Keleti Ujság, 1944. szeptember (27. évfolyam, 198-218. szám)

1944-09-10 / 205. szám

MAGYAR 1944. SZEPTEMB'KE m bübsössss ^rnrassanuMi Magyarország útja Az a háború, amelyet a magyar honvéd­ségnek az arcvonalakon, a magyar népnek pedig a belső fronton végig kell harcolnia, nagy és súlyos erőpróba. A háborúban pa­rancsok hangzanak el s a parancsot teljesí­teni kell. A parancsot nem lehet bírálni, elemezni, csak' fegyelmezett engedelmesség­gel végrehajtani. Olyan parancs pedig, amely azt követelné, hogy csüggedten és kishitüen, a gyáva megfuiamodás gondola­tával lessük, mit hoz a holnap, nem hang­zott el és nem is fog elhangzani ezen a földön. Isten kifürkészhetetlen akarata el­rendelte utunkat s nekünk azt az utat fér­fias bátorsággal, kezünkben fegyverrel és szivünkben a végső elszántság akaratával — akár akarjuk, akár nem akarjuk — kö­telességünk becsülettel végig járni. Magyarország és a magyar nép nem kö­vetheti az árulók és hitehagyók példáját, Útjukat nem járhatja, mert a magyar ut a történelem legválságosabb óráiban is min­dig a becsület és a helytállás útja. Még akkor is, ha a kishitűségre és csüg- gedésre hajlamosak úgy vélik, hogy a meg­próbáltatás e komoly napjaiban a múltúnk­hoz méltó harc helyett talán jobb volna a meghunyászkodókat követni az árulás és az önként vállalt rabszolgaság utján. Még akkor is végig kell járnunk a harc és a helytállás útját, ha a rémhirterjesztő halál- madarak a legsötétebb és legvalőszinütle- nebb „értesülésekkel“, igyekeznek hitünket csorbítani, reménységeinket hervasztani ak­kor, amikor mindnyájunkat csak egy ma­gatartás kötelez: a nyugalom és a fegyel­mezettség. De itt él és működik soraime között az ellenség titkos szövetségeseként a jólértesültek, a bírálók, az elégedetlenke­dők láthatatlan arcvonala, ez a gyalázatos és bűnös partizánhadsereg, amelynek min­den egyes tagja magyar szóval, a magyar lelkiismeret nevében rágja hited virágának gyökereit, hervasztja hivatástudatod leve­leit, amikor a legtermészetesebb és legszük­ségesebb hatósági intézkedésekben is csak katasztrófa jeleit látja. A sorainkban bujkáló láthatatlan front c „yászvitézeihez komoly és erőteljes sza­vunk van. A rémhirterjesztök, a fecsegök, a jólértesültek e sötétben bujkáló hadse­regének szelleme és magatartása a leggaiá- dabb árulás azolţ ellen, akik tudják, érzik és halálig hiven vallják, hogy „e földön él­ned, halnod kell!“ Ezek a gyáva fecsegök, az opportunitásnak, a meghunyászkodásnak ezek a fizetett, vagy fizetetlen ügynökei riadalmat akarnak kelteni sorainkban, hogy a fejvesztettségben, a zűrzavarban mentői hamarabb felejtsük el a magyar sors leg­első törvényét és parancsát: ez a föld a miénk és mi ezé a földé vagyunk. Jussunk van ehhez a földhöz, ezen a földön a ma­gyar élethez, s ez a juss életre, halálra el­kötelez minket arra a hűségre, hogy ehhez a földhöz egy pillanatra se lehessünk hűt­lenek. Es sokan, nagyon sokan vagyunk olya­nok, méihetetlenüj többen, mint a gyáva­ság kutmérgezöi, akik soha, semmi körül­mények között meg nem tántorodunk, akik a magyar becsület útjáról egy lépést sem térünk le, hanem szilárdan, minden veszély és gond között is 1 haladunk azon tovább, a nemzet életének jussán, akár a magunk egyéni életének feláldozása árán is. Ennyit azokról és azokhoz, akik a helyt­állás órájában úgy vélik, hogy fecsegéssel és orientációk törzsasztal melletti kiterve- lésével lehet a mi élethalál harcunk ügyét előbbre vinni. Ugyanakkor komoly és férfias higgadt­sággal szólnánk Erdély románságához is. Egy évezred sok évszázadán át az ő ütjük egy volt a miénkkel. Magyar föld adott ott- hant és életet nekik, a magyar Szent Ko­rona fénye alatt építettek templomot, > isko­lát, a magyar szellem testvéri szomszédsá­gában jutottak I.t—Iebb Európa műveltsé­géhez. A szabadságot, a polgári jogok tel­jességét román itt, magyar földön magyar kézből kapta meg először egy évszázaddal ezelőtt. A közös együttélésben, közös sors­ban, a közös kenyér mellett jóban, rosszban eltöltött évszázadok történelme szól most az erdélyi románsághoz. Vájjon érzik-e és értik-e, hogy a magyarság felé közeledő ke­leti veszedelem éppúgy az ö veszedelmük is, mint a miénk ? Ne értsenek félre bennünket erdélyi ro­mán testvéreink. Nem gyengeség, vagy po­litikai opportunitás okából vetjük fel ezt a kérdést. De úgy érezzük, kötelességünk han­gosan kimondani ezt a kérdést, mert annak megtételére sok évszázados közös sors tör­vényei köteleznek. S ma, épp ennek a kö­zös sorsnak európai és emberi alapjai fo­rognak végveszélyben. Északerdélyi román testvéreink e történelmi órákban az ö tör­ténelmüknek uj fejezete reményében figye­lik a Romániában és Délerdélyben zajló ese­ményeket. Ml férfiasán, minden következ­mény leszámolásával veszünk részt ezekben • a katonai eseményekben s az "zilárd meg­győződésünk, hogy a magyar regyverek nemcsak az etnikai magyarság, hanem az erdélyi románság otthonát, hitét és művelt­ségét is védelmezik egy olyan hatalmi és szellemi rendszerrel szemben, amely egy­aránt távol áll mind a magunk, mind román testvéreink világképétől. Mi most nem kérünk mást az erdélyi ro­mánságtól, csak egyetlen józan és higgadt gondolatot. Nem kérjük, nem kívánjuk, hogy a közös veszély óráiban lelkes és tüzes magyarokká váljanak, de azt kérhetjük és el is várhatjuk tőlük, hogy számot vesse­nek nr maguk sorsának egyik alapvető té­nyezőjével: ha rajtunk is végigszánt ez a keleti orkán, amelynek útját már számta­lan példán figyeltük meg, az az élet és az a sors, amely erdélyi román testvéreinkre váj-, szebb, emberibb, emberibb és romá­nabb sors lesz-e, mint amit sok-sok évszá­zadon át együtt átéltünk? Vgy érezzük, ezt a kérdést legalább fel­vetni és megfontolni még magyar ajánlatra is kötelessége az erdélyi románságnak. A válasz tőle függ. S a választól az er­délyi román nép sorsa függ. ÉPPUgy, amint a mi sersünk is becsü­letes és mindenre elszánt helytállásunktól függ, amellyel magunkat s a más népese európai és európai jussát védjük. I Megjelent a nem zsidó származás igazoláséról szóló uj kormányrendelet Budapest, szeptember 9. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Bu­dapesti Közlöny legutóbbi száma közli a minisztérium rendeletét, amely szerint an­nak igazolására, hogy valaki a zsidókra vonatkozó jogszabályok alkalmazása szem­pontjából nem zsidó, rendszerint elegendő, hogy ha születési anyakönyvi kivonattal kimutatja, hogy 1895 október 1. előtt ke­resztény hitfelekezet tagjaként született és szülői az ő születésekor keresztény hitfele­kezet tagjai voltak, vagy ha 1895 október 1. után született, mind ő maga, mind szü­lői keresztény hitfelekezet tagjaiként szü­lettek és szülői születésekor azok szülei ke­resztény hitfelekezet tagjai voltak. Egyút­tal pedig mindkét esetben a büntetőjogi következmények terhével írásban kijelen­tik, hogy legjobb tudomása szerint egy nagyszülője sem született az izraelita hit- fejekezet tagjaként. Bárki kérheti a lak­helye szerinti illetékes királyi ^járásbíróság­tól annak megállapítását és igazolását. a szükséges iratok bemutatása alapján, hogy nagyszülői keresztény hitfelekezet tagjai­ként születtek és ö maga nagyszülőkig be­zárólag nem zsidó származású. a járásbíróság igazolhatja A NEM ZSIDÓ SZÁRMAZÁST Budapest, szeptember 9. A hivatalos lap pénteki száma kormány­rendeletet közöl, amely minden hatóság ál­tal érvényesnek elfogadandó ri&m zsidó szár­mazásról szóló igazolványt rendszeresít. Az igazolvány kiadását bárki a lakóhely szerint illetékes járásbíróságtól kérheti a megfelelő származási iratok benyújtásával. Olyan sze­mélytől nem letilt nem zsidó származása te­kintetben további igazolványt követelni, aki a honvédségi származási igazolási eljárás során kiadott olyan származási igazolást mutat fel, amelyen zsidó származására uta­lás nincs. Az úgynevezett erdélyi szombato­sok és ivadékai származásának igazolására továbbra is kizárólag az igazságügyminisz­ter korábbi rendelete alapján kiadott tanú­sítvány szolgál. Az igazolvány kiváltása ter­mészetesen nem kötelező. Aki ilyen igazo­lással nem rendelkezik, ha 1895 október 1. előtt született a saját, ha pedig az említett nap után, akkor a saját és két szülője szü­letési anyakönyvi kivonatával Igazolhatja származását, feltéve, ha ö maga, illetve szü­lei keresztényekként születtek és egyidejű­leg büntetőjogi következményekkel terhelve kijelentik, hogy egyik nagyszülőjük sem született a zsidó h.ifelekezet tagjaként. (MTI.) A szerkesztésért és kiadásért feiel: JENEY LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassal-ütca 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­tatakarékpénztári csekkszámla száma: 72148. Postafiók: 71. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Szakadatlanul támadja a német légiem a szovjet csapatok mozdulatait Erdélyben Erős gépesített szovjet csapatok szánják meg Bulgáriát gyobb kötelékei Bukarest felől nyugati irányban törnek előre. A német légierő kö­telékei éjjel-nappal zavarták a bolsevisták felvonuló mozdulatait Erdélyben. Mélyrepülésben menet- és járm üoszj opo- kat támadtak, szétugrasztották azokat és sok páncélost és tehergépkocsit pusztítottak el. HadászatHag fontos hidakat és pályaud­varokat döntöttek romba és hat szállító vo­natot felgyújtottak. A Székelyföld déH ré­szén a német csapatok ide-oda hullámzó harcokban több erős támadást vertek vissza és három helyi betörést el reteszeltek, (MTI.) 1 / Berlin, szeptember 9. Az Interinf jelenti a romániai harcokról: Bár Bulgária hadatüzent Németország­inak, három erős gépesített szovjet haclosz- í lop — élükön sok páncélossal — a Dunától I délre levő hídfőből tovább nyomult Bulgária ^belseje felé. Azok a csapatok, amelyek Szi- j lisztra fejői déli irányban menetelnek, nyil- ■ vánvaióan azt a parancsot kapták, hogy a ! lehető leggyorsabban érjék el az Égei-ten- : ger partját. Két másik menetoszlop Giur- í giuból és Turnu-í. agurelleböl délnyugati [irányban hatol előre, hogy megszállja a Sip- ] ka-szorost és az Araba Konak szorost. Egy­idejűleg a 6. szovjet páncélos hadsereg na­Átkaroló mozdulattal igyekszenek birtokba? enni a szovjet csí patok a Kárpátok hágőutjait Berlin, szeptember 9. Az Interinf. jelenti: A Keleti-Kárpátokban tovább' tart a bolsevista roham a hágók ellen. A szov­jet most megkísérli, hogy a hegy gerin­cén átmásszék és a hágóútakal átkaroló mozdulattal igyekezzék megszerezni. Véres csatákban visszavetették őket. Kis betörésektől eltekintve a német csa­patok' a hegyi állásokat eredményesen I i adták megvédeni. A Brostenii hídfőben nagyon erős bolsevista támadásokat há­rítottak el, mig az Erdős-Kárpátokban az arcvonal nyugodt maradt, a bolsevis­ták Kroszotól északnyugatra sok Csata­repülő támogatásával folytatták támadó hadműveleteiket nagy erőkkel és remélik, hogy áttörhetnek egészen a Beszkid-há- góig. Lökéseiket azonban felfogták és el­lenlökésekkel szétverték. A német csapa­tok a szovjet joVbszátmyán bevettek egy fontos magaslati tereprészt. (MTI.). Berlsss nem focplaüt álá«áí®sf a bolgár hadüzenet ügyében Berlin, szept. 9. Illetékes német helyről közlik táj Ikozta- tásUl: Bulgáriában az események fejlődése — I mint a birodalmi főváros politikai köreiben megállapítják, a maga kényszerű utján ha­lad. A Wflhelmstrassen úgy vélik, hogy a Németországhoz most intézett hadüzenettel kapcsolatban lemondhatnak az állásfoglalás­tól, mert ott már régebb Idő óta rámutattok a bulgăr politika irányzat «na. (MTI.) Az lS'25-fben szüneteit sffaf&al a VMS. és IX. hadtest területéi kivéve honvédelmi mimkára hivfák be BUDAPEST, szeptember 9. A honvédelmi miniszter a VHI. és IX. hadtest terüietét kivéve az egész or­szágban falragaszok utján elrendeli az 1925-ben született ifjaknak honvédelmi mimikára igénybevételét. Ezek az ifjak szeptember 10—17. között a. járási, vá­rosi kerületi levente-parancsnokságnál kell jelentkezzenek. (MTI.) ; MegLonnyiieiiék e» volt zsidó inţşatScBiiiolE átírását £tz 119 fiulofdoEiosolc; részére Budapest, szept. 9. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A zsidóktól megszerzett és a földhözjutta- tottaknak átadott ingatlanok ügyében az eljárás megkönnyítése végett a kormány rendeletet bocsátott ki, amely a „Budapesti Közlöny“ vasárnapi számában jelent meg. A rendelet lehetővé teszi, hogy a földhöz- juttatottaknak átadrtt ingatlanokat szerző-' déskötéshez az átadó Közjóléti Szövetkezet, vagy az Országos Földhitel Intézet által ki­állított okirat, vagy a földművelésügyi mi­niszter határozata alapján is át lehessen Íratni a telekkönyvbe a juttatottakuak. Firenzében kíhádették a. ostromállapotot Berlin, szept. 9. Amióta a német csapatok kivonultak Fi­renzéből, polgárháború dúl — értesül a Né­met Távirati Iroda. A kommunisták napról- rapra vadászatot folytatnak a fasiszták el­len és eközben folytonos lövöldözésekre ke­rül sor. brrenzében kihirdették az ostrom- állapotot. (MTI) LEGÚJABB SPORTHÍREK MEGÉRKEZETT A GAMMA KOLOZSVÁR, szeptember 9. A Gamma labdarugó csapata, amely vasárnap délután fél 5 órakor a városi sporttelepen a KAC együttesével játszik az NB I-ért, szombaton délután megér­Ugyancsak az említett okirat, Illetve hatá­rozat alapján lehet átadni a vitézi telkek alakítására szánt ingatlant a Vitézá-széknek. Könnyítéseket tartalmaz a rendelet a te­kintetben is, hogy a végleges műszaki mun­kálatokat utólag lehessen elvégezni. Végül a birtokbavezetés megkönnyítése céljából a rendelet módot ad arra, hogy a földművelés­ügyi miniszter ez év november 30-ig való birtokbavezetés esetében a zsidó birtokok ideiglenes haszonbérletét a rendeletben meg­határozott kikötések teljesítése meBett azonnal megszüntethesse. I kezett Kolozsvárra. így a mérkőzést a kitűzött időben megtarthatják. JŐ EREDMÉNYEK A BUDAPEST—VIDÉK VÁLOGATOTT ATLÉTA VIADALON Budapest, szeptember 9 A Magyar Atlétikai Szövetség szombaton délután rendezte a MAC Margitszigeti sport­telepén a nagy érdeklődéssel várt Budapest —Vidék válogatott atlétikai viadalt. Az első nap eredményei: Rúdugrásban 1. Kovács (budapesti) 360 cm. 2. Bakov (vidék) 320 cm. 3. és 4. holtversenyben Kdlotay (Buda­pest) és Zefál (vidék) 300 cm. 110 m. gát­futás 1. Hidas I. (Budapest) 15.4 nap. 2. Kiss (Budapest) 16.3 mp. 3. Villányi (vi­dék) 17.2 mp. 4. Mikusa 20.2 mp. Bulylökés 1 Rákhely (vidék) 14.28 ro. 2. Csányi Zoltán (Budapest) 13.97 m. 3. Voki (vidék) 13.53. m. 1500 m. 1. Garay (Budapest) 3.57 mp. 2. Hires (Budapest) 3.57.2 mp. 3. VWási (vidék) 4.05.2 mp. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Hőintózet Bt nyomása, F, v.í Major József,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents