Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-29 / 195. szám
§ MAGYAR Uţ&m 194. ATTGUSmiS 39. A házasságszédelgő céllövő, a „rikkancs*jósnő I pénzbírság. Megnyugszik vagy fellebbez? — Megnyugszom, — hajt fejet a volt kolozsvári „rikkancs“. — Pedig én nem kiabálok — teszi félre az iratokat a járá-sblrő. — ö — sóhajt a hölgy — jobb egy kicsit megpihenni — olyan nehéz manapság kint az élet.,, (sztojka) — Mondom, ordítottak ... — Kilenc tanú igazolja a vádakat. 1, 2, 5 pengőkről van sző. Tiz nap s 100 pengő Plojesinél elkeseredett harcokra került sor a német és román csapatok között A bírósági tárgyalótermekben a legkülönbözőbb élet és regény alakul s témák vonulnak fel naponként. Itt van például Jarkonszka Ervin — 52 esztendős volt lengyel állampolgár, jelenleg magyar honos esete. Jarkonszka Ervin 1930-ban került magyar területre, pincér volt, meg cirkuszi céllövő egyszemélyben. Budapesten pedig — hintáslegény lett. Négy évig élt itt — azután lement — „vidékre“. Valahol vett egy olcsó és rozoga körhintát s azt kisvárosokban, falun felállította, volt hozzá egy ócska Sipláda — indult az üzlet. De nem hozott sokat. Ervin ezért a hőkkel kezdett foglalkozni. Csinosság nem volt fontos — csak a vagyon. — Nyitunk szivem egy nagy cirkuszt, nagy körhintát — gazdagok leszünk. Már van is egy kiszemelt cirkuszom, céllövő bódéval, alkuszom rá. Valami foglaló kéne,- egy ezres — részletekben fizetjük majd ki —- együtt. Kilenc esetben élt ezzel az ötlettel — kilenc feleségjelölt áldozott előlegként egy-egy ezrest. Varrónő,- kereskedőnő, földbirtokosnő stb. Most a Szamosmentén „csattintotta'“ el az ötletet — itt is beszélt, — de egy falusi hölgy feljelentette, hogy 7 ezer pengőt adott át, de se házasság, se cirkusz ... Kilenc elmúlt esetből csak egyben Ítélték el — mert nem volt tanú, bizonyiték stb. -— ez egyetlen esetben is megúszta tiz nappal, mert a vádló hölgy mindent megbocsájtott. A biró szólítja a feljelentő hölgyet. Köpcös, idős, nagybeszédü falusi asszony jön — Szamosujváron volt piaci árus tizenkét évig. — Mondotta a vádlott, hogy feleségül veszi? így. határozottan? — Hát... azt úgy nem... de azt igen, hogy együtt vezetjük majd a nagy cirkuszt ... — Biró ur, — szót kérek — hajlik meg illedelmesen a vá 'jtt. — Röviden.-— Szóval se Ígértem én házasságot. Azt mondtam, hogy ha sikerül megvennem a cirkuszt — úgy segit nekem, vezeti a pénztárt — ad ezer pengőt a cirkusszal való költségekre — nem tudtam megvenni a cirkuszt, kész. Elömutat egy levelet. A B. vándorcirkusz irja Ervin urnák, a cirkuszt eladja, de csak 42.000 pengőért és vurstli nélkül. — íme, elnök ur. 42.000 pengőt nem ért meg. — így van ez? A hölgy húzódozik: — Hát... igaz, hogy pénztáros lettem volna, de én úgy hittem, elvesz . . Es a pénzt nem adta vissza . . . — Hogy adta át az ezrest? Hogy visszakapja határidőre?' — Nem kérem ... — Az üzlet — kockázat, — veti közbe.a lengyel, — ő ezret kockáztatott s kész. A biró ur nézi az iratokat — majd tinapolja a tárgyalást — megidézi a B. cirkusz igazgatóját, lássa, komoly-e a levél, vagy csak olyan „megbeszélt“... Ervin kissé bosszúsnak látszik ... — Nyilvánvaló kérem, hogy nem vagyok csaló... — Eldől a szeptemberi tárgyaláson — mondja az elnök és a volt pincér és céllövő s cirkuszos kedvetlenül megy ki. Utána szipogva a hölgy, aki egészen meg van zavarodva — hátha tényleg az Ervin egy „úri“ úriember ... Ki hinné erről a fthér vászonruhás hölgyről, hogy ezelőtt hat esztendővel újságárus volt Kolozsváron — bly elegáns és fölényes a biró előtt. A vád szez’int H. Ella a falvakat járja és „jósol“ egy-két-tiz pengőért, bár ezt tiltják a rendelkezések. — Nem igaz, biró ur, én könyvügynök vagyok, igaz. hogy néha megkérdik itt-ott, mi lesz a világ sorsa ... A feljelentők szerint maga gyereket, házasságot stb. is jósolgatott, sőt „porokat“ adott, amelyek a hűtlen szeretőt visszahozzák. — Én? Eééén? — huzza fel a hölgy vállalt. — Igen. Itt a vallomás a csendörségen. — ó, ott erőszakosak voltak ... — Verték? — Nem, de ordítottak, hogy ne hazudjak ... — És maga ezárt azt hazudta, hogy porokat adott stb. ? — Nem, nem, mondom, erőszakosak voltak ... — Itt a minden csendőrőrsön jelenlevő falusi ember, a „bizalmi“ vallomása: „Amikor a feljelentők a szemébe mondották — beismerte tetteit“ — mondja a bíró. Berlin, augusztus 28. Az Interinf jelenti a Romániában folyó harcokról: A román földön álló német hadosztályok vasárnap egész napon át túlsúlyban levő szovjet páncélos és gépesített kötelékek rendkívül erős nyomása alatt álltak minden harci területen, ezenkívül ugyancsak vasárnap Bukaresttől ászakra és Plojestnél is elkeseredett harcokra került sor a német biztosió csapatok és ama román egységek között, amelyek a szovjet utasításoknak megfelelően megpróbálták a német Berlin, augusztus 28. Azt a felfogást, amely szerint az angol és a szovjet tervek között balkáni ellentétek merültek volna fel, a WUheimstrassen nem osztják. A szóvivő lehetségesnek tartja. hogy az angol politika tervei közé tartozhat egyes balkáni pozícióknak a Szovjettől történő későbbi elvitatása, a jelenlegi helyzettel .szemben azonban német részrM semmi szándékot, sem lehetőséget nem látnak a Szovjet teljes cselekvési szabadságáBerlin, aug. 28. Az Interinf jelenti a franciaországi harcok állásáról: Az északamerikai hadvezetöség támadásainak súlypontja egyre nagyobb, mértékben a Páris és a Marne középső folyása mentén elterülő vidékre helyeződött, ahol jelenleg három amerikai hadtest mintegy lö hadosztállyal végzi támadó műveleteit északkeleti irányban. Egy másik amerikai hadtest Troyes felől keleti irányban végzi mozdulatait. Páris harci térségében tovább folyt az ádáz viaskodás. A város középpontjában Berlin, augusztus 28. A Német Távirati Iroda értesülése szerint Párisban a nagy pusz látások csak kisebb részben vezethetők vissza a reguláris csapatok által folytatott harci cselekményekre. A Páris sok helyén dühöngő nagykiterjedésü tűz olyan cselekmények következményei, amellyel a terroristák akarták magukhoz ragadni Parist a szabad francia erőkkel folytatott küzdelemben. Mint a Német Távirati Irodával közük, augusztus 27-én is a németek elkeseredett ellenállást tanúsítottak ChantilUiabS) fa’fásfnüafáok ' A lakáshivatal az elmúlt héten a következő számok alatt iktatott kéréseket hagyta jóvá- 288. 338. 339, 343, 346, 347, 363, 371, 397, 422, 424, 442, 443, 449, 456 457, 460, 464, 467, 469, 479, 480, 484, 485, 493, 494, 498, 499, 500, 503, 520, 524, 526, 537, 539 549, 552, 558, 571, 572, 574, 581, 582, 585, 586, 590, 592, 594, 596, 597, 601, 603, 608, 612, 613, 616, 619, 622, 626, 631, 662, csapatokat lefegyverezni. A Pruth folyótól keletre és nyugatra álló német kötelékeknek vasárnap erős szovjet kötelékek ellenében sikerült harcolva nyugati irányban átverekedniük és a Kárpátok előterébe jut- niok. Foksán városának bolsevista megszállását a német kötelékek nem tudták ugyan megakadályozni, az elönyomuló szovjet harci erők azonban a megelőző harcokban olyan súlyos veszteségeket szenvedtek páncélosokban, hogy már nem tudtak feltartóztatni a rendezetten déli és nyugati irányban elvonuló német csapatokat. (MTI.) nak a kérdésben való korlátozására. A legutóbbi idő diplomáciai, politikai története kétségkívül igazolja, hogy a Balkánra vonatkozólag bizonyos megállapodások vannak érvényben a Szovjet és Anglia között és ezeknek a megállapodásoknak á revíziója nem történt meg. Anglia Bulgáriának sem nyújthatna semmiféle engedményeket, mert ezen a területen kizárólag a Szovjet illetékes — állapítja meg a Wilhelmstrasse. (MTI.) és az északi város szélén több német ellenállási fészek sikerrel veri vissza az ellenséges páncélosokat és közelharcban eddig 17 páncélosfelderitő kocsit semmisített meg. Az amerikai páncélos kötelékek Párisból kiindulva Le Bourget ellen támadtak, de támadásukat Le Bourgettől keletre súlyos harcok után megállították. Páristól keletre az amerikai kötelékek Meaux és Chateau Thierry között eljutottak a Marne folyó1 g. A nemet biztositó egységek Meauxnál eredményesen elhárították az amerikai páncélos alakulatok áttörési kísérleteit. (MTI) lyben, a Bois de Boulogneban, a Bois Meudonban és Páris elővárosának különböző terein. A páncélos elhárító löve- gek legutóbb 32 amerikai páncélost és több páncélos felderítő kocsit semmisítettek meg. Az amerikaiak támadást intéztek Le Bourget ellen, azonban ez éppoly véresen meghiúsult, mint egy másik támadás a város déli .peremén Ivry sur Seine irányában. Az elhárító tüzérségi tűz és a légitámadások következtében az északamerikaiak jelentékeny veszteséget szenvedtek. (MTI.) 1124, 1555, 1561, 1620, 1735, 1801, 26.978, 26.98', 27.175, 27.650, 27.762, 28.248, 28.249, 28.475, 29.294, 29.508, 30.056, 30.479, 30.562, 30.563, 30.930, 31,008, 31,152, 31.512, 31.870, 31.982, 31.988, 32.261, 32.313, 32.384, 32.421, 3? 822, 32.981, 33,607, 28.600 törve a következő számokkal: 53, 619, 851, 977, 1426, 1496, 1561, 1579, 1735, 1751, 1756, 1764, 1781, 1874, 1979, 1999. Elutasított kérések: 390, 391, 413, 465, 490, 535, 568, 576, 587, 591, 593, 618, 619, 790, 925, 1044, 1322, 1480, 1495, 1554, 1582, IJ ulfpáriánalc & íiarovfef seimnmíféf n* driftedméiiY®' Német biztosító egységek Meauxnál eredményesen elhárították az ellenség áttörési kísérletét Páris sok Ítélvén diífefip nagykiterledésü ti!z, a terroristák aknamunkájának következményei Ipájsa fí pifía Churchill angol minisztereinek!)! RÓMA, augusztus 28. A pápa pénteken Winston Churchill angol miniszterelnököt iragánkihallga- táson fogadta. A megbeszélés egy óra hosszat tartott. Churchill ai „ol miniszterelnök az amerikai rádió jelentése szerint elhagyta az olasz fővárost és visszautazott Ar 'diába. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet ÜL nyomása. F. v„; Major József. MÁIYÁS KIRÁLY g§§ MPZgrftKEPSZyMU/ BB| Ma premieriiI SZEPTEMBER Patéfi Sándor szerelmét, halálát és fia Zoltán életét eleveníti fel ez a nagy magyar film. Zene: Ákom Lajos Rendezte: Zsabka Kálmán Főszereplők: Szörényi Éva Horváth László Bi'inszky Ibolya Makiáry Zoltán Mihály! Ernő Dolly Ferenc Előtte: I Magyar és Ufa világhíradók! Előadások: 3, 5, 7 órakor 1583, 1584, 1906, 27.146, 27.635, 28.203, 28.286, 28.447, 28.480, 28.564, 30.106; 30.481, 30.512, 31,025, 31.069, 31.076, 31.134, 31.177, 31.250, 31.261, 31,298, 31.472, 31.712, 31.784, 32.133, 32.353, 32.588, 33,118, 33.119, 33.216, 28.600 törve a következő számokkal: 217, 1119, 1185, 1331, 1515, 1671. Külföldi munkások ruházkodása Németországban jelenleg sok százezer külföldi munkás dolgozik, akik Európa valamennyi tájékáról sereglettek össze. Ruházatuk és felszerelésük ennek megfelelően igen különbözők. Sokan nagyon rossz állapotban érkeztek Németországba, másrészt ruházatuk a munka folytán még rosszabb lett. Az üzemek most magukévá tették ezeknek a munkásoknak ruháztatását. Belgák, dánok, franciák, hollandusok, norvégiaiak és az olaszok nagyjában meglehetős jó ruhákban jönnek Németországba, evvel szemben más a helyzet azoknál a munkásoknál, akik a Keletről jöttek, ezek igen szánalmas állapotban vannak. Számuk pedig nagy és napról-napra emelkedik és amellett tekintetbe veendő, hogy maga a német ruhagazdálkodás már a háborús viszonyoknál fogva igen nehéz feladatok oldásán kell, hogy dolgozzon. Most valamennyi táborban és üzemben következőleg szabályozták a munkások ruházkodásának kérdését. A szükségletet a tábor vagy az üzem vezetője állapítja meg és azonnal az illetékes gazdasági hivatalnak jelenti. Ott egy bizonyos számú ruhajegyet állítanak ki, amelyek ellenében egy külön felállított központ kiszolgáltatja a ruházatot. A ruhák minősége olyan, hogy munka alatt és munkán kívül is lehessen viselni, a szövet a nagy igénybevételnek megfelelően igen erős. Az első időben szériákban kellett ezen ruhákat készíteni és így egymáshoz hasonlítanak, de ez az első időben nem volt elkerülhető a tömeges előállítás miatt, de elérték azon célt, hogy most a keleti munkások tisztességes ruhákban járhatnak. Hiszen látni kellet volna, hogy milyen rongyokban jöttek a szovjet területéről vagy pedig a lengyel területről. A szerkesztésért és kiadásért felelt JENEY LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca' 7. sz. Telefon: 15-08. Postatakarékpénztári csekkszámla, száma: 72148. Postafiók: 71. szám. Kéziratokat • nem adunk vissza.
