Keleti Ujság, 1944. szeptember (27. évfolyam, 198-218. szám)
1944-09-24 / 217. szám
1944. SZEPTEMBER 24. KELETf _ MAGYAR UJSÄG 3 Külpolitikai hírek olvasása közben az utóbbi betekben talán egy sem volt akkora hatással az erdélyi magyar Olvasóra, mint a finn kormány határozatáról szóló hír, amely . zerint megszakítja diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal. Ilyen szerteágazó és bonyolult kérdésben nehéz feladat annak az erdélyi napilapnak hozzászólni, amely eddig egyetlen szempontot, most azonban az ellentétes szempontokat is figyelemre akarja méltatni. A hír méltán keltett megdöbben'st egész I közvéleményünkben. Az az ország, az a nép szakította meg velünk a diplomáciai kapcsolatot, amellyel minden erőnkkel baráti és testvéri kapcsolatokat akartunk teremteni ,s fenntartani. A háború során sokszor a földrajzi adottságok determináló hatására is hivatkoztunk. Hangoztattuk mindig, hogy a magyar társtalan Európában, egyetlen nemzetté formálódott rokona a finn, illő, hogy a rokoni szálakat ápo'iuk és fenntartsuk. Finn ösztöndíjasok érkeztek minden évben a magyar egyetemekre, ma gyár ifjak Finnországban folytattak tanulmányokat. El sem lehetne sorolni azt a számtalan könyvet, tanulmány, újságot, amely a finn-mag,> ar rokonság szolgálaté, tűzte ki célul. Ez a munka, ez a közeledé, nem veszett kárba, mint ahogy a magyarfinn kapcsolatok megszakítása sem végleges valami, mert az északi testvérnéphe.. való rokonszenvünk Spkkal komolyabb és mélyebb, mintsem hogy egy egyszerű diplomáciai jegyzék azt képes lenne szétszaggatni, A szövetséges nagyhatalmak a Szovjeí- oroszország elleni hadműveletek megkezdést óta Magyarországot imperialisztikus fhá- boruban való részvétellel vádolták és azza, vádolják ma is. Nem volt a háború megkezdése óta sem Magyarországon, sem pedig Finnországban egyetlen miniszterelnök sem, aki ezt a vádat ne kisérelte volna meg elutasítani, azzal, hogy a háborúban való részvételünk és védelmi harcunk nem jelen, semmiféle imperializmussal való rokonszen- vezést. A magyar kormányzatok mindenkor megtalálták az alkalmat, hogy egyenesen a_ imperializmus ellen szóljanak, a kisnépe. igazságának hangoztatásával. Volt idő, ami kor az angolszász nagyhatalmak maguk L támogatták Finnországot, amivel elismertén azt, hogy egy kisnépnek Is joga van fegyvert ragadnia az fellene hadrakelö imperializmus ellen és ha a harc alulmaradással is végződik a számbeli és technikai fölénnyel szemben, a békeszerződések megkötésekoi a kisnépek méltóságát immorális lenne Igaz- talanui megbántani és őket a jövőre nézve a tehetetlenség és a megalkuvás politikájává pevelnl. A legutóbbi miniszterelnöki megnyilatkozás talán az eddigieknél is inkább kifejezte, hogy amint az első vllágháborub&n, úgy ezúttal sem vezettek expanzív célok egyetlen katonai lépésünkben. A határok védelme nem azonos semmiféle olyan hadművelettel, amely gyarmatosítást akart elérni az európai szárazföld területén. Az angolszász nagyhatalmak éppenugy, akárcsak a Szovjetunió, amikor megindították hadműveleteiket, kijelentésük szerint az európai nemzetek felszabadítására, elsősorban és talán kizárólag az európai népiknek a függetlenségéhez való jogára hivatkoztak, hogy a kis- nemzeteknek akarják visszaadni az elvett függetlenséget. Európa kisnépel közül ma már egyedül Magyarország van abban a helyzetben, hogy megvédje a maga szuveréni- tását, ha nagyipari elmaradottsága miatt csökkent mértékben is. A magyar honvédség tehát kizárólag a határok védelméé*"* harcol, minden európai gyarmatosító imperializmus tagadásával, az európai kis nemzetek, elsősorban a magyar nemzet függetlenségének megóvásáért. Halk szavunk hiába mondja, hogy a tizenhárom milliós magyarság külpolitikai állásfoglalását nem kell összetéveszteni a földrajzi adottsággal. Magyarország magyarbarát, kizárólag. Technikai és ipari kezdetlegességünk nem engedheti meg, hogy bárkinek a földkerekségén szolgálatokat tegyünk, ahogy tettünk a múltban szolgálatokat Európának. Ezeknek ellenére rövi egymásutánban szakadtak meg kapcsol taink Bulgáriával, azzal a balkáni állammá amellyel minden Időben a legszivélyesc barátság szálait ápoltuk, Romániával, ame’, lyel ha voltak is súlyos nézeteltérések . múltban, a bécsi határon innen és túl ti juk, hogy csak a kölcsönös megértés alf jalra helyezhetjük a jövő keleteurőpai t Hirdetések» apróhirdetések feladhatók Daák Ferenc - utca 42 ( R7Á.m alatti irodahelyiségben | balkáni épületét, Finnországgal, amelyhez rokoni és származási kapcsolatok fűznek. Ezekben a suayos és elszánt harcot követelő órákban ta'án az eddigieknél inkábban érezzük egyedülvalóságupkat és társta- tan magunkrahagyatottságunkat. Hol vannak a barátaink? A háború magyar földre lépett pusztításával. A nagyhatalmak közti viaskodás magyar területen is folyik. Az amerikai technika a legtökéletesebb és legpusztítóbb légi fegyeverekke), támad napnap után magyar .otthonok ellen. Még azt sem tudjuk, hogy milyen előnyök származnának abból, ha beadnánk a derekunkat, — mondotta a miniszterelnök. A nagyhatalmak propagandaszólamai mit is ismételnének mást, minthogy a népek szabadságáért folyik 1 háború. Mindenki a „szabad nemzeteket“ védi, mindenki a kisnépek „biztonságáért“ száll sikra. De azt a klsnépet, amely sajátmaga is fegyvert ragad védelméért, elhagyja a régi barát és az ellenség fokozott gyűlölettel ront feléje. M1HÁLYFI JENŐ. Csokonai sírjanuí Irfai Dsida Jenő „A Reményhez" cimü Csokonai-vers dallamára énekli másfélmillió zarándok. Hol bolyong a lein-.,, szólj, Csokonai: Szólitnak a lelked bús rokonai, szól.ínak, keresnek, hívnak epeden, ődöngvén a keshedt ódon temetőn. Vén íejíáli közt vánszorogva, Erdélyből jővén, vágyunk d .:ü szívszorongva sírbalmod tövén, állni hajlott fővel mez iulatianul, írott néma kővel szólni szótlanul Megmozdul a szellő, porladt rokonok melléből lehellő, — zizeg a homok, * zizegnek a lombok és amerre látsz, hajladozva bólog, reszket az akác, Bú a szívben, könny a s— Hirdeti a kő: Itt született Debrecenben s itt pihent meg ő, Hatvan utca-végén fekhelye vagyon, teste régesrégen homok, dudva, gyom. Mcglennul a szellő, szólva száll a szél, sirokool lehellő légáram beszél, leng, suhogva hajúk borzaiig, merre lát. tengerként morajlik, zsong ezer akác. Halk 'sírással felidézel i hangok zengenek. Mily káprázat! Mily igéz-. Végigrengenek a sírok iüövert korhadt caonaja., zúg a teme.orrért, szól Csokonai; „Hu.m neszeden! imh„. Hazád az a fold akkor xs, ha gyukol es ha mar megölt és ha bazau, ólad füstórgo romok s fut a ford arolad, műit luiohüwon. Nózn, zjomecen pornomu-.^- rüura szerteszét, de akácok marka fogja, tartja a kezét, ölelik, csittitjua izmos és kerek karjimkai, szorítják szívós gyökerek. Minden ismerősíd rád támadtanak, rád dőltek az Ő3i kollégyom-falak, zargatták a költőt morc professzorok, átkokat üvöltött mindenegy torok. Te meg mentél, vándorol! száműzött szegény, s veled ment az ősi oltár veled ment a fény. Bakony-erdőn ágyat muzsakéz vetett s békötözte lágyan sebhedt szívedet. Am a tiszta hűség tovább megmarad, mint a keserűség s a kemény harag Mint eb, kit a gyatra gazda elzavart, fordul alkonyaira, megtér, hazatart, Te is mentél széllel sz árnyad egyrq nőtt, visszatértél Debrecenbe a halál előirt, Itt hulltál romokba, mikor este lett s rejyéd hfis homokba lázas testedet. Merre leng a lelked? — szólj, Csökön;. Szólítalak a lelked duit rokonai, flzöttek, bolyongók, megvert magyar- kikre ordas gondok szája agyarog, sírodat, mint dús, nagj ülik körbe, lásd: akit senki sem vigaszt/’ adj vigasztalást! Etess meg ebéddel, adj lüt.-falatot, itass meg igéddé!, bölcs csagyar halóét' Halld: a tiszta hűség tovább megmarad, v mint a keserűség s a kemény harag Míg a földön csúszol a napnyugtáig érsz, százszor elbúcsúzol, százszor visszatérsz, Lehet, földed úgy ereszt el, mint gaz mostoha, de ha egyszer belefekszel, nem dob ki soha,' mikor ágyat vet majd s végkép befogad, szíjas gyökeret hajt ţjsontod és fogad. Menj haza akácul s ha nyugodni tér tested "'s aláhull, légy te a gyökér, holtak itt is, ott is, több bár á se fér, millió halott és milliárd gyökér. Vezekel az ősi vétek ősi fűid alatt. Holt karokkal ölelj-. míg el nem szara*., szőjétek keményen újra át meg át s megkötött fövényen játszik unokái/'” Elhallgat a szózat. Egy bozontos ág, egy fűszál se borzad. Méla némaság, Csak bent zsong a z.-. Hálánk csókjai illetnek, hogy szóltál, jó Csokonai! Vándorbotunk, régi jussunk, vigy a homokon! Induljunk, hogy hazajussunk! Eg veled, rok. n! Béborult a hűs ég, h(Is esője sir. Hazahív a hűség ® otthonunk a *£?> Magyar módon A „Magyarország1 írja: Negyvennyolcas emlékiratban olvasom a következő hiteles történetet. 1848 december 15-én reggel Kiss Ernő lovassági tábornok nemzetiségi községet foglalt el. A falu lakossága otthon maradt és vadul lövöldözött a bevonuló honvédekre. Katonáinknak fel kellett venni-k a harcot s egymásután elhallgattatták a házakat, de a papiak ablakából még mindig lövöldöztek. A pap is ügy hullott el fegyverrel a kezében. A honvédek benyomultak a parókiára, egyik szobában a kályha mellé I lapulva megtalálták a pap fiatal, k.letí szépségű leányát. Remegett a leány, látszott, hogy lemondott az életéröl, hiszen méltán felbőszült csapat nyomult be a házba. A katonák Szentpétery főhadnagy elé vonszolták a leányát. A főhadnagy ránézett, egybeütötte a bokáját és megkérte a kezét. Néhány nap múlva megtartották az esküvőt, a leány önként, őszinte vonzalommal ment a főhadnagyhoz. A forradalom után külföldre menekültek s hosszú ideig az asz- szony kézimunkájából éltek. Az Idegen származású asszony mindvégig hűséges, áldozatkész élettárs maradt. Olyan szép ez a valóban megtörtént eeet, hogy dunavölgyi legendának nevezhetnők. Mindenesetre: dunavöigyi példa. Elemi erejű vallomás a magyarság belső világáról. A magyar nem érzelgős fajta, kemény s határozott, ha a nagy közös érdekekről van szó, nem ismer tréfát, de sohasem kegyetlen. Az emberségesség forrása sohasem apad el a magyarság lelkében s mint Szent- pétexy főhadnagy: folytonosan tanúságot tesz, hogy nemcsak vitéz harcos, de vitéz ember is. A harcos, minden elszántságával védi mindazt, ami az övé, a miénk, az ember pedig nemes, lovagiás magatartásával bekötözi a kényszerű harcok sebeit. Tiszta, tökéletes egyensúly uralkodik a magyar népiélekben s ez az egyensúly a Dunámé- dence legnagyobb értéke, legdrágább kincse. A magyar nép s géniuszunk hordozói ennek az emberséges egyensúlynak a nevében törtek s törnek mindig dunavölgyi szerepre. Tudják, hogy olyan belső erő van e népnek birtokában, melyet nem pótol senki és semmi. De más tanúságot is rejteget a régi történet, mely két fajta ölelkezését példázza. Amit a választott egyének eleve véghez visznek, azt a népközösségeknek is véghez kell vinniük. El kell jönnie a népek megértésének, a hatalmi téboly grasszálása után az emberi megértés, a tiszta emberi egyes- ségek korának. „Lesz még egyszer ünnep a világor!“ Nemcsak magyarok, hanem népek s nemzetek ünnepe. Ennek a nagy ünnepnek az álma a mi örök csillagunk. Vég- hezvisszük, amit a sors rendelt, amit as Isten reánk mért, de közben folytonosan erre a csillagra tekintünk. A mi csillagunkra, melynek fénye elég erős arra, hogy népeket vezéreljen. Magyar Néz® Megdrágult a kenyér Kolozsvár, szept. 23. A hadműveleti területek kormánybiztosának engedélyével a mai naptól kezdve fuvardijtöbblet elmen tor gyásztól viszonylatban a kenyérliszt ára * rillérrel, a finomliszt ára 8 fillérrel emelkedett. Az eddigi kenyérliszt árához a nagy- kereskedők, illetve malmosok fuvardijtöbblet címen 2 fillért s csak a kiskereskedők számíthatnak hozzá még 4 fillért. Finomlisztnél a nagykereskedők és malmosok az eddigi árakhoz 4 fillért, kiskereskedők 8 fillért számíthatnak hozzá. Kenyeret a mai naptól kezdve csak egységes búzalisztből süthetnek a sütőiparosok, ennek viszonteladói ára kgr-kért 58 fillér, fogyasztói ára pedig 62 fillér. Ennél magasabb összeget kérni a kenyérért nem szabad. A közélelmezési ügyosztály különben értesíti a közönséget arról, hogy finomlisztet az októberi jegyekre is ki lehet venni, a zsirjegyet a november 5-iki szelvényig, tehát a 18-aa ámig a mészáros- és hentesiparosoknál be lehet -váltani. Felhívás a koloz* . ári újságírókhoz! Az Újságíró Egyesület vasárnap délben J2 órakor nagy fontosságú gyűlést tart. A gyűlésen Ziegler Vilmos miniszteri tanácsos, a külügyminisztérium erdélyi sajtéki- rendeltségének vezetője beszámol az időszerű sfijtókériiésekröl és tájékoztatja » kolozsvári újságírókat a sajté problémáiról Felkérem az Újságíró Egyesület össze« tagjait, hogy teljes számban jelenjenek meg m gyűlésen. (Légiriadó esetén az óvóhelyen tartjuk meg az ülést.) VftOH JÓZSEF. Újságíró Egyesület eíaöke. * Hol vannak barátaink?
