Képes Hét, 1928 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1928-10-28 / 4. szám - Erdélyi József: Dévai őszi emlék - Wallace, Edgar: A különös grófnő

H. G. Macdo-nald angol pilóta, aki transóceáni útja alatt eltűnt a tengeren.

IX.

Detektív!

— Ez az alak -bátor, minit az -ördög, — folytatta Chesney Praye és öntudatlanul Lizzy szavait ismételte. — Könyörtelen. Még a tulajdon néluilkéjét is képes bedüteni, ha érdeke úgy kívánja. Rendőrbiztos volt Indiában, de -erről az állásáról lemondott. Egy afrikai milliomos szolgálatába állt, aki lélvesztette az okmányait. A milliomos az okmányok visszaszerzéséért egész vagyont fizetett neki... Legalább is e^t hallottam felőle.

Kicsoda lehet ez a Chesney Piray-e, hogy a grófnő jelenlétéiben ilyen hangon mer beszélni. De ilo-rd Moro-n tiltakozott.

— Mi az, -hogy -bedüteini? Ilyen (közönséges .szavak mégsem mondhatók -egy fiatal hölgy jelenlétében.

A lady egy fölvillianó tekintete megint leintette a lordot.

— Engem nem isiért, Selw-in, -és semmi okod -sincs föltételezned, hogy titkárnőm sértettnek érezhesse magát.

A lord lesütötte szemét, mormolt maga elé valamit s leforrázva kiosont a szobából.

Mikor Chesney Praye a házat -elhagyta, -a Chester Square-on jobbriaJbailra tekiinitgetve, -egy pillanat alatt megtalálta iker-e-sett emberét.

— Nézzen csak ide, Dorn.

A detéktiv lassan megfordult.

— Mondja, miért szaglász utánam?

Dórin csodálkozó tekintetet -vet rá.

— Én? Ön után? Á, szóval Önnek az a benyomása-, hogy én Ön után kémkedem?

— Miit akar Ön tőlem?

— Azt hiszi, hogy én kémkedem?

— Nem hiszem, hanem tudom.

Chesney arca fakóbbra vált.

— Ma reggel -egész határozottan láttam önt, amikor a St. Jam-els Str-eet-re kíllélptem a lakásomból. Azt hittem, a véletlen hozta arra. Egyik vérebe azonban ott -járt a Limbo-klubban é-s kiválllatta a pincéreket. Mit akar ön tulajdonképpen tőlem ?

— Kiváncsi vagyok. Egyszerűen csak kiváncsi vagyok. -Könyvet készülök Írni a különös bűnözőkről s ebben természetesen néhány -oldalit -az ön részére is fenntartottam.

Chesney Praye -szeme -táncolt. Megragadta Dorn mellényéit.

— Hallja maga, Dorn, egy jó -tanácsot adok önnek. Egy ujjal s-e merjen hozzám nyúlni, mert megégeti az ujját.

— Jó tanácsért jó tanács a bér, — felleli a detektív.

— Vegye

-eil a kezét rólam, mert különben kap egy rúgást.

Mindezt a. lehető legudvariasabb hangon mondta, de a másik megértette, hogy ez az ember nem játszik a szavával s visszavonta kezét. Ám még mielőtt zavarából föl-ocs adhatott volna, Dorn folytatta:

— Jó pozíciója van, Praye, -el ne veszítse. Tudom, gazdasági tanácsadója egy igen előkelő hölgynek. Ha véletlenül meghallanám, hogy Ön esztelen pénzbefektetést tanácsol neki, vagy valamelyik kis játékklub financirozásár-a akarja rávenni, melyekkel az utóbbi időben olyan jó üzleteket csinál, lefogatom a rendőrséggel.

— Átkozot detektív! — szakadt ki Praye torkából.

— Én figyelmeztettem, — felelt Dorn.

— Ne felejtse él, Ön nincs Indiában.

— Chesney későn vette észre, hogy megint ügyetlenül fecseg.

— Az tény: én nem vagyok Indiában. De Ön -sem.

— Dorn

szelíden, szinte lágy hangon folytatta: — Hét évig voltam ott. Delhiben. Ismertem egy fiatal kormányhivatalnokot, több maharadzsa pénzügyi tanácsadója volt, de különös elszámolásokat csinált. A revíziónál húszezer font hiányzott. Senki sem tudta, hogy a pénz hol tűnt el. Az volt a föltevés, hogy a fiatal hivatalnok elmezavart s nem forog fönn esetében büntetendő cselekmény. Elbocsátották az állami szolgálatból, d-e eljárást nem indítottak ellene.

Chesney Pr-ay tűket -érzett a talpában.

— Akkor -azt a tanácsot -adtam, hogy a büntető eljárást a legszigorúbban folytassák le, mert tudtam, hogy a hiányzó pénz valójában egy barátnőjének nevén feküdt az egyik bombayi bankban. A sírnia! magas hivatalnokok azonban botránytól féltek s így a tolvajnak -sikerült

— Dorn

e szavaknál szünetet tartott s élvezte, hogy rezzen össze Praye — a tisztességtelen utón szerzett pénzt Európába átcsempésznie. Most pedig itt találom ezt az embert ismét pénzügyi tanácsadó szerepében.

Chesney köhécselt -s visszanyerte a hangját.

— Angliában van törvény a becsületsértés ellen . . .

— De sok más törvény is van, elsősorban a büntetlek ellen. S az elévülési határidő n-e-m vonatkozik -a súlyos bűntettekre. Egyetlenegy élesebb hangú cikk valamelyik független újságban s Önt le (kell fülelni, akár tetszik a kormánynak, -akár nem.

Chesney Praye -szeme -ide-oda ugrott. D-e összekapta magát és farkasszemet nézett a detektivvel. Sápadt volt, mint a fal.

— Én -ezzel a dologgal Önnek sohse-m ártottam. Mégis tudtam, -hogy valahol a háttérbein van valaki -ellenségem. Ön volt az tehát...

Dorn igenlően bólintott.

— Az én vagyok. Egyébként hol maradt kedves korhelycimborája, dr. Tapat-t? Azt hittem, hogy már rég a másvilágra itta magát, de amint hallom, Londonban van. Egy évvel ezelőtt .ismertette Ön össze a grófnéval. Megmondta-e Ön a -ladynak, -hogy ennek -az embernek milyen a hire? Ö persze valószinüleg orvosi tanácsadó lett? Vagy talán valamelyik hírhedt titkos gyógyintézetében rendel? Előbb-utóbb, de biztosan az akatsztófára -kerül ez a gazember.