Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-26 / 193. szám

194 J, AUGUSZTUS 26. KEZBtl MAGYAR tJfSAü a vásárhelyi János püspflk nyilatkozati: S kormány a felekezeti oktatás mellett van és azt mindenben támogatja Erdély három pMspükc előtt Untai István miniszter a felekezeti oktatás jelentőségét hangoztatta Kolozsvár, augusztus 25. A felekezeti tanintézetekkel kapcsolatosan at elmúlt napokban olyan megnyilatkozás hangzott el, ami méltán keltett feltűnést az erdélyi magyar közvéleményben. A feleke­zeti iskolák jelentőségét s a megszállás alatt betöltött szerepét aligha kell boncolgatni azok előtt, akik átélték a kisebbségi sors gyötrelmeit és szemük előtt játszódott le mindaz, amit a történelmi egyházaink által fenntartott tanintézetek végezték hagyomá­nyaink és nyelvünk megőrzésében. Éppfen ezért minden erdélyi magyar éber figyelem­mel kíséri a felekezeti tanintézeteink veze­tőinek minden megnyilatkozását és az Isko­lák sorsával összefüggő kérdéseket. Az ér­deklődés csak fokozódott akkor, amikor hire járt, hogy Antal István vallás- és közokta­tásügyi miniszter a héten magához kérette a három erdélyi magyar egyház főpapját: Vásárhelyi János református püspököt, San. dór Imre római katolikus püspöki helynC- köt és Józan Miklós unitárius püspököt, hogy velük megbeszélje a három egyház Idő­szerű kérdéseit. A három föpásztornak a közoktatásügyi miniszternél tett látogatásá­val kapcsolatban várt az erdélyi magyar köz­vélemény méltó feleletet a felekezeti tanin­tézeteket érintő megnyilatkozásra. Meg­nyugtatást a közoktatás legfőbb irányítójá­tól. hogy a kormányzat tisztában van a fe­lekezeti tanintézetek nemzetfenntartó jelen­tőségével és miként a múltban, ezután is szükség van munkájukra. Erdély három magyar egyházénak főpap­jai többnapos budapesti tartózkodás után most érkeztek haza s ebből az alkalomból Vásárhelyi János református püspököt kér­tük meg: nyilatkozzék Antal István vallás- és közoktatásügyi miniszternél tett látogatá­suk céljáról és tárgyalásainak eredményéről. Kérdésükre a reformátusok püspöke a kö­vetkezőket mondotta: Három püspök egy gépkocsiban... •— Antal István vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól a mult héten kaptuk a meg­hívást, hogy személyesen tárgyaljuk meg a három erdélyi magyar egyház Időszerű kér­déseit. Abban a szerencsés helyzetben vol­tunk, hogy gépkocsihoz jutottunk és igy hárman: Józan Miklós unitárius püspökkel és Sándor Imre római katolikus püspöki helynökkel egy gépkocsiban tehettük meg ■ az utat Budapestre. Útközben Nagyvára­don légiriadó állított meg s igy kénytelenek voltunk utunkat megszakítani és óvóhelyre vonulni. A légiriadó lefuvása után folytat­tuk utunkat Budapestre, ahol augusztus 22-én jelentkeztünk kihallgatásra a kultusz- miniszter urnái. A miniszter úrral folyta­tott tárgyalásunk több óra hosszat tartott s ezalatt főként az erdélyi felekezeti isko­lák kérdéseit vettük beható megbeszélés alá. A tárgyalás során felvetődött a tanitói utánpótlás kérdése is. Előadtuk, hogy a felekezeti iskolák sok községben súlyos ne­hézséggel küzdenek, mivel nem áll rendelke­zésre megfelelő tanerő. A helyzet megköny- nyitésére a miniszter ur jóindulatú segítsé­gét kértük. A kultuszminiszter kérésünkre kilátásba helyezte, hogy gondoskodik a felekezeti iskolák számára megfelelő tanerőkről. Állami iskolákhoz addig nem neveztet ki tanerőket, amig a felekezeti iskolák megfelelő számú okta­tó személyzettel nem rendelkeznek. Minden támogatást megkapnak a felekezeti középiskolák — Különösen nagy megnyugvással vet­tük tudomásul, — folytatta Vásárhelyi püspök — a közoktatásügyi miniszternek kilátásba helyezte, hogy a legmesszebbmenően támogatja a fele­kezeti középiskolákat nemzetfenntartó működésükben. Mindent elkövet, hogy a felekezeti taninté­zetek zavartalanul betölthessék küldetésü­ket. Egyébként is a kormány álláspontja a felekezeti okta­tás mellett nyilvánul meg s éppen ezért minden körülmények között biztosítja mű­ködésűket, mert tisztában van azok je­lentőségével és nemzeti küldetésével. Kijelentette a miniszter ur, hbgy módot ta­lál közelebbről arra, hogy ebben a kérdés­ben Kolozsváron megfelelő keretek között kifejthesse a kormány álláspontját. Az er­délyi egyházak vezetői — mondotta befeje­zésül a reformátusok püspöke — köszönet­tel vették tudomásul Antal István nagyfon- tosságu kijelentéseit és kifejezésre juttat­ták, hogy kolozsvári látogatását megfelelő­képpen előkészítik és alkalmat nyújtanak arra, hogy a felekezeti tanintézetekkel kap­csolatos álláspontját a nagy nyilvánosság előtt is kifejtse. (V.) Szovjet repülőgépek egy batármenii községre több bombát dobtak íz amerikaiak Németország felett 40 repülőgépet vesztettek Budapest, ftug. 25. Augusztus 24-én a kora délutáni órákban több szovjet gép repült be az ország észak­keleti határán é* egy határmenti községié több bombát dohott. Épületben csekély kár keletkezett. Augusztus 24-én este egyes el­lenséges gépek repültek át a déli határon. Zömmel a Duna—Tisza közének Atrcp’iléSO ulán észak felé távoztak. A berepülés alatt a 1'"védelmi tüzérség működött. A vissza- repülés augusztus 25-én kora hajnalban a berepüléssel azonos Úton történt. Bombázás­ról vagy más ellenséges tevékenységről nincs Jelentés. A berepülés zavaró Jellegű volt. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: A német légvédelmi erők az északamerikai bombá­zóknak német, cseh-morva és magyar terü­let elleni csütörtöki kettős támadása alkal­mával Közép-Németország és Csehország felett légik arcokban az eddigi, még nem teljes Jelentések szerint 40 ellenséges gépet lőttek le. (MTI) Katonai összetűzés a Szovjetunió és Csttngkingkina csapatai között Peking, augusztus 25. Az Urumcsitöl északra fekvő határvi­déken Sangkiang tartományban össze­ütköztek a esungkingkinai és a szovjet csapatok, amikor az elmúlt évben a csungkingpártiak jutottak uralomra a tartományban és Sheng Shihtai, a tarto­mány kormányzója a pártjukra álloti. Ekkor a 42. csungkinai hadsereg csapa­tai Yang T<*ehliang parancsnoksága alatt benyomultak Szingkiarrg tartományába. Ezóta az idő óta állandó erősítést kaptak a esungkingkinai csapató?*. Elfoglalták Hamiurumcsit és még más hadászatilag fontos támaszpontokat és amint a Dö­méi hírszolgálati iroda jelenti, a Csung- kina igy akarta befolyási: Szingkiang tartományra kiterjeszteni. 1943 decembe­rében az illegal esungkingkinai csapatok átlépték a határt és 1944 májusában Urumositól északra a határvidéken he­ves harcokba keveredtek a szovjet csa­patokkal. A szovjet légierő légitámadá­sokat intézett Urumcsi ellen. A Döméi iroda megállapítása szerint ennek az eseménynek nagy jelentőséget kell tulajdonítani, mivel adott esetben nagy mértékben befolyásolhatja a Szov­jetunió és Csungkingkina katonai viszo­nyát. Dániel áron dr. az uj udvarhelyi főispán Tegnapi számunkban megírtuk, hogy dr. Dániel Áront, az Országos Magyar Bajtókametra főügyészét Udvar hely me­gye főispánjává nevezték ki. Dániel Áron mindenkor megértő barátja és lelkes tá­mogatója volt az újságíró társadalomnak. Mint.az Országos Magyar Sajtókamara főügyésze hosszú éveken keresztül ered­ményesen harcolt az újságírók szociális helyzetének megjavításán s ezért min­denütt közmegbecsülést vívott ki a ma­ga számára. Különben is lelkes, agilis, rendkívül munkabíró ember, aki főispánt működésével is bizonyára nagy hasznára lesz a székélységnek. Főispáni megbíza­tása nemcsak a magyar sajtóban, hanem az egész székelység körében osztatlan örömöt váltott ki. Dániel Áron Szentesegyházas faluban, Udvarhely vármegyében született 1902 augusztus 2-án, tősgyökeres székely csa­ládból. Római katolikus vallásu, nős, két gyermek atyja. Középiskoláit a székely­udvarhelyi római katolikus státus főgim­náziumában végezte, egyetemi tanulmá­nyokat pedig a budapesti Pázmány Pé­ter tudományegyetemen folytatott Már egyetemi hallgató korában élénk részt vett az ifjúsági mozgalmakban, elnöke volt a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének és a Szent Im­re Körnek, ügyvezető alelnöke az Egye­temi Körnek. Azóta is számos társadal­mi egyesületben tevékenykedett és jelen­leg is elnöke a Magyar Nemzetpolitikai Társaságnak. 1932-ben ügyvédi diplomát szerzett ée mint ilyen, ügyésze a Pátria írók és Hír­lapírók Klubjának, az Országos Magyar Sajtókamarának megalakulása óta ügyé­sze, később főügyésze, választmányi tag­ja a Budapesti Ügyvédi Kamarának, ügyésze az Újságírók Egyesületének, va­lamint az Újságírók Szanatórium Egye­sületének. 1928 • januárja óta előbb az OTI, majd a MABI jogügyi osztályán működött s már hosszú idő óta a MABI aligazgatója. Rend és fegyelem I H'rcfelések, spröhirdeHssh feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségbe!) A romániai eseményekről még mindig csak hézagos híreket közölhetünk. Ber­lin még nem nyilatkozott, hogy milyen személyiségekből áll az ä nemzeti kor­mány, amely román részről hajlandó Né­metország és ezzel az európai szövetség mellett a harcban kitartani. A bűnös Bu­karest ellen, ahol Mihály király árulásá­nak fészke található, a bukaresti rádió szerint német részről katonai intézkedé­seket tettek, vagy készítenek elő. Még ha abból is indulunk ki, hogy a román köz­vélemény állásfoglalása Mihály király kalandos elhatározásával szemben meg­oszlik, hogy tehát a királyhü románok mellett tetemes erőt képviselő, az nj Európa eszméjében és Németország le­győzhetetlenségében bizó nemzeti elemek készek kitartani a bolsevizmus elleni küzdelemben, elképzelhetetlen, hogy az erők megoszlása területileg történne. Vé­gig egész Románián tehát alkalmasint királyhü néprétegek és csapatok néznek farkasszemet jobboldali elemekkel és erőkkel, akik saját katonai alakulataikon kívüli a német szövetséges fegyveres tá­mogatását is bírják. Kaotikus állapot ez, amelynek tisztázása máról-holnapra nem történhet meg. Feltehető azonban, hogy a német intézkedések is azt a célt szolgálják, hogy ezt a zűrzavart leg­alább Románia területének minden kö­rülmények között megtartandó részén tisztázzák, ezen a területen a hatalmat a melléjük sorakozó románoknak bizto­sítsák és ennek a területnek a keleti ha­tárán építsék fel uj védelmi vonalukat a Szovjettel szemben. Mindenki érzi és különösen mi erdé­lyiek tudjuk minden idcgszálunkkal, hogy Románia újabb áru'ása a vilévnoütikal és világháborns helyzeten kiv31 elemi magyar életérdekeket is érint. Már a magyar kormány első közleménye ki- moudottg azonban, hogy részünkről meg­tettünk minden szükséges intézkedést, amit az <u helyzet uaraaceoL A magyar kormány elhatározott és magabiztos aka­ratára vallott az ugyanakkor hozott bel­politikai rendelkezés: a poétikai pártok működésének betiltása. Ezzel a kormány gondoskodni kíván a nemzeti akr.ratkép- zRdés legsúlyosabb kerékkötőinek felol­dásáról. A háború ismét egy lépéssel ju­tott közelebb az *. > v magyar hatá­rokhoz. A keleti rém most már délkelet felől is úgyszólván közvetlenül fenyegeti azt, ami a mienk volt és ha Isten is úgy akarja, a mienk lesz. Nemcsak a bolsevisták moldovai sikere, amelyet Moszkva számára Bukarest hagyományos hűtlensége tett lehetővé, alkalmas arra, hogy magyar létérdekeket veszélyeztes­sen. A belső rendnek az a felborulása- omelyről fentebb szóltunk, előbb-ntófcb tovább fog terjedni egész Délerdélyen keresztül a bécsi határokig, amelyek szü- kebb hazánkat kettémetszik. Be nagy számban laknak a határon innen ás ro­mánok, akik adott esetben Bukarest sza­vára hallgatnának majd. Elsőrendű fon­tossággal bir tehát a jelen pillanatban, hogy az a nyugodt magabiztosság, amely a kormány intézkedéseit jellemzi és az az önfegyelem, amely nyilatkozatai tar­tózkodásából szótlanul is minden ma­gyarhoz szól. mindnyájunk parancsa le­gyen. Rend és fegyelem a bécsi határo­kon innen megnyugtatóan kell hogy has-' son hazai rominainkra, nehogy a jelen­legi lázas percekben meggondolatlan cse­lekedetekre ragadtassák magukat. De a legszigorúbb rend és önfegyelem szüksé­ges ahhoz is, hogy a kormány adott eset­ben hozandó intézkedései szilárd talajra épülhessenek. Erőink korlátozottak, a történelmi pillanat döntőnek látszik jelenünk és jö­vőnk felett. Erőink összefogása és ke­mény összetartása óvhat csak meg vég­zetes következményektől és nyithatja meg utunkat az olyan jövőbe, amelyet minden jó magyar nemzetének és hazá­jának áhit­l?en «felet a lulóráiás s a vasáicani munkát díjazásáról A hivatalos lap szombati száma közli a* iparügyi miniszternek a túlmunka és a tör­vényes munkaszüneti napon végzett munka díjazásának szabó'yozásáről szóló rendele­tét. A rendelet szerint az iparban, továbbá a bank és pénzváltó üzletekben, valamint a biztositó magánvállalatoknál alkalmazottak heti 48 órán túl végzett munkája általában túlmunkának minősül és a heti első 12 túl­órát a rendes munkadijnál legalább 25 szá­zalékkal, minden további túlórát pedig leg­alább 50 százalékkal magasabban kell díjaz­ni. A vasárnap, vagy Szent István napján Végzett munkáért a rendes munkadijnál legalább 50 százaléknál magasabb munká­ik j jár, amely túlmunka egyúttal vasárnapi is s igy a vasárnapi munkát a tulmunkadij- jal növelt rendes munkadijnál kell maga­sabban dijazni. (MTI.) xovjei repülők egy norvég halász városi bőm bár lak Berlin, augusztus 25. A Német Távirati Iroda jelenti: Szovjet repülők augusztus 23-én két ki­jjebb norvég h"’ís-váro.'t bombáztak a Je- ';es-tenger partján. A kizárólag polgári la- I kosságu városban sok hiláios és sebesült Áldozata volt a támadásnak. Jelentékeny tüz- (kár keletkezett. Egy kórház is teljesen I megsemmisült. (MTI). Eszmétét??!*«! esett iissze, roüföe ufrafefréts'i liérésécislc He!ytsdá végzési kihirdetek feictíe Budapest, augusztus 25. A budapesti büntetőtörvény szék rögtön­itelő tanácsa nemrégiben Treítli János fő- pincért, Prém János kereskedösegédet, Do­bos István péksegédet és Kovács Magdát,* a clgányzenészek egyesületének titkárnőjét két zsidónő meggyilkolása és kirablása miatt' vonta felelősségre. Kovács Magda ügyvédje később perujrafelvétéll kérést terjesztett elő. A tábla foglalkozott a kérés* sei és elrendelte az ujrafelvételi vizsgálatot. A végzés kihirdetése olyan hatással volt a leányra, hogy eszméletlenül esett össze. Amikor magához tért, visszavezették a cel­lájába, iMTU,

Next

/
Thumbnails
Contents