Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-04 / 175. szám

\ KELETI _ MAGYAR UfSAü 1914. AUGUSZTUS 4. VilIsm/OKdolálás parketies lakáshoz Egyik fodriszüzlet szombat délutáni sürgés-forgásába hirtelen betoppant egy menyecske. Eiatal- volt, talán harminc­éves és üd,e volt az arca, mint a ham­vas barack. Öltözete furcsa összetételű, paraszt szoknya, kötény és húzott dere­kú falusias blúz, de a lábán ujdivatu fatalpu szandál piroslott. Az üzletben eleinte rá sem néztek■ Sok dolguk volt s jókésőre kérdezték meg tőle: kit ke rés. A menyecske szégyenlősen és egé­szen halkan rebegte el kívánságát: — Villanyondolálást szeretnék... A fodrásznő pillanatra zavarba jött, aztán leültette a legközelebbi fülkében. A menyecske kényesen helyet foglalt, megnézte magát a tükörben és bontani kezdte a haját. Leszedte a kontyot a fő­ije tetejéről s a hatalmas hajsátor be­fedte a vállát s amikor teljesen kibon­totta, nem is látszott egyéb a menyecs­kéből, csak a szoknya, meg a hajsátor. S milyen gyönyörű barna színe volt en­nek a hajnak. A fodrásznők és fodrá­szok ott hagyták munkájukat nehány percre és körülállták a ritka szépségű hajat, Valaki megszólalt a vendégek közül: — Csak nem akarja, levágatnif A menyecske megvonta á vállát: — Villanyondolálást akarok, azt sem bánom, ha levágják ... A fqflrásznők megpróbálták lebeszél­ni: — Csak meg ne bánja, tiz év múlva sem nő meg ekkorára! A menyecske azonban kitartott elhatá­rozása mellett. így csakhamar működés­be jött az olló, á fésű. Percek múlva csomókban hevert az asztalon a gyönyö­rű hajkorona. A menyecske pedig vi­szontlátta magát a tükörben. Hogy né­zett ki, mint a megnyert birka. Az ar­cán mindenki láthatta a megdöbbenést és az ijedtséget. De nem szólt egy szót sem, várta hogy mi fog vele történni. Aztán megmosták a fejét, a haját vil­lanyos száritóval kiszárították, majd új­ra bekenték valami ragadós, bűzös fo­lyadékkal. A vendégek úgy lesték: mi I fog történni. Mintha izgalmas filmet pergettek volna, előttük. Az üzlet alkal­mazottai jösszesúgtak és találgatták, hogy miért vágatta le a gyönyörű haj- koronát. Lassan felkerültek a fűtőtestek a me­nyecske fejére, bekapcsolták a melegí­tőt és az egészséges hajszálakon serceg- m kezdett a göndörítő vegyszer. Tűrte nyugalommal, bár nehéz volt a feje a vasaktól és szécHilt is a szokatlan műve­lettől. Miután leszedték a fűtőtesteket róla, újabb mosdatás, bodorítás és bo­szorkányos , mesterkedés következett. Végre elkészültek. A frizura szép volt, akár dijat is lehetett volna nyerni vele Tetszett neki magának is.'' A vendégel: és a fodrászüzlet alkalmazottai is meg­csodálták. — Valóságos dáma! A feje legalább­is... És a menyecske megelégedetten bal lagott haza, előre örülve annak, hogy fog tetszeni majd az uj frizurával az urának. Hogyisne, aki a bombázás utóit olyan lakást kapott, mint amilyent ő, parkettest, fürdőszobást, bent a város­ban, annak igazodni kell Öltözetben is az uj életmódhoz, örömmel telve érke­zett a lakása küszöbére. A férj azelőtt néhány perccel érkezett háza a munká­ból. Fáradt ,volt, és leüli egy székre, de fáradtsága azonnal elpárolgott, mihelyt meglátta asszonyát kibodoritott hájjá! Egyszeribe elöntötte a pulykaméreg .< azonmód ülni kezdte: — Nesze, ha belédköltözött az úri nya valya... A menyecske sirt, jajgatott, hogy majd megszakadt a szomszédok szive, csak éppen az ura nem enyhült meg a nagy verekedésben: •— Addig ütlek, míg ki nem simul a cakkli... — Akkor hat hónapig ütheti — kiál­tott fel kajánul valaki a lépcsőházból. Erre a férj kiejtette kezéből a seprő­nyelet,, leroskadt a székre, kirúgta a lábát: — Hogy csapjon bele a ménkő abba is, aki kitalálta ... (B. I.) Kolozsvár és vidéke keredbedői a bombakárosultakért Kolozsvár, augusztus 3. Kolozsvár és Vi­déke Kereskedőinek Egyesülete áital a bombakárosultak részére indított nagysza­bású gyűjtés eredményéről beszámolva kö­zöltük, hogy az egyes szakmák mennyi összeggel járultak hozzá a nemes akcióhoz. Az alábbiakban folytatólagosan közöljük az eddig kimaradt szakmák adományait. Fodrászok: Bakó Sándor, Bara László, Csverli István, Kassainé Magyart Julianna, özv. Körözsi József né, Kurucz Márton, Ku- sai Kálmán, Muzsnáki József, Nemes Emö- né, Papp Sámuel, Kádár Endre, Puskás István, Raez György, Soós, Irén, Stralkov- szky Kálmán A., Szente Árpád Pál, Tamás Lajos, összesen 269 pengő. Fűszeresek: Babosak Gerö. Bács Gizella, Balogh Gyula, özv. Barthá Istvánná, Bia- sini S. utódja dr. Szakáts Lajos, dr. Bodor Józsefné, Bogyó János, pézsi Elemér, Ehry Attila János, Fajschmidt János. Bálint Re­zső, Bodor Sándor, Fazakas András, Fol- tlcska Béláné, Fülöp Géza, Gábor János, Gábos Kálmánná, Galló AntaL Gilovics és Papszt. Görgényi Jenő, Hagea Flórián, Hentz János, Herczegh József, Imets Ist­ván, özv. Kárpáthy Károlyné, Király István, Kiss József, Kiss Gyuláné, László Sándor, Lőrincz János, özv. Martonné Kilin Karo­lina, Mezei Mihály, Miklós Sámuel, Molnár Sándor, Mózes Tibor, Nagy' Géza, Péter Ist­ván. vitéz Pikéthy Árpád, Polacsek Márton, Ríthy Jenő, özv. Simon Mikiósné, Spáda Béla. Szabó Mikiósné, Szabó Sándor, Szap­panos János, özv. Száíler Mátyásné, Székely Miklós, Szilveszter Ferenc. Szöllössy József, Szöllőssy Ilona, Plugarul szövetkezet, Ti- bád József, Tóth Jánosné, Trtpsz S. György. Ung József, özv. Varga Károlyné, Vencel András, Vetésy Imre, Kaláka szövetkezet, összesen 8648 pengő. Műszaki cikk kereskedők: Augustich és Nagy, Ágoston Gyula, Dajbukát Jenő, Cse- gezy Antal, Fekete József, Hegyváry Sán­dor, Hirschfeld Ferenené, Knopp Gusztáv, Kopjás-Kopenecz Tibor, Koválszky Károly, Kun Mátyás fia, Láposy Ferenc, Marcella Endre, Máthé Béla, Nyerges Imre, Orendi Hermann, Porzsolt Oszkár, Ragó Kálmán, özv. Retisán Péterné, Schieb és tsa utóda Fernengel Frigyes, Schuszter Emil, Sturm Mihály, dr. Szentkirályi Ákos, Székely En­dre, Tana Ferenc, Weber Mátyás, összesen: 8838 pengő. Hitelintézetek: Hargita, hitel és gazda­sági szöv., Kvári és Kolozsmegyei ^Tanítók Hit. Szöv., Magyar Általános Hitelbank, Szövetség, gazdasági hit. szöv, összesen: 5100 pengő. Illatszer keres kedök: Balázs Lajosné, Buttyka Ferenc, Farkas Béla, Fogarasy La­jos, Fülöp Zsuzsanna, Gecse Géza, Jonucz István, Leitersdorfer Sándor, Sebessy Bé­láné, Varga Lajos, összesen 2798 pengő. Kereskedelmi ügynökségek: Automobillá r. t., Bauer Miksa, Bocsánczy#3^Iárton, Fo­ga rassy István, Gönezy Béla, Kérdi Árpád, Kiss Antal, Málnássy Elek, Petrán Sándor, ifj. Szele Márton, összesen: 885 pengő. Könyv- és papirkereskedök: Benkő Béla, Ferenczy Károly, dr. Sz. Jakab Jenő, Ko­vács Miklós, Lászlőczky Gyula, Málnássy József. Minerva Rt,, Pere Erzsébet, Szász Erzsébet, Szemeréné Kiss Irén, Szeudrei Mi- hályné, összesen 1852 pengő. Vidéki fűszer- és vegyeskereskedők: Ifj. Boér Ferenc Egeres, Dezső Gergely Nagy­sebes, Fejes András Bánffyhunyád, Fejes Lajos Bánffyhunyád, Gál Gyula Bánffyhu- nyad, Hangya Szöv. Bánffyhunyád, Hangya szöv. Páncélcseh, Hangya szöv. Egeres, Hitelszövetkezét Mákófalva, Incze István Kolozs, Kiss Jenő Bánffyhunyád, Kudor Anna Bánffyhunyád, Marosi József Csúcsa, Mátyás B. Lajos Bánífyhunyad, Okos An­drás Magyarókéréke, Sebestyén Pál Csúcsa, Szilágyi Béla Gyalu, összesen 950 pengő. Vidéki textil- és divatáru, kereskedők: Fehér Ilona Bánffyhunyád, György Albert- né Bánffyhunyád, Kelemen Sándor Bánffy- hunyad, Kertészné Sámarjai Erzsébet Bán- ffyhunyad, Makfalvy István Bánffyhunyád, Makfai Istvánné Bánffyhunyád, Portik Ist­ván Vajdakamarás. Samarjai Lajos Eanffy­novas — Vonat elé vetette magát. Pápáról je­lentik: Tragikus öngyilkosság történt Pápán. Dr. Hermann László városi főjegyző a reg­geli órákban a Győr felől érkező gyorsteher- vannt elé vette magát. A vonat kerekei mindkét lábát térden alul levágták. Amikor a kerekek alól kiemelték, még eszméleténél volt. A mentők a Irgalmasok kórházába szállították, ahol azonban néhány óra múlva aaöreyfe sebeibe belehalt. Néhány héttel ezelőtt egyszerre tiz halálos Ítéletet hozott a pesívidéki tör­vényszék statáriális bírósága s a vád­lottak egytől-egyig cigányok voltak, A tiz cigány kivégzése, akik Budapest környékén nemcsak lopásokat, de gyil­kosságokat is követtek el s emiatt ke­rültek akasztófára, újból felhívta a ma­gyar közvélemény figyelmét a cigány- kérdés egyszer s mindenkori végleges rendezésére, felszámolására. Magyarországon rengeteg koborci- gány él. Sajnos nincs előttünk róluk pontos kimutatás, de aki a vidéket, az országot járja, az nemcsak a nagy vá­rosik. de a legkisebb falvak peremén is taMlkozik vélük. Jellegzetes alakjuk feltűnik az országutakon, erdei ösvénye­ken, városi és falusi ideákon. A falvak­ban annyi kárt tesznek, lopással, foszto­gatással, hogy a helyi bünkremika szinte csak vélük telik meg. És a városokban sem viselkednek másként Fáraó késői ivadékai. Jóslásokkal, kuruzslásokkal, kártyavetéssel, hiszékeny emberek sú­lyos megkárosításával, becsapásával szerzik meg kenyerüket. Ismert dolog, hogy különösen ezekben a nehéz, háborús időkben milyen méreg­drága a mezei munkaerő. Húsz-harminc pengőt kell fizetni egy arató vagy ka­szás napszámosnak s nagy becse van a női munkaerőnek is. De a cigányokat még ez se csalogatja, munkára. Minek is. Igénytelenek, megelégszenek azzal, amit az állam jóvoltából niunkanélkül is meglcapnak. Hiszen ők is kapnak élel­miszer jegyeket, akár más polgára az országnak. Nyáron pedig minden bokor szállást ad s a vackorfa is gyümölcsöt terem. így élnek ők áthenyélve a drága míves napokat. Őket egyáltalán nem iz­gatja, hogy a busa megérett s le' kell aratni minél előbb, nehogy elverje a jég. Azzal se törődik erősen, ha a ter­mést mégis megsemmisítette az elemi csapás. Szántottak azért neki mások, ve­tettek és arattak neki mások, csuftán be kell zörgetnie érette az ajtón vagy a kapun, ahonnan a jóssivü emberek ki­nyújtják neki, meg porontyának a ka­réj kenyeret. A nappalokat végighe- nyéli, de éjszaka nem hagyja nyugton H Valahonnan keletről örökségképpen ma­gával hozott kóborlást ösztöne s ilyen­kor elindul... Lesben áll és vár az áldo­zatra, akit szánalom nélkül le tud ütni a zsákmány reményében. Lesben áll vagy átkúszik a palánkon olyan hangta­lanul, akár a görény s ráveti magát majorságraapró jószágra és nincs ke­gyelem. És ha szorongatott helyzetbe jut, nemcsak a majorságra veti ám rá magát, hanem Üldözőjére is s ha mód­jában van, nem riad vissza attól sem, hogy végezzen véle ... Aki ismeri éhnek, a különös fajnak, a szokásait, bűnözésre hajlamos ösztöneit örömmel veszi tudomásul, hogy Borsöd- vármegye vezetősége minden rendelke­zésére áüó eszközzel elhatározta a ci­gánykérdés gyökeres megoldását a vár­megye területén. Borsod vármegye nem tűri tovább a kóbor cigányok garázdál­kodását s ezért minden 16 évtől 60 éves korig található, munkára alkalmas ci­gányt összeírtak és munkára kényszerí­tenek. Ugyanezt csinálják a nőkkel is. Ezt kell átmenetileg megtenni velük az ország egész területén, de később meg kell oldani a cigánykérdést gyökere­sen is. Mert a cigányokkal nem lehet ám másként boldogulni. Az a kevés százalék közülük, aki tisztességes munkával ke­resi meg a maga és családja kenyerét, éppen úgy megveti őket, mint a magyar társadalom más dolgos tágja. Hiszen vannak a cigányok között is értékes ele­mek, akik még a magyarság hírnevét is öregbítették a külföld előtt. Gondol­junk csak a hires cigányprímásokra, akik királyi és császári udvarokban, világvárosokban sírták el gyönyörű nó­tákban a magyarság fájdalmát. Igen, ezek minden tiszteletet és elismerést megérdemelnek. És van közöttük, aki meg is kapta. Hiszen Dankó Pistának Szeged, a szülővárosa díszes szobrot emelt. Az is igaz, hogy nem kívánhat­juk minden cigánytól, ha már muzsi­kus, hogy1 Dankó Pista legyen. Nein is kívánjuk. De azt elvárhatjuk, hogy dol­gozzanak és úgy próbáljanak megélni, és ne rablásokból, kuruzslásokból és hi­székeny emberek becsapásából, megká­rosításából­A letűnt idők alatt nem egy kezdemé­nyezés volt a cigánykérdés megoldásá­ra. Az elmúlt században egy királyi fC herceg például földet adott nekik, Ív' zat épített számukra, hogy végleg lete­lepítse és rendes munkára fogja őket de vajmi kevés sikerrel. De talán drá­kói rendszabályokkal-többre lehet majd jutni vélük. A könyörület és alamizsna karéj hpnffér helyett tehát ezt kell vé­lük szemben alkalmazni s ez tálán na­gyobb sikerrel jár majd... Bő. hunyad. összesen 31Q pengő. Vidéki vendéglősök: Bihari Ferenc Csú­csa, Halász Jenő Margyas, Juhos Péter Ma- gyarpalatka, Kezdi András Doboka, Okos István Kalotaszentkiráiy, vitéz ötvös József Jegenye, Pap János Hidalmás, Simon István Csúcsa, összesen 247 pengő. Vidéki kereskedők: Ákos András Ma- gyarókereke, Almásvöigyi szénbánya rt. bányamunkások adománya Magyar zsombor. Berki János Méra, Boros Péterné Magyar- vista, Bozsó Péterné Körösfö, Bulzán Fló­rián Királyhágó, özv. Czdhdi Fgrencné Ke- tesd, Dán Sándor Csúcsa, Demeter Ferenc Bánffyhunyád, Farkas János Alsőfüled, Flóra János Váralmás, Gidai Lajos Kisse- bes, Giua Márta Gyalu, özv. Gampé István­né Csúcsa, Hanga Valér Marátlaka, Kacsa István Bánffyhunyád, Kiss János Alsózsuk, Kováltsik Lipótné Bánffyhunyád, Lung László Nagysebes, Mohai János Éánffyhu- nyad, Molnár Mátyásné Hidalmás', Nagy Károly Bánffyhunyád, Opris Antal Hidal­más, Paszkány és Köpeczy Magyamádas, Puskás János Szászfenes, Spiro Gézáné Gyalu, Szabó Béláné Bonczhida, Székely Ferenc Magyarvista, Szika Ferenené Bán- ffyhunyad, Szilágyi Imre Alsószentmihály, özv. Takács Béniné Bánffyhunyád, Varga János Méra, Zsigmond László Kőrösfekete- tó. összesen 1544 pengő. Pótlás: özv. Albné Rusu Teodora, Balázs Ferenc, Beller Ferenené, vitéz Benkő Gá­bor, Bethlendi Andrásné, Bodor Sándor, Boldizsár Imréné, Boros Márton, Botár Anna, Csobán Jánosné, Domokos János. Dán Simon, Felméry Endre, Fiedler Adolf Károly, Garabet Jamgossian, Gáspár Zsig­mond, Dán Sándor Csúcsa, György Pál, Györke József, Hajdú Józsefné, -Hammerll kesztyűgyár! fiók, özv. Havad! Nagy .Ist­váné, Hidegh György, Kaiser Gyula, Kallós Béla, Kátay Gizella, Kellemen Józsefné, Ke­rekes Jánosné, Kerényi Géza, Keresztes János, Kovács Jánosné, Kovách Zoltán, Ko­vács László, Kövendi István, Laczkó Ernő, Málnássy Elek, Mánok Ferenc, Márton Fe­renc, Márton Józsefné, *Meskó Ferdlnánd: Moldován József, Mosojgó Gy.-né, dr. Mó­zes Andrásné, Nagy Jenő Mihály, Pathó Ferenc, Pápai Albertné, Schuller Márton. Sigmond Lajos, Szele Mártonné, Székely Ferenc, Szilágyi Jánosné, Tóth Katalin, Tóth P.-né Lőrincz Lidia, Zanathay Gábor, Zsigmond Róza. összesen 8054 pengő. Zöldségpiac Kolozsvár, augusztus 3. A csütörtöki piac­ra rengeteg burgonya, sárgadinnye, alma és paradicsom érkezett. Sok volt még káposz­tából, motyó körtéből, főzötökből és karaié^ béból. Motyó körtét 240—260 fillérért, cu­korkörtét több helyen 200 fillérért kínáltak. Csütörtökön aránylag olcsón leheteti: ven­ni édesalmát, kilója 140, a fátyol alma és a nagyobb fajta vajalma kilója 300—340 fil­lér. Nagyobb mennyiséget hoztak fel húsos szilvából, általánosan 260—280 fillér volt az ára. Sárgabarckból igen kevés-volt. Az ára emelkedett, kilója 400—500 fillér. Sárga­dinnyét 200 fillérért lehetett venni. Tavalyi diót is árultak egy helyen kilóját 800 fillér­ért. A paradicsom egyre olcsóbb lesz, csütör­tökön már 200 fillérért is lehetett venni. Burgonyát maximális áron, 42 fillérért osz­tottak. ITf.ra 60 fülét volt az ugorka kilón­kénti ára. Szép karfiolat hoztak fel, kilója 350 fillér. Fiatal zöldpaszulyt 25—50 fillér­ért kínáltak. A fözötök ára 16—20 fillér volt. Néhány helyen, leginkább a hóstátlak piacán árultak bontott zöldborsót, literéért 160 fillért kértek. A fejeskáposztát általá­nosan 30—50 fillérért árulták kilónként. A kékparadicsom darabja 100—12Ö fillér. Csí­pős paprikát darabonként 14—20, édespapri­kát 36 fillérért lehetett venni. A karalábé kilója 30 fillér. Gombából elég bő volt'a választék, hpztak el keserügombát, csiperkegombát, róka- ombát és szegfügombát. Csomója aszerint, ogy milyen fajta volt, 60—150 fillérért ki­írták. Majorságból alig hoztak fel nehány ár tyúkot és csirkét. Az árak magasak oitak. A csütörtöki piac felhozatala kielé­gítő volt, > JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK 1-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents