relief-festés már sokkal kevésbé 'Ilik a polc szélére. 3. Sodrott fehér selyemből még mi sem láttunk horgolt vagy kötött kendőt. Azt hisszük, nem lehet csúnya, de miután igen súlyos volna, viselése nem alkalmas. Legfeljebb telitőnek lehetne használni.

T. G. 1. A fauteuil formája nagyon szép és mindenesetre nagyon megeri, hogy szépen behuza-ssák. De mi innen nem mondhatjuk meg, hogy milyen színű anyaggal ihuzassa be. Az anyag butorbehuzásra való ripsz-szövet, amely legtö-bbnyire nem egyszínű, hanem mintás. A kárpitosnak, akivel a garnitúrát behuzatjuk, bizonyára vannak mintakönyvei, amelyeket szívesen átenged majd egy-két napra, hogy otthon alaposan áttanul mányozhassák és megbeszéljék, melyik volna a legszebb és a legalkalmasabb minta. A szoba falával és a butorfa színével harmonizálnia kell a szövetnek. 2. A függöny két keskeny oldalszárnya készülhetne a bútor szövetéből is, a sztár pedig lehet fehér lüll, csipke, mull, grenadin, ha a szóv- függönyt drágálják, a tiszta fehér mosófüggöny magában is szép. Ha nincs rajta csipke, fodorral is lehet díszíteni. 3. Régi biedermeier-asztal illik hozzá, ovális formájú, vagy téglalapalaku, lekerekített sarkokkal. 4. Ha olyan régi jóbaráljuk, bátran megkínálhatják. Hogy mivel, az attól függ, mikor jön. Délelőtt pogácsával, apró -sóssüteménnyel, esetleg vajjal, felvágottal. Délután teával, vagy kávéval, amit szeret. Bizonyára nem kívánja, sőt nem is szereti, hogy baráti körben szertartásosan fogadják, azért csak úgy kínálják, ahogyan más kedves é-s nagyrabecsült vendéget kínálnának.

C. K. L. 1. Az amerikai milliárdos kisasszonyok között csakugyan sokan vannak, akik kereskedelmi akadémiát végeznek. Ezeken a kereskedelmi akadémiákon természetesen gyakorlati ismereteket is szereznek, sőt, hogy mindent megtanuljanak: az akadémiák növendékeit néhány hónapra a nagy aiuházakban helyezik el, mint elárusító kisasszonyokat. 2. Ne higyje, -ogy ott könnyeb férjhez menni. Igaz, "ogy c4t nem lehet büntetlenül szerelmeslevelet írni, nem lehet szerelmet hazudni, mert ha csak egy tanú van rá, hogy a férfi egyszer azt mondta a nőinek, hogy •■zereti, már feleségül kell őt vennie. Könynyen elképzelhető ezek után, hogy a férfi, aki nem akar házasodni, mennyire vigyáz a szabadságára.

Áldozat. Ha vonzalma annyira erős, annak bizonyára mélyenfekvő okai ’.annak. Valószínűleg azért megy oda, mert ott olyasmit talál, amit másutt *e.11elni nem tud, s amire ugylátszik, szüksége van. Azt -hisszük, csak abban az esetben tudná ezt. a szomorú köteléket elszakítani, ha sikerülne azt egy kevésbé szomorúval helyettesítenie, vagy, ha le tudna mondani arról, ami önt odaviszi. Engendje meg, hogy figyelmébe ajánljuk: az idegességet ily esetekben eredményesen csillapítják a nagy séták, kirándulások s a naponkint használt, félórás, langyos fürdők.

S. J. Kassa. A szlovenszkói irodalmat semmiesetre sem fogjuk elhanyagolni. Csupán az a különbség, hogy mi nem sajátos szlovenszkói méretekkel mérünk, mint eddig mindenki, aki itt kulturtényezőnek csapott föl, hanem a szlovenszkói magyar írók müveit ugyanolyan rostálás alá vesszük, ugyanolyan mértékkel mérjük és ugyanolyan szempontokból ítéljük meg, mint a budapesti írókét. Ha jó, szívesen közöljük, sőt szívesebben közöljük, mint mást, de ha nem felel meg, akkor Írója hiába hangoztatja idev-alóságát, ez előttünk sohasem lesz irodalmi kritérium. Senkinek a rovására nem dolgozunk. Pesti anyagunkat éppúgy megveszszük, mint az ittenit, sőt a nagy nevek müveit határozottan csak nagyobb áldozatokkal tudjuk megszerezni, mint mást szerezhetnénk. Irodalompolitikát természetesen nem csinálunk, ez semmiesetre sem lehet a mi feladatunk, s különben is csak rossz tapasztalatokkal, vagy mintákkal rendelkezőink e téren. Nem akarunk veszekedni, hanem szórakoztató, nemesitő a kulturember finom igényeit és mélyebb érzéseit kielégítő művészetet adni. Azt hisszük, ebben hiány volt, itt volna némi szerepünk. Maradiságot sem hányhat senki a szemünkre, elvégre a Képes Hét, amely Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, Kassák Lajos s a fiatalok közül Zsolt Béla, Márai Sándor, Kodolányi Lajos müveinek közlését vette be első negyedévi programjába, később pedig Heltai Jenő regényét etc. szándékszik kihozni s emellett a legmodernebb külföldi irodalomból hoz mutatókat, nem vádolható reakcióval. Aki okos ember, be fogja látni, hogy szándékunk tiszta a szlovenszkói irodalommal szemben. Ne nyugtalankodjék Ön se. Tessék jól alkotni, s mi jó pénzzel megvesszük, örömmel, -sőt büszkén, leközöljük, — de erőszakolni, az olvasóközönséget elidegeníteni, a hozzáértőket kacajra hangolni csöpp kedvünk sincs. Amúgy is /ivmány, hogy végre független, minden kotériától ment szépirodalmi lapja van Szlov-enszkónak, mely tömegekhez akar szólni, tömegeket akar szórakoztatni, felvilágosítani, bizonyos speciális napilapokban nem tárgyalható dolgokban tájékoztatni, a modern ember fokozott vizuális igényét kielégíteni, barát, tanácsadó és ügyvéd lenni. — Még egyet: figyelje jól a Képes Hét szerkesztői üzeneteit. Bizonyosra vesszük, hogy amennyiben irodalompolitikát jogosultnak tartunk, e szerkesztői üzenetekben bőven fog találkozni /ele vagy hasonlóval. Meg -fogja látni hogy jó szándékuak vagyunk, talán értünk is hozzá, s mindent, ami komoly, magyar kulturtörekvés és csira Szl-ovenszkón, őszinte örömmel — ismételjük: büszkén fölkarolunk. De egyet mindenkorra leszögezünk: előttünk nincs különleges szlovenszkói irodalom, csak egyetemes magyar irodalom, — s akkor lennénk a legboldogabbak, ha a szlovenszkói írók egyszer végre nívósán, méltón és egyenrangúan beleolvadhatnának az utóbbiba.