Képes Hét, 1928 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1928-12-02 / 9. szám - Wallace, Edgar: A különös grófnő

Hermann Sudermann f. Az

elhunyt nagy német író halottaságyán

A prágai vasúti konferencia tagjai Poděbrady

fürdőn

hogy a hátsó épületben valaki alszik. Jó ideig kellett zörgetnie, mig kopogtatására választ kapott, de aztán értékes fölvilágositást nyert.

— Láttam a kocsit. Dél felé tartott Letchford felé.

— Nem London Boádnak?

— Nem. Itt megfordult.

Michael Dorn újból beszállt az autóba és a Telleburytöl Letchfordig eső tiz kilométert pontosan tizenöt perc alatt tette meg. Itt megint szerencséje volt. Egy rendőr látta a keresett gépkocsit, mely itt nyugatnak fordult. De aztán egy olyan utkeresztezésre jutott, ahol négyfelé szaladt szét az ut és nem tudta megállapítani, hogy az ismeretlen soffőr melyiken rohant tovább. Egy bizonyosnak látszott: Londonba semmiesetre. Eredménytelenül vágott neki az egyik országutnak, aztán egy mezei dűlőn átcsapott a másikra, de senkit sem talált, aki fölvilágositást adhatott volna neki.

Reggel négy órakor megállt a Chelsea rendőrállomása előtt.

— Halló, Mr. Dorn — mondta a rendőrbiztos. — A felügyelő ur egész éjjel érdeklődött ön után.

— Nos, mi történt? — kérdezte Dorn fáradtan.

— A grófné azt vallja, hogy a lány nem volt a szobában, amikor Braime sérülést szenvedett. Teljes Írásbeli vallomást tett és a felügyelő ur kijelentette, hogy az ön részére olyan mondanivalója van, amit nem igen tesz majd ki az ablakába.

Dorn ajkába harpott.

— Nos, ha valami érdemeset tud mondani, én majd viszonozni fogom neki. A lányt már szabadon bocsáthatják. Majd én cxkuzálom magamat előtte.

— Szabadlábra helyezni? — kacagott a rendőrbiztos.