Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-29 / 195. szám

KEZET!

MAomamsm

194. 'AUGUSZTUS 59.

2

közvéleménye előtt, hogy azok hasonlítanak

az atlanti egyezményhez és Roosevelt elnök a Potomac hajón tett nyilatkozatában lefektetett alapelvekhez. Egy newyorki értesülés szerint Stettinius államtitkár, Hull külügyminiszterhelyettese kijelentette, hogy a tárgyalásokat a Szovjetunió huzavonája miatt csak augusztus 21-re sikerült összehívni.

A dátum talál. Ennek ellenére azonban erőszakolt, sőt mondhatni nevetséges lenne a mostani Dumbarton Oaks-ban folyó tárgyalások és az atlanti egyezmény szelleme között párhuzamot vonni. Mit tartalmazott a hires 1941 augusztus 15-én kiadott atlanti egyezmény? Az atlanti egyezményt a szőve'séges hatalmak már rég túlhaladott álláspontnak minősítették. Bebizonyosodott ez azóta is a rohanó katonai események minden jelentős' állomásán, de elsősorban a lengyel kérdés körül kavargó állásfoglalásban is. A Dumbarton Oaks-i tárgyalásokon nem is mondott senki ünnepi beszédet, mint ahogy talán várható lett volna. Az atlanti egyezményt nem említette többé senki. Nem szónokolt többé senki az igazságról, a szabadságról és arról, hogy minden népnek biztosítani kell az élethez való jogát és az életlehetőséget, mint ahogy azt az atlanti egyezmény idején az angolszász hat.a'mrk képviselői ünnepélyesen megígérték. Mit is mondtak akkor? Hogy az angolszász hatalmak „nem kívánnak semmi olyan területi változást, amely a szabad népek kívánságaival ellenkeşC lenne“. írásba foglalták azt, hogy „minden népnek joga van ahhoz, hogv sajátmaga válassza me<r kurmánvfor- máját, amely alatt élni akar". A nagyhatalmak minden nép számára biztosiani akarják a szuverén jogot. A nagyhatalmak tiszteletben tartják minden nén kívánságár, minden nemzet jogát és óhajtását. „Minden államnak, legyen az nagy, avagy kicsi, győző, avagy legyőzött, egyformán és egyforma feltételek között joga van a kereskedelemhez, joga van nyersanyagokat szerezni és igv a közióhoz szükséges gazdasá.gi feltételekhez jutni.“

Nem, ezekre a szépen hangzó elvekre a Dumbarton Oaks-i tanácskozásokon nem emlékezett senki. Az Atlantic Charta pontjait nem idézte senki az ott résztvevő államférfiak közül, a tárgyalások ridegen, minden ünnepélyesség nélkül nyíltak meg. Arról sem szónokolt többé senki, hogy a szövetséges hatalmak az álta'ános jólétet akarják ismét visszaállítani az egész világban, hogy a békét akarják biztosítani és visszaadni a háború viharában szenvedő és vérző emberiségnek. Uj kifejezéseket és eddig nem használt, fogalmakat honosítottak meg a Dumbarton Oaks-i államférfiak. „A béke fenntartása az erőszak alkalmazása segítségével“, — hangoztatják Dumbarton Oaks-ban. Itt osztották fel a világot először „a békét szerető" és ..békét nem szerető" népekre.. Itt mondták ki először, hogy a háború kitöréséért a „támadók" (angol nyelven agressor) felelősek. A támadók alatt természetesen az európai nemzeteket kell érteni, amelyek nem tettek mást, csak azt, hogy a világ javainak igazságosabb elosztása miatt indítottak harcot. Mert küzdelem nélkül semmi reményük sem lehetett arra, hogy a gazdasági jólétet valaha is megteremthessék.

Dumbarton Oaks-ban vetették fel, ha nem Is először, de most már hivatalos formában egy Olyan világszervezet tervét, amely katonai erővel is rendelkezzék a béke megóvása érdekében. Ez a világszervezet, ha kell, i ágy veresen álljon e’len minden olyan törekvésnek, amely a béke megzavarására irányulna. A szövetséges táborban ezzel a gondolattal Ismét a siralmasan összeroppant népszövetségi eszméhez kanyarodtak vissza. Ea Dumbarton Oaks-ban hangsúlyozták, hogy bár az uj világszervezet hasonlít a Népszövetséghez, mégis annál sokkal „tökéletesebb" kivitelű. Mert a mostani világszervezet kiépítésében már az Egyesült Államoknak is nagy része lenne, sőt. az USA lenne ennek az ui kiadású Népszövetségnek vezető meric -mtője is. Ez a világszervezet nemcsak katonai, hanem re d- öri hatalom fe'etfc is rendelkeznék. A három nagyhatalom, Amerika, a Szovjetunó és a brit birodalom most a- kát a módokat és lehetőségeket kívánja vizsgálni, amelyek egy sző- etséges vzrgze]enl után a világszervezet létrehozd ■ “ lehetővé teszik és ilyen módon a vi'ágb :t ezentúl hatalmi eszközükkel óvják meg.

Az Is bizonyos, hogy a Dumbarton Oaks-j konferencia végeztével minden bizonnyal okmányszerűen is le fogják fektetni az uj világbiztonsági szerveeztnek alapjait. Hogy mit fog érni a jövőben a világb'.ztonsági

Hfrfeíére%

^ '4

feiadfsaték Deák Ferenc-utca 42

szám alatti irodahelyiségben

szervezet, ma természetesen még nem lehet tudni, Annakidején az alapitők a Nép- szövetséghez is nagy reményeket fűztek. A Népszövetség 1939 decemberében a Szovjetuniót „támadó“ államnak minősítette, amikor a vörös hadsereg a demokrata és békeszerető Finnországot orvul megtámadta. Most már természetesen elfelejtették ezt a dátumot Angliában és a tengeren túl is. A három nagyhatalom a szövetségesek győzelme esetére most, ahogy Dumbarton Oaks-ban mondták „super-Vefsaillest" készítenek elő. Olyan békét, amely gyűlölettel és megvetéssel fordul a legyőzőt^ államok felé. KI beszél most már igazságról, vagy pedig az európai álamok szükségleteiről? Békediktátumot szövegeznek meg Dumbarton Oaks-ban és nemzetközi biztonsági szervezetet akarnak megteremteni, amely ezt a békediktátumot biztosítaná és állandósítaná.

Hogy az erőszakon alapuló és fe’épüló béke nem vezethet az egész vérző emberi-, ség megbékéléséhez és egy uj, becsületesebb korszak megindulásához, ahhok kétség sem fér. Az a béke, amely nem az Igazságosság, nem a józanság, a mérséklet és a becsü’etesEég szempontjait követi, nem a békét, hanem a békétlenséget eredményezi. A Dumbarton Oaks-ban előkészített békediktátum, szövetséges győzelem esetére, még a győzök között sem biztosíthatja' az állandó békét. Három nagyhatalom, három egymással homlokegyenest ellenkező Imperializmus ütközik itt össze, mindegyik a maga módján, a vi1 águralomra, a világon való egyeduralkodásra törekszik. A három nagyhatalomnak súlyos ellentétel vannak egymás között, elsősorban világnézeti síkon a kommunizmus és nagyka nitálizmus között, gazdasági síkon a világ nyersanyag- forrásainak felosztását, illetően. Az északamerikai Egyesült .államok „amerikai évszázadot" készítenek elő. A Szovjetunió szovjetévszázadot, Anglia most már a szerényebb harmadik szerepében megelégedne azzál, ha eddigi dommiumait megtarthatná és nem kellene téridét! engedményeket tennie részben az Evyesiilt Államok, részben pedig a Szovjetunó felé. A három nagyhatalom természetesen bőkezűen európai területeket és német érdekszférákat Ígérgettek egymásnak Dumbarton Oaks-ban • is. Akárcsak Teheránban, most is „előre ittak a medve bőrére", ahogy ezt találóan megjegyezték a Wilhelmstrassen. Suly03 katonai helyzet állott elő az utóbbi időben, ez kétségtelen, de még a szövetséges nemzetek államférfiai közül is sokan és elsősorban számos angol és amerikai .köziró állapította meg, hogy a német véderő töretlen és meglepetéseket tartogathat. Angliában és Amerikában is, de a Szovjetunióban ta’án még inkább sokat, beszélnek mostanában egy uj, a harmadik világháború kitört .érői. A harmadik világháború kitörésére számos szovjet közíró és államférfi is utalt már. fis úgy is van. Az az uii világ, amelyet a győztes hatalmak a gyűlölet eszközeivel akarnának felépíteni, ismét csak megérett arrgi, hogy a tűz és láng szántsa végig és ne hozzon békét az emberiség számára.

*

AZ INVÁZIÖ8 HADSZÍNTÉREN tovább tartanak a su’vos, emberfeletti harcok. Paris vasárnap és hétfőn is visszhangzott a csatáktól. Az angolszászok jelentékeny erősítéseket hoztak a francia főváros ellen, de a német ellenállási fészkek továbbra is a legnagyobb elszántsággal tartották mágukat. Visszautasították az újabb felszólításokat is és nem adták meg magukat. Az angolszász légierő vasárnap erős bombázó kötelékeket vetett harcba a birodalom ellen. Kiel és Königsberg városokban károk keletkeztek. A német légelháritás, valamint a német vadászrepülők vasárnap 81 ellenséges repülőgépet semmisítettek meg, amelyek közül 65 négymotoros bombázó volt.

A Rhone völgyében német kötelékek a sikeres harcok egész sorát vívták meg hátsó összeköttetéseik helyreállítására. Középfranciaországban erősebb lázadó csr.gatok felkelést akartak kirobbantani, de kísérleteiket a németek csirájában fojtották el.

Sk

A KELETI ARCVON ÁLDJ a ie- tek mindenütt ellenállást fejtenek ki, sőt sok helyen ellentámadásokba is lendülték. Varsótól délre heves harcok tombolnak. A szovjet csapatok erős előretörést indítottak, de a nmnetek eredményesen álltak ellen. A Kiírnátok arcvonalán a magyar csapatok augusztus 26-án több magaslati í’lást foglaltak el. A keleti Kárpátok lejtőin úgy a magyar csapatok, mint a németek sok ellenséges páncélost semmisítettek meg. Dorpath város romjai kemény harcok után az ellenség kezére kerültek. Szovjet bombázók megtámadták Tilsit városát.

ff óvnám S^Iian felfess aüe amavcfiiia Ax ország a pwlfjärisaitarwi fele sw»s9ró«IiSc

BERLIN, aug. 28.

Az utolsó 24 óra folyamán nagyobb számban érkezett jelentés a német fővárosba a romániai helyzetről. A kibontakozó képet a Wilhelmstrassen abban a megállapításban foglalják össze, hogy Románia a teljes anarchia és a polgárháború irányába sodródik. A román katonaság körében minden lehetséges állásfoglalás képviselethez jut. Vannak városok, amelyekben egyszerre három különböző hatóság tart igényt a parancsnokiás jogára.

Bukarestet német katonaság vette körül és teljesen elzárta, a külvilágtól. A várost román részről Teodorescu tábornok védelmezi. Mihály király reménytelennek látja helyzetét és az emigráció gondolatával foglalkozik. Mint a Wllhelmstrassenak adatai vannak róla, Bjihály király azt remélte, bogy a németek hallgatólagos beleegyezéssel nem fognak akadályt görditani útja elé. A német szóvivő szerint azonban Mihály király téved ebben a reménykedésében. (MTI)

N^itvásiossá^ra kerültek a Romániának szabott fegyverszüneti teltételek

BERLIN, aug. 28.

Ax Interinf jelenti: A román hadsereg magasrangu tisztjei tudatták a román nemzeti kormánnyal a Romániának szabott feltételeket. A szovjet követelések a következők:

1. A román hadsereg megtartja fegyvereit, amennyiben az Erdélyéit vívott harcban használja fel.

2. Az egész román hadseregnek át kell adnia fegyverét és lőszerét a szovjet főparancsnokságnak. A Magyarország ellen bevetett kötelékek pótlását a szovjet megbízottak szabályozzák.

3. Románia azonnal 1.400,000 munkást és további 100.000 kőművest, műszaki szerelőt bocsát a szovjet elpusztított területeinek újjáépítésére rendelkezésre. Ebben a számban benne van a román hadsereg leszerelt része is.

4. A Szovjetunióban lévő román hadifog- ly '.k visszatérését attól teszik függővé, hogy a harcoló román hadseregcsoport teljes mértékben végrehajtja-e a rábízott feladatokat. A hadifoglyok csoportonként történő visszatérése ez időpont után ahhoz igazodik, hogy miként teljesítik a Románia elé szabott feladatokat.

5. A román kézben lévő orosz és más szövetséges hadifoglyokat azonnal át kell adni a Romániába bevonuló csapatoknak és adott

esetben román fegyverrel kell felszerelni.

6. Az 1241-ben a Szovjetunió elleni román rajtaütéssel elrabolt besszarábiai és bukovinai területeket azonnal bekebelezik a Szovjetunióba.

7. fiszak-Dobrudzsát az egész háború befejezésekor történő végleges határozatokig a szovjet főparancsnokság alá rendelik, mint közvetlen igazgatási területet.

8. A dunai hajózás felett az ellenőrzést a háború idejére a szovjet főparancsnokság veszi át.

9. A szárazföldi, légi és tengerészeti támaszpontok, illetve kikötők és repülőterek rendelkezésre bocsátására a szovjet főparancsnokság közvetve utasításokat ad.

10. A további végleges feltételeket a róna n kormánnyal később közük.

11. A román kormány vállalja a felelősséget azért, hogy a szovjet főparancsnokság minden rendelkezését valamennyi román katonai és polgári hatóság azonnal végrehajtja.

12. A román kormány kötelezettséget vállal, hogy a háborús cselekmények befejezése után a rámán népnek alkalmat ad, hogy jövendő uormftnyformájáról demokratikus választással szavazzon.

13. A szovjet már ma hajlandónak Jelenti

ki, hogy a békeszerződés életbeléptetése Után a vörös hadsereget visszavonja a román állam területéről.

S ÜSS szerint:

Rci mániánair m s&ovgel csapatok szabad mozgását fisei! elősegítenie

STOCKHOLM, augusztus 28. k

A Néme* Távirati Iroda közli:

/ A Szovjet híriroda, mint a moszkvai rád'5 jelenti, —- „Közlés a Romániával való fegyverszüneti félté főiekről, amelyeket a moszkvai kormány 1941 áprilisában ajánlott“ címmel ezt a hivatalos közlést olvasta fel:

1944. április 2íl cn a szovjet kormány Antonsseu tábornagy román kormányéi- nőknek a Romániával való fegyverszünetről a következő feltételeket terjesztette elő:

1. Szakítás a németekkel és a román csapatok közös harca a szövetséges csapatokkal, beleértve a vörös hadsereget is;

2. a szovjet-román határ helyreállítása az 1940-es szerződések szerint;

3. kártalanítás a Szovjet javára azokért a károkért, amelyeket Románia okozott harci cselekményeivel és a szovjet területek megszállásával;

4. valamennyi szövetséges hadifogoly és internált visszaküldése;

5. román területen a szovjet csapatok szabad mozgásának biztosítása, valamint annak biztosítása, hogy a szövetséges csapatok bármely irányban szabadon mozoghassanak, ha a katonai helyzet szükségessé teszi és a román kormánynak minden támogatást meg kell adnia szá- razfö 'ön, vizen és levegőben összes közlekedési eszközeinek igénybevételével;

6. a szovjet kormány hozzájárul a bécsi döntés Erdélyre vonatkozó határozatainak megsemmisítéséhez és segítséget nyújt Erdély fel szakítására,

E feltételeket Antonescu tábornagy volt román kormánya elutasította, Mihály román király és Sanatescu tábornok uj román kormánya azonban kijelentette, hogy elfogadja a feltételeket. (MTI.)

rRmdetfbai hosszú ídfi ita titkos tevékeoység folyt, hogr azországot a háboi'uhál kikényszoritsák“

— állítja Tiiea volt londoni román kövd

Genf, augusztus 28.

A Német Távirati Iroda közli:

Mint Londonból jelentik, Tilea volt londoni román követ a. Sunday Times vasárnapi számában irt cikkében kijelenti, hogy már több, mint két esztendeje titkos tevékenység folyt, hogy Romániát a háborúból való kiválásra késztessék. A többi között ezt Írja: A hirtelen román államcsíny meglepte valamennyi szövetséges kormányt, bár nyilvánvalóan az a megegyezés volt, hogy előzőleg értesítsék a szövetségeseket, hogy azzal egy- időben anyagi segítséget nyújtsanak Romániának. Senkisem tehet tehát szemrehányást a szövetségeseknek, ha- nem érkezett meg idejében Romániába a sürgősen várt segítség, különösen páncélosokban és repülőgépekben. (MTI.)

Anfonescu elíifasitoffa a «zoveî béL «feltétel eltel

Berlin, augusztus 28.

A Német Távir iti Iroda jelenti: „Szabad kezet szerzett Mihály király- lyal szemben Moszkva“ cimü cikkben foglalkozik a Völkischer Beobachter a szovjet híriroda közleménye alapján azokkal a pontokkal, amelyeket a Szovjet 1944. április 12-én fegyverszünet alapjaként Antonescu kormánya elé terjesztett, amelyeket Antonescu visszautasított. Rámutat a lap a hivatalos szovjet közleménynek arra a megjegyzésére,

hogy Mihály király és az uj Sanatescu- kormány hajlandónak mutatkozott a feltételek elfogadására. Kiemeli a lap, hogy a szovjet közlemény nem állapította meg, vajjón ezek a feltételek még érvényesek-e. A Szovjet tehát mindenben magának tartja fenn a döntést. A Szovjet feltételek sarkalatos pontja mindenesetre a szabad átvonulás Románia területén a szovjet hadsereg számára. (MTLX