Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-11 / 181. szám

1944. AUGUSZTUS 11,

ES

KELETI , MAGYAR Uf SAG

Előfizetőink figyelmébe!

Egyes előfizetőink figyelmét nyilván elkerülte az a bejelentésünk, hogy az előfizetési árakat kormányrendelettel julius 15-től kezdődőleg újból szabályozták.

Ennek alapján ismételten közöljük, hogy a Keleti Magyar Újság előfizetési árai a következők:

Egy hóra 5.20 Pengő

v Negyed évre 15.— Pengő

Fél évre 30.— Pengő

Egész évre 60.— Pengő

Kérjük tehát igen tisztelt előfizetőinket, hogy előfizetési dijaikat fenti uj árszabály szerint szíveskedjenek átutalni, mert jelzett időkre vonatkozólag csak a ' fenti uj árakat ismerhetjük el.

KELETI MAGTAB U-ISÂG KIADÓHIVATALA

Rabsaabadifás Amerikában

Chicagóban történt az elmúlt héten, hogy egy köziemért színésznő, akit jó modoráról és szigorú erkölcseiről ismernek, -megjelent a fogház igazgatóságánál és egyik gyilkosságért letartóztatott rab azonnali sxabadon- bociátását követelte. Az igazgató természetesen nem tehetett semmit, s a báróhoz utasította o nőt. Erre (/nagysága beszélni akart a rabbal. Az igazgató elrendelte, hozzák eléje a foglyot. A folyosó, melyen át a rabot kisérték, tele volt s hirtelen az őröket leteperték, általános verekedés kezdődött, a hölgy pedig revolverrel állta él azt a villamosberendezést, amellyel a kapukat lezárhatták volna. Aztán ö is, a fogoly is eltűnt s azóta sem került elő. A lapok mellékesen megjegyzik, hogy a színésznőnek' havi négyezer dollár a jövedelme... senki sem hitte volna, hogy egy Jegyevéért revol ,-el lén fel.

te eisütétilés IdögoiM

A honvédelmi miniszter rendelet« értelmében a lakóhazak elsötétítése este 9 óra 30 perekor kezdődik és tart hajnali 5 óráig.

Szolgálatos gyógyszertárak

Szent György gyógyszertár, Mátyás király tér 38. sz. Távbeszélő; 32-32. — őrangyal gyógyszertár, Hitler-tér 1. s*. Távbeszélő:

31-75

___Remény gyógyszertár, Horthy Miklós-ut 50. sz. Távbeszélő: 26-99. — Diana gyógyszertár, Jókai-utoa 23. sz. Távbeszélő:

21-51.

Törökország mozgósított

— Japán repülök ellenséges tengeia'aííjárókat süllyesztettek el, A Német Távirati Iroda jelenti Tokióból: A japán anyaszigetek közelében levő vizeken szerdán japán repülőgépek két ellenséges tengeralattjárót elsüllyesztettek. Az egyiket Taíwantól (For- moza) délkeletre levő vizeken, a másikat pedig az Eda Izu csoportnál, Osimanál süllyesztették el.

— Bombayban az angolok ismét 24 kongresszusi tagot tartóztattak le. A Német Távirati Iroda közli Amszterdamból: Mint a brit hírszolgálat jelenti, Bombayban szerdán reggel 24 kongresszusi tagot tartóztatott le a rendőrség, amikor azok'csapatban tüntetést akartak rendezni a „Hagyjátok el Indiát“ határozat második évfordulóján. Zászlókat is találtak náluk. Mint a brit hír- szolgálat értesül, ezt a tüntetést mint Jelképes cselekményt Gandhi jóváhagyásával rendezték Bombayban. ' I

— Az olasz szocialisták együttműködnek a kommunistákkal. A Német Távirati Iroda közli Milánóból: A brit hírszolgálat jelentése szerint az olasz kommunista és szocialista párt közölte, hogy közös bizottságot alakított a további együttműködés' és a közös program kido'gozása céljából.

— Nagy Péter hadihajóját parira vetette

a tenger. A napokban Hirteha’s dán vátö-s- ka közelében érdekes hajóroncsot vetett partra a tenger. A hajó Nagy Péter cár egyik hadihajója volt. Eddig 17 ágyút sikerült kiemelni, amelyek súlya 500—S0O0 kilogramm, hosszúsága pedig 2—3.5 méter. Az ágyukon levő évczámokból kitűnik, hogy azokat 1715. és 1725. között öntötték Voronyezsben, Nagy Péter híres ágyuöniö műhelyében. Az ágyukon Péter cár monogramja látható. Mivel a hajóroncsot dán felségterületen találták, a le'ctek a dán államot Illetik és azokat a dán hadimuzeum- ban helyezik el. A megtaláló a leletek fémértékét kapja az államtól.

Szerdai számunkban közöltük, hogy Törökországban, — amint a brit hírszolgálat

jelentette — hatályba lépett az a törvény, amelynek alapján minden 16—60 év közötti fegyveres szolgálatra alkalmas férfit és minden 20—40 év közti nőt ' honvédelmi szolgálatra hivtak be. Törökország ezzel az intézkedésével és azzal, amely Ankara elsötétítését rendeli el, mindinkább a háborús helyzet jellegét Ölti magára.

Törökország augusztus másodikt lépését szemiélve, meg kell állapítani, hogy a nemzetgyűlési határozatot illetően szó sem lehet arról, hegy Törökország lépése a szövetségesek diplomáciai sikerét jelenthetné. Az afrikai Rommel-csapaţok visszavonása után, valamint az Olaszországban bekövetkezett események után Törökország úgy a Föld-Í közi-tenger felől, mint a Szovjetunió részéről úgyszólván minden ellenállás nélkül magán érezhette a szövetségesek nyomasztó katonai és politikai erejét és ennek a következménye volt az augusztus 2-i lépés. A török kormányzat azóta is éppenugy, mint a háború megkezdésének pillanatától kezdve, számos alkalommal az európai gondolattal való rokonszenvet fejezte ki minden törekvésében és a Németországgal való szakítás lépése igy kizárólagosan az angolszász hatalmak, valamint a Szovjetunió követelőzésének tulajdonítható. Törökország történelmében ezáltal fordulóponthoz érkeztünk. A második világháború eddigi tartama alatt Törökország rendkívüli helyzetet biztosított magának éppen semlegessége révén, hiszen a török függetlenség egyik legfőbb alapköve éppen a semlegesség volt. A törökök utóbb semlegességüket olykor nem hadviselő állapotként jellemezték, s hozzátették, hogy Törökország Anglia szövetségese ugyan, de Németországgal szemben vállalt kötelezettségeinek Is meg kíván felelni. így a török-angol szövetséget a német-török barátsági szerződés augusztus 2-ig minden vonatkozásban kiegyenlítette. Elsősorban ennek a szerződésnek köszönetté Törökország nemcsak azt, hogy kivififnaradhatott a német-orosz viszályon, hrniem, hogy nem kellétt megnyitnia a Dardanellákét a német-orosz barátsági szerződés idején sem.

A diplomáciai kapcsolatok

megszakítása után a török külpol tika olyan sikos útra lépett, amelynek jövőbeli következményeit a jelen pillanatban fel sem lehet mérni. Törökország a múltban is mb dig geopolitikai kulcshelyzete miatt került olyan események ütközőpontjába, amelyeknél mindenkor a tengerszorosok ügye kerüli előtérbe. 1774. óta, amikor Oroszország a Feketetengeren parti állam lett, a cári állam a kücsük—kainardzsi-i békében területi igényeit megszabhatta és biztosíthatta kereskedelmi hajóinak a tengerszoroson való átjárását. A törökség minden lehetőséget megpróbált, hogy az idegen érdekeket ne engedje érvényesülni a török tengerszorosokon. Nem csak a legutóbbi napok diplomáciai eseményeiből, hanem már Molotovnak Berlinben előterjesztett pontjaiból is kiderült, hogy a szovjet-orosl! imperializmus, akárcsak az egykori cári Imperializmus, a török tenger- szorosokat elengedhetetlen feltételnek tartja abból a célból, hogy a Közelkeleten diplomáciai és politikai hatalomra tehessen szert. Szovjetoroszország a Földközi-tengerre akar kijutni a Dardanellákon és a Boszporuszon át, arra a tengerre, ahova az évszázadok folyamán soha sem érhetett el és igy tengeri uralomra, illetve tengert imperializmusra eddig nem. tehetett szert. A Szovjetunió éppen a háborúnak ezt a talán legkritikusabb időpontját választotta ki arra, hogy a török kormányzatot most már végérvényesen alternatíva elé állitsa. A szovjet követelések pontos szövege mindezidelg nem került ugyan a nyilvánosság elé, de sejthető, hogy

a Kreml ezuttál Is a cárt Oroszország nagy- péteri törekvéseit követi. Anglia és Amerika nem segítette Törökországot a Szovjettel szemben. Az angolszász hatalmiak elsősorban az angol—amerikai—szovjet „jóviszony“ fenntartása érdekében hajlandónak mutatkoztak arra, hogy Törökországot, illetve a török tengerszorosokat kiszolgáltassa a szovjet Imperializmus földközi-tengeri törekvéseinek. A nyugati nagyhatalmak a történelem folyamán mindig csak akkor, Illetve kizárólag akkor Ismerték el Oroszországnak a tengerszorosokra terjedő igényét, amikor szükségük volt az orosz támogatásra.

Az első világháború

idején Anglia az úgynevezett Buchanan— Szaszonov egyezményben Ismerte el Oroszország követeléseit. A cári Oroszország ösz- szeomlása török szempontból, de az angol imperializmus szempontjából is enyhülést jelentett. A sevresl békében mégis megszüntették volt a török szuverenitást a tengerszorosokon. Törökországnak le kellett rombolnia a Dardanellák katonai erődítményeit és kénytelen volt eltűrni idegen hadihajók szabad átvonulását. Kennél a lausan- nei béke után enyhítette ezeket a rendelkezéseket, a szuverénitást azonban nem tudta visszaszerezni, erődítéseket nem emelhetett és a hadihajók átvonulását tovább kellett tűrnie. Az átvonuló hadihajók azonban természetesen elsősorban a győztes hatalmak hadihajói voltak, amelyek Oroszországot ezúttal is kizárták a tengerszorosokon át való közlekedésből. Amikor Atatürk a nyugati hatalmak közelkeleti terjeszkedését kivánva ellensúlyozni, a Szovjethez fordult, az orosz hagyományos terjeszkedési politika a mon- t euxi egyezmény megkötésekor első sikerét aratta az angolok és franciák felett. Az egyezmény szövegét ugyanis a szovjet ellenjavaslat alapján fogalmazták ‘ meg.

A legújabb eseményeket szemlélve, meg kell állapítani, hogy Törökország nem nyerte meg az angolszász hatalmak és a Szovjetunió bizalmát, de a török nép a német birodalom rokonszenvét sem vesztette el. Legutóbb Churchill is a maró gúny hangján beszélt török szövetségeséről. Német politikus azonban ezidöszertnt egyetlen gúnyos, vagy támadó megjegyzést sem mondott Törökországról, de még a mostani kormányzatról sem. A Tass hivatalos szovjet híriroda ugyanakkor egyik legújabb jelentésében élesen birá’gatta a török kormány késedelmes határozatát és különösen a hadba- lépés elmaradását kifogásolta.

A török nép és a török kormányzat a legutolsó pillanatig Is körömszakadtáig védelmezte Törökország semlegességét. Sza- radcsoglu miniszterelnök és külügyminiszter még a legutolsó napon is Ilyen értelemben mondott beszédet a török köztársasági néppárt parlamenti csoportja előtt. A török nép jól tudja ma Is, hogy nein teheti ki magát a számára bizonytalan kimenetelű háborúnak és nincs semmi értelme annak, hogy azon az oldalon vegyen részt a háborúban, amely létét a történelem folyamán mindig fenyegette, békés fejlődésének útját pedig mindig megakadályozta. A világ közvéleménye általában Törökország kényszerű és akaratlan hadbalépését várja. A kérdés azonban önként adódik: miért folyamodott Törökország az általános mozgósításhoz hasonló állapot kihirdetéséhez? A török hadvezetőség néhány hadtesten kívül korszerűen fel sem tudja fegyverezni a most hadi- szolgálatra behívott tömegeket. Az egész fegyverfogható lakosság behívása minden valószínűség szerint Inkább védelmi élethalál harcra való előkészületet sejtet, olyan harcra, amelynek éle nem Németország felé irányul. Nincs kizárva tehát az a lehetőség, hogy ennek a vllágviaskodásnak következő politikai szenzációja a Közelkeleten, vagy talán éppen Törökországban lesz. (—)

Szombaton és vasárnap budapesti viszonylatban érvénytelenek a vasúti kedvezményes és szabadiegyek

BUDAPEST, augusztus 10. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. klr. államvasutak igazgatósága közli, hogy augusztus

12-től kezdve a szombaton 0 óra és vasárnap 12 óra között Budapestről induló, vasárnap 12 óra és hétfőn 24 óra között pedig .Budapestre érkező egyes viszonylatokban közlekedő távolsági személyszállító vonatokon az egy útra szóló szabedjegyek, az egy útra szóló igazolvány alapján váltható féláru menetjegyek, továbbá az ugyancsak egy útra szóló igazolvány alapján váltható alacsonyabb kocsiosztálya egész, illetve alacsonyabb kocsiosztályu félám nSenetjegyik a tényleges vasúti alkalmazottak családtagjai, továbbá nyugdíjas vasutasoknak és ezek csillád tagjainak betéti lapjai alapján váltható önköltségi, valamint arcképes 'Igazolvány »lénián ■« - r**-«*'—yn*'i ’roestosztályu féljegyek és végül tényleges köztisztviselők családtagjainak, továbbá a nyugdíjas Köztisztviselők és ezek családtagjainak köztisztviselői arcképes igazolvány alapján váltható féliru menetjegyek érvénytelenek. A teklntetlie Jövő korlátozásról távolsági személyszállító vonatokra nézve az állomások nyújtanak kellő tájékoztatást, illetve a korlátozásra vonatkozóan bővebb felvilágosítás nyerhető.

A bánffvhunyadi, egeresi és Itídaimási járásra is kiterjesziették a különleges közigazgatást

BUDAPEST, aug. 10. A PEST Írja: A Hivatalos Lap mai számában rendelet jelent meg, amely a különleges közigazgatást Abauj-Torna, Zemplén, Szabolcs, Szatmár és Szilágy vármegye, valamint Kolozs vármegye bánffyliunyadi, egeresi és hidaimási járására, továbbá Banííyhunyad, Szatmár-Né- metei és Kassa város területére is klterPest vármegye főispánjának levele a magyar főpapokhoz

Budapest, augusztus 10 A Magyar Országos TudóSitó jelenti:

Vitéz Mérey László, Pest-vármegye főispánja dr. Bcrédi Jusztinián bíboros hercegprímáshoz, dr. Grösz kalocsai érsekhez, dr, Pétery. József Váci püspökhöz, dr. Ravasz László püspökhöz és dr. Ráffay Sándor püspökhöz levelet Intézett és ebben kérte a főpapokat, hassanak oda, hogy a lelkészi kar felvilágosító, buzditó munkájával erő. sitse népünk léikét, , kitartását a magyar élet, a. szebb magyar jövő érdekében.

' fl művészet nem káros politikai irányzatok kitenyésztésére- Magyar Művészek Háza most tartotta alakuló közgyűlését, amelyen Palló Imr* országgyűlési képviselő, miniszteri biztos tartott beszámolót arról a munkáról, amelyet a régi Fészek-klub átalakításával kapcsolatban végzett.

— Nincs szükségünk olyan eltorzult lelkű művészekre, — mondotta — akik a magyar közösség iránti kötelességükről a megpróbáltatások idején megfeledkeznek. A Magyar Művészek Háza nem köztestület, hanem társadalmi egyesület, amelynek joga van szigorúan szelektálni és kemény világnézeti szempontokat érvényesíteni. Ez a gondolat vezetett engem, amikor a tagok közül hétszázötvennél többet kizártam. Beszámoltam a klub vagyoni állapotáról la Bár a régi rezsimtől tekintélyes terheket

.örököltünk, a belügyminiszter jóvoltáböl megkaptuk a lipótvárosi kaszinó Zrinyi- utcai háromemeletes palotáját, továbbá a kaszinó Vilma királynö-utl négy ingatlanát, amelyen a kaszinó Időközben beomlott bérháza állott.

Ezután Palló Imre Ismertette az uj vezetőség névsorát, akik között szerepelnek Kiss Ferenc, Pásztor János, Merész Gyula társelnök, Nyirö József, Was« Albert, Erdélyi József, Rajniss Ferenc, Pdger Antal, Fiola Ferenc, Huibay Kálmán, Mábjusz Elemér, Kovách Aladár, Ho’szv Zoltán, Győr. Jfy István és sokan mások.

A beszámoló után az átalakult egyesület elnöke, Oláh György foglalta el az elnöki széket és köszönetét mondott a miniszteri blztosnák világnézeti fanatizmustól fütött munkájáért, amellyel az egész magyar művészi világ háláját kiérdemelte.

— Mi nem akarunk döntőbirák lenni semmiféle művészeti irány, vagy iskola fölött, —- mondotta Oláh Gyögy székfoglaló beszédében — mert o művészet nem lehet gyüU helye o' nemzeti betegségeknek, nem lehet védpajzsa a nemzettől idegen érdekeknek. Ezek a termek nem arra valók, hogy itt klikkek képződjenek, ellenkezőleg, itt egymásra. kell találni a szétbomlott művészeti ágak legkülönbözőbb harcosainak.

Hangoztatta, hogy szeretné innen a magyar társadalom fülébe kiáltani: a bomlást és a hanyatlást nem lehet Csupán szépszavakkal, biztatással megállítani, ahhoz áldozathozatal kell. Az egész magyar müvész- és irodalmi világot meghívta a Magyar Művészek Házába, ahol pártpolitikának nincs helye, de ébren őrködnek azon, hogy o magyar művészet ne legyen ürügy a közösségre káros politikai irányzatok kitenyésztésére. Végül megállapította hogy a klubnak eddig ötszáz rendes tagja van.

Kopasz signorinék

Olaszországban a hevesvérű olasz legények különös módon álltak bosszút azokon az olasz lányokon, akik elfogadták, sőt szivesen fogadták az ellenséges angolszász katonák udvarlását. A jobbérzésü olasz fiuk undorodva és felháborodva nézték, hogy mit müveinek az olasz lányok, mennyire megszéditi őket az amerikai yenkik pénze, vagy az „elegáns“ Tommyk nyegle széptevése. Egyes meggondolatlan lányok már semmivel sem törődve, fényes nappal sétáltak az angolszászokkal karonfogva az olasz lakosság megvető felháborodása közepette. Az olasz ifjak egy napon összebeszéltek s amint a haragos, flörtölő társaság végigvonult Róma utcáin, megrohanták őket és a lányok haját ollóval és késsel levágták, hogy ily módon legyenek megbélyegezve. Mire fejfogdák az angolszász katonák, hogy mi történt, hiába udvariaskodták és keltek btrokra az olasz legényekkel, a díszes hajkoronájuktól megfosztott lányokon nem tudtak segíteni s azok megszégyenülten távozták a csatatérré változott sétatérről. Az olasz és az angolszász katonák között véres verekedés tört ki,% de hogy melyik csoport győzött, arról nem szól a krónika. Könnyen feltételehetö, hogy sem az olasz lányoknak, sem az angolszász katonáknak néhány napig, vagy esetleg hétig nem lest kedvük nyilvánosan flörtölni.

t