Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-06 / 177. szám

1944. AUGUSZTUS 6. Ha a „kuncsaft" találkozik a rraflkosnö- vsl. — Síént egek. mi történt veled 15de ? — Csak semmi izgalom.' Sorba álltam ot cigarettáért. A művész rágyújt egy symphoniéra, majd felsóhajt. — Végre egy jó szinfónia'. — Mit csinálsz Egon ? ,— Bedobom az ABC-s könyvemet a kan­dallóba. — Na és miéht dobod be a kandallóba? — Meht jóatyám az imént igy szólt hoz­zám. Egon, Egon sUsd meg az összes tudo­mányodat. Hirdetések, apróhirdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben iCElETi MAGYAR Igiy i* lebet... Kolozsvári iskoiásleám/ok aratnak, kapálnak, szénát — Homotódalmás I munkafábort saját költségükön szervezték meg — Kora reggeitüt késő estig dolgoznak és segítenek a hadbavonuitak hozzátartozóin Vig nóta száll a homoródmenti Almás falu határában. Jókedvű egyenruhás lányok szor­goskodnak a mezön. Daluk messze hangzik és hirdeti a magyar föld iránti szeretetet. A kolozsvári Unitárius Középiskolás Lányok Munkaközösségének tábori növendékei dol­goznak együtt a mez'ön a magyar föld népé­vel. ök, akik télen az iskola pacijai között ültek, most tábort verve segédkeznek a falu népének a nehéz mezei munkában. Az aranysárga mezőkön tarkaruhás falusi lá­nyok és egyenruhás tábori növendékek egy­más mellett szelik a rendet az életet adó arany kalászok, között. Együtt mennek arat­ni, kapálni, szénát forgatni és gyűjteni. Együtt végzik a fárasztó napi munkát és együtt nevetgélnek munka közben. Kora reggeltől késő estig dolgoznak és napnyug­takor" vidám nótaszóval mennek át a falun és térnek meg- táborhelyükre. Hogy alakult meg a munkatábor A Kolozsvárt tanuló unitárius középisko­lás lányok már néhány éve Erdő János val­lástanár vezetésével munkaközösséget ala­kítottak, Hetenkint összegyűltek ás ilyen­kor közösen dolgoztak. Volt, amikor a sze­gény iskolás gyermekek ruháit foldozgat- ták vagy más hasznos munkát végeztek. A tavaly nyáron pedig először határozták el, hogy saját költségükön falura mennek és az arra rászoruló hadbavonultak hozzátar­tozóinak ingyen segítséget nyújtanak a me­zei munkálatokban. Az elhatározást tett követte. Ki-ki össze­gyűjtötte kis zsebpénzéből a tábor költsé­geire szükséges összeget és a tábor saját költségén elindult á három székmegy el Ár­kos községbe. Ott teljesen ingyen, minden ellenszolgáltatás réjkül dolgoztak az tura rászorultaknak. Tenyerük bizony sokizor feltört az első napokban a szokatlan nehéz munkától, de ök fáradhatatlanok voltak. Munkájuk, teljes sikerrel járt, mert ide­jüket nem a maguk szórakoztatására, de annál inkább kemény munkára használták fel. A jólvégzett munka boldog tudatában a most elmúlt iskolai évben már jóelöré gyűjtötték a pénzt egy újabb munkatábor költségeire. És amikor a mezei munkálatok­ban a legnagyobb szükség volt a munka­erőre, ők utrakeltek és julius hó elején el­indultak az udvarhelymegyei Homoródal- másra. Ott az iskola épületében felverték táborukat és onnan Indul reggelenként egy- egy nótázó csoport a mezőkre, ki-ki a ma­ga munkáját elvégezni. A tábort most is Erdő János vallástanár szervezte és vele együtt a vezetést Darkó Klára, Sándor Ka­talin és Tóth Katalin tanárnők vállalták el. A tábor kiadásait a lányok maguk fedezik. Személyenkint 50—50 pengőt fizettek be a közös pénztárba. Még a mezőre is maguk viszik ki maguknak az ebédet. Hogy dolgozik a munkatábor A tábor székhelye a község közepén levő modern, minden idényeket kielégítő, egy­emeletes iskola épületében van. Innen in­dulnak reggel a lányok, a mezőre és ide tér­nek meg napi munkájuk után. A faluban, akinek szüksége van munkaerőre, este be­jelenti a tábor vezetőségének és reggel már is indulnak a segítségek aszerint, hogy ki­nek hány lányra, mennyi időre van szüksé­ge. Kisegítést mindenki kérhet és meg is kapja azt. Jóleső érzés nézni azt, amikor egy-egy fa­lusi asszony gyermekével karján megnyu­godva lép ki este az iskola épületéből, mert tudja, hogy reggel serény kezek fogják meg a sarlót, gereblye, villa vagy kapa nyelét és végzik el azt a munkát, amit ő egyedül képtelen volna megcsinálni. Ilyenkor a ka­puban mégegyszer megfordul és ha k á’dást rebeg fáradt ajaka. Élet a táborban A Lát-or az iskola épületének első emele­tén három nagy helyiséget foglal el: kony­ha, ebédlő és nappali szoba és hálószoba. Mindenhol példás rend urajkodik. Erről kü­lönben is a napos felel. Gondolhatni tehát, hogy ő ügyel is a tisztaságra és rendre. Az ébresztő reggel félhétkor van. Negyed­hétig tisztálkodás és öltözködés. Hétkor a templomban rövid közös istentisztelet. Utá­na reggeli, hétkor indulás a munkahelyre. Ilyenkor a csoportokat várja egy-egy veze­tő és az elvezeti őket a földekre. Sokszor bizony — különösen szénagyüjtéskor —- tiz- tizenkét, kilométert is kell gyalogolniuk, amig a munkahelyre érnek. De az utat min­dig vidáman és énekelve teszik meg. Ott dolgoznák egész estig. Akkor aztán ismét énekelve térnek haza. Ilyenkor a már ott- lon levő falusi emberek boldogan szaladnak a kapukba és kendölobogtatással üdvözlik őket. Hallottam, amikor ilyen alkalomkor egy öreg bácsika megjegyezte: —• Bizony mondom, hogy . én világéletem­ben nem láttam ilyen leányokat. Ezek nem olyan kisasszonyok. Soha el nem fáradnak vagy mi, de akármennyit dolgoztak is, min­dig boldogak, vidámak és mindig énekel­nek. Az Isten áldja meg mindannyiukat. Napközben a naposok és a gyengélkedők maradnak otthon. A betegek —- ha akad ilyen néha — feküsznek. A szolgálatosok pedig a vezető tanárnőkkel együtt végzik a takarítást és főzést. Délben az ebéd min­dig csendes. A vacsora viszont már zsivaly- lyal tele. Ekkor kapja mindenki kézhez a levelet, amit a tábori postásuk visz ki a pos­táról és ekkor beszélik el egymásnap a napi eseményeket. Vacsora után a falu népéről és időszerű kérdésekről a helybeli lelkészek előadásokat tartanak, amiket megbeszélé­sei» követnek. Munka kinn a mezőn Az egy családhoz beosztottak reggel hét­kor indulnak ki a mezőre. Mindenki tudja, mit kell aznap dolgoznia, hiszen azt előre bejelentették. Aszerint kapják a beosztásu­kat. A táborvezető este kihirdeti: — Ez és ez a család Reggelre három lányt kér aratni! Ki jelentkezik? És ekkor elkezdődik a vitatkozás, külö­nösen a kisebbek között, mert mindenki el­sőnek szeretne menni, nehogy kimaradjon a munkából. Erre a táborvezető kijelöli, kik mennek és igy véget vet a vitának. A me­zőre érve, mindjárt kezdik a munkát. Be­állnak ők is sorba és versenyeznek a mun­kában egymással. Büszkék a munkájukra és boldogan végzik azt. Ha reggel esőre áll az idő, vagy éppen esik, akkor a munkát másnapra halasztják, de ha az idő azt mégis megengedi, akkor kirándulni mennek és megtekintik a vidék nevezetességeit. Érdekes az, hogy ha kirán­dulásnál alig öt kilométert gyalogoltak, már panaszkodnak az ut miatt. De ha mun­kára tizet is meg kell tenniök, azt észre sem veszik. Ilyenek ők: maguknak keveset vagy ép­pen semmit, hogy másoknak annál többet juttathassanak, ök a ma magyar lányai. Nemhogy szégyelnék a munkát, de büszkék arra, hogy tenyerük kérges és feltörött a vili la, vagy sarló nyelétől, önzetlenül dolgoz­nak a szebb, jobb és boldogabb jövő érde­kében. Elsőnek álltak be önként és maguk költségére a mező munkásai közé, hogy ne­kik segítségükre legyenek. Példát mutattak ezzel, hogy ezen buzdul- va, sokan mások is igy tegyenek, P. Z. Hogyan lehet kölcsönt szerezni óvóhely létesítésére Néhány héttel ezelőtt, amint már röviden jelentettük, a kormány rendeletet adotc ki, amely lehetővé tette, hogy a tatarozási hi­telakció keretében a pénzintézetek kölcsönt nyújthatnak légoltalmi óvóhelyek létesítésé­re. Az iparügyi minisztérium épületében működő Lakásépítő Állandó Bizottság kapott felhatalmazást arra, hogy a hitel igénybe­vételére engedélyt adjon. Értesülésünk sze­rint az óvóhelykölcsönök kiadása már meg­indult. Buclapeten és környékén a LAB-hoz, vidéki városokban a város mérnöki hivata­lához nyújtják be a kérvényeket. Minden ingatlantulajdonos kérhet kölcsönt úgyneve­zett „hiteligénylési“ lápon s ezt bármely pénzintézetben be lehet szerezni, A kölcsön­kérelmet 1945 november 30-ig kell előter­jeszteni. A kérelmezőknek mellékeimén kell ingatlanaik telekkönyvi kivonatát, leírását, a, legutóbbi jövedelem- és vagyonadó kiveté­séről szóló fizetési meghagyást, a Uázbérbe- vallási ivet, az adók kifizetését tanúsító iga­zolványt és a tervbevett óvóhely tervrajzát. A kérvény alapján az illetékes hatóság helyszíni vizsgálatot tart és megállapítja. a tervezett munkálatok költségét, majd zára­dékolja a hiteligényest lapot. Az ingatlan- tulajdonos ezután fordulhat valamelyik pénzintézethez és ez jelöli meg a kölcsön összegét. Bérházaknál az óvóhelyek költség- vetési előirányzata és ennek alapján az en­gedélyezhető hitel nem lehet nagyobb annál az összegnél, amely általában négy év, in­dokolt esetben hat év alatt az illető bérház tiszta jövedelméből kifizethető. A pénzinté­zet a bérházon kívül egyéb tárgyi biztosí­tékból származó jövedelmet is figyelembe vehet. A hitel összege a bérház és az esetleg pótfedezetül felajánlott ingatlan vagyonadó­jának negyven százalékánál magasabb nem lehet. Családi lakóházaknál a nyújtható kölcsön összegét úgy számítják ki, hogy amennyi­ben a kérelmező köztisztviselő vagy nyugdí­jas, a kölcsön négyévi lakáspénzéből, vagy kivételesen legfeljebb hatévi lakáspénzéből, négy, illetőleg hat év alatt visszafizethesse. Magántisztviselőknél és szabadfoglalkozá- suaknál pedig a hitel az évi összjövedelmük negyven százalékáig, kivételes esetekben hat­van százalékáig terjedhet. Családi lakóház­nál azonban a kölcsön összege a vagyonadó kivetésénél megállapított ingatlanérték hu­szonöt százalékánál magasabb nem lehet. Lehetővé tették, hogy házcsoport-óvóhely létesítésére több ingatlantulajdonos kérjen kölcsönt. A kérelmet ebben az esetben közö­sen kell előterjeszteni, s a hitel összegét a házcsoporthoz tartóz# minden egyes lakó­házra külön-külön állapítják meg. , Az óvóhely; építkezését Budapesten és kor­nyékén a LÁB közegei, városokban a mér­nöki hivatal, községekben az elöljáróság el­lenőrzi. Az óvóhelyépitési hitel alapjául a kölcsön- vevő háromhavi lejáratú váltót ad és a yáltó megújításakor a kölcsön időtartamának meg­felelő részletet kell törleszteni, A kölcsön rendeltetésszerű felhasználását természete­sen szigorúan ellenőrzik és ha annak egy részét nem a kijelölt célra fordították, a pénzintézet megtagadhatja a váltó meghosz- szlbbtását és azonnal érvényesíti az adóssal szemben az egész követelést, Dohánytermelésünk kiterjesztéséne k jelen­tősége. A dohánytermelők országos szövet­ségének hivatalos lapja Szilágyi Ernő Or. pénzügyi államtitkár tollából figyelemre­méltó cikket közöl dohánytermelésünk ki- terjesztésének jelentőségéről. A cikk rámu­tat arra, hogy a háborús viszonyok követ­keztében megnövekedett belföldi dohányfo­gyasztás és dohányaink iránt mutatkozó egyre élénkebb külföldi érdeklődés a dohány- termő területek kiterjesztését tette szüksé­gessé. A cikk szerint az 1944. évi már meg­növelt dohányterületet meg további 20—25 százalékkal emelhetnők, hogy az ország do- hánynemüekkel való ellátásán kivül még a külföld részére is tudjunk dohányt juttatni. A magyar dohány európai piacon való nép­szerűsítése érdekében fontos, hogy dohá­nyaink jóminőségét el ne hanyagoljuk. Vé­gül kiemeli Szilágyi államtitkár, hogy a kor­mányzat a gazdák részéről hozott áldozato­kat különféle kedvezményekkel igyekzik alá­támasztani. Németország selyomtermelése. Németor­szágban igen nagy figyelmet szentelnek a selyemhernyótenyésztés fejlesztésének- A német selyemhemyótenyésztés már hoss, múltra, tekint vissza és egészen a XVI. sz zadig nyúlik. Legnagyobb pártolója mag Nagy Frigyes volt. A nemzeti szocializmu uralomrajutása óta egyre nagyobb emelkc dést mutat a német selyemtermelés. Tudva­levő, hogy az eperfaültetvények csaknem minden talajon igen jól teremnek, csu pán iszap, agyag és bizonyos homokfajtá; bizonyultak alkalmatlannak. Az európai selyemellátás szempontjából a német se­lyemhernyótenyésztés is figyelemreméltó. selyem különösen a hadsereg számára elen­gedhetetlenül fontos, mivel az ejtőernyői: előállítására egyedül a tisztaselyem alkal­mas. Jó ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS AUAJPJ.A A JŐ ÜZLETMEIÍETíSEp /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents