Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-25 / 192. szám

1944. AUGUSZTUS 25.

KELETI

MAGYAnmsjm

s

Évike hiköHnmérgezést kapott

Éviké kétéves kisbaba és arról nevezetes, amiről minden hasonló korú kisbaba nevezetes szokott lenni, t. i. hogy mindent a szájába gyömöszöl. Erre a célra legmegfelelőbb az ujjaeskája, de ha a felnőttek nem látják, a gyufáé skatulya, a papiros s bármiféle játék kitűnő. Ilyenkor Évike nagyon csen. des és éppen erre figyelnek fél a nagyok, elveszik a ,jó falatot“, sőt még a kis kezét is megpaskolják, aztán még ők haragszanak, ha Évike sírva fakad.

Ma délután azonban az egész házban nagy volt a csend. Évike betotyogott a belső szobába, ahol halkan horkolt az a nagy darab bácsi, akit a nagyobbik testvérke papának nevez. A papa a falnak fordult a díványon, feje alá gyűrte a selyempárna bojtját. Azzal nem lehetett játszani. A cipőfűzője ugyan *kibomlott, az jó is volna, de '.vike már tapasztalatból tudta, hogy azt nem lehet kihúzni a cipőből, csak akkor, ha a cipő az ágy alatt van. Évike nézte a szuszogó, horkoló papát, szeretett volna játszani az orrával, de félt, hogy kikap, a nyakkendőjét is szerette volna elvenni, mert annak szép piros színe volt, de azt sem lehetett, mert azért is kikap. 8 amint Évike igy töprengett, hirtelen megmozdul a papa és valami kicsúszott a zsebéből. Valami fényes, valami nagyon szép ...

Évike előbb csak hozzáért a kis kezével, rátaposott, s mikor látta, hogy a tárca nem rejt semmi veszélyt, óvatosan felemelte. Egyet-kettőt fordított rajta és gyorsan a szájához emelte. Nem zavarta senki, nyugodtan szopogathatta, a cigarettatárcát, mert hát mi is lehetett egyéb a fényes, lapos portéka. A papa nem mozdult meg most sem, figyelő szemek nem kisérték Évike mozdulatait. De csodák-csodája, hirtelen kinyílt a cigarettatárca és két darab hosszúkás fehér, gömbölyű valami esett ki bélöte. Évike nézte a szétnyílt tárcát és elcsodálkozott rajta, aztán érdeklődése a két fehér kis rudacska felé fordult. Megmarkolta őket. Mintha villant volna a fejecskéjében valami. Ezt a felnőttek is a szájukba veszik. Határozottan, a papa szokta a szájába venni. Vájjon milyen lehet az izet És Évike megkóstolta. Nem volt jő, mint a cukor, vagy a lekvár, de furcsa szaga volt. Évike ette, ette a fehér rudacskát, mig végül elfogyott. Alig műit él egy perc. Évike prüszkölni kezdett, határozottan érezte, hogy a fehér rudacskák csípik a torkát, a száját és az orrát is...

A következő pillanatban bömbölni kezdett, mire felébredt a papa a díványon és nagyon mérges arcot vágott. A lármára beszaladt a mama is és ölbevették a kislányt, csitították, látszott rajtuk, hogy szeretnék tudni, rm a 'baja, miért sir. Évike azonban nem tudta megmondani, hogy mi fáj neki. A papa idegességében, mert nem szerette a gyereksirást, Cigarettára akart gyújtani. Kereste a tárcáját a zsebében, de nem találta. Nagykérőre felfedezte a díványon. Nem volt nehéz kitalálni, hogy Évike megette a drága cigarettákat. Nagy sürgés-forgás következett, jött a doktor bácsi, akit Évike szívből utált. Hosszú gumicsöveket hozott, ledugta a kislány torkán. Szörnyű félóra következett. A felnőttek kétségbeesetten suttogták: „nikotinmérgezés.“

Reméljük azonban, hogy Évike mégis meggyógyul és ha megnő, nem fogja megenni a cigarettát. Egy azonban bizonyos, hogy füstölni fog, sőt még- előfordulhat, hogy lesz még nikotinmérgezése, sőt eldicse- kedheti a barátnőinek, hogy ez nála nem h nagy eset, mert már kétéves korában túlesett az elsőn. (>

Az elsötétítés időpontja

A honvédelmi miniszter renűefc-te értelmében a lakóházak elsötétítése este 9 órakor kezdődik és tart hajnak 5 óráig.

Szolgálatos avóavszertArak

Fortuna gyógyszertár, Mátyás király-tér SS. sz. Távbeszélő: 21-52. — Hygea gyógy- swsrtár, Széchenyi-tér 32. sz. Távbeszélő: 24-04. — Victoria gyógyszertár, Horthy Miklós-űrt 47. sz. Távbeszélő: 15-S9. — Opera gyógyszertár, Hunyadi-tér 1. sz. Távbeszélő:

n-96.

— A PIARISTA TEMPLOMBAN aug. 27-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a piarista rend alapítójának, Kaiazanti Szent Józsefnek tiszteletére ünnepélyes szentmise lesz. Evangélium után a szentbeszédet Ba- Saayi György mondja.

A székelt/ népközösség középkori szervezete ma is követendő példa lehet

Hogyan élt egy középkora székely falu?

A történelmi újkorból ismeretlen, újabb korszakba átvezető időszak válsága napjainkban igen nagy szenvedéseket okoz az embernek. Világrészek, nemzetek forognak a végső megpróbáltatás keserű levében s mindenütt nagy küzdelmeket viv az egyén. Ebben a bomló korban minden életrevaló közösség szeretné újjászervezni magát, hogy biztosabban ellenálljon a megsemmisülés veszedelmének. Valamilyen lesz az uj világ, nem tudjuk még, milyen. Mi, magyarok is időtálló közösségi szervezeteket szeretnénk teremteni, melyek a holnap felé vezetik népünket. A korsz'erü társadalomszervezésnek azonban magyarnak, fajtánk testére, lelkére szabottnak kell lennie. Hogy miként lehet életformánk magyar, ahhoz a népi mult és hagyomány szolgáltat Útmutatásokat.

A szabad székelység belső szervezete

A magyar művészet és szellemtudomány ’jabban nagy szenvedéllyel fordul a magyar középkor felé. Felismerte, hogy ez a korszak volt nemzetünk életének eddig legvirágzóbb ideje, ekkor mutatta meg fajtánk teljes, alkotó arcát, ekkor fejtette ki teljében politikai, katonai tehetségét, ekkor újabban nagy szenvedéllyel fordul a magasságokba. Rend, szervezettség, arányos testi-lelki együttélés jellemzi a középkori magyar népet. Kodolányi hírt ad történelmi regényeiben az árpádkori dunántúli falvak népi életéről. A székely falvak egykorú életét nem rajzolja meg a szépirodalom, de történelmi adatokból, a fennmaradt népi hagyományból s a közösség alkotásaiból következtethetünk formáira.

A székelység minden bizonnyal magyar

volt s különleges feladattal különleges

posztra rendéit nép.

Szervezkedése és életformája nem volt más, mint a magyarság zöméé, csak az ósl magyar sajátosságokat sokkal tovább őrizte, mint bármely más tájon élő magyar nép. így a Tagányi Károly által kikutatott ősi magyar földközösség birtoklási formája egyes falvakban a Székelyföldön még a 18. században is élt s jellegzetes maradványai a mai székely közbirtokosságok.

A középkori székely falvak társadalmának zömét a szabad közszékelyek alkották. Ekkor még kevés volt a külön királyi ás feje- * delml kiváltságokkal föléjük emelkedő s I még kevesebb a szabadságát elvesztő, alá- |

hullott 'székely.

Birtokával azonban a székely közösség saját törvényei szerint szabadon rendelkezett.

Betelepülő Idegent különleges esetekben a székely nemzetgyűlés székellyé fogadhatott s ekkor részesült a közösség teljes jogaiban, különben

Székelyföldön még a királynak sem lehetett birtoka, ő sem adományozhatott ott javakat.

A székely közösséghez Való -hűtlenség esetén a gyűlés a hűtlen vagyonát elkobozta, lakóházát faluja népe széthányta, állatait a köz javára lefoglalta, a közös földek használati jogát visszavonta.

A székely falu ugyanis erdeit és mezeit közösen használta, mezei törvények szabták meg községenként a gazdálkodás rendjét, a feltörendő réteket, a különb ízó csordák részére elkülönített legelőket s a fajzásra kijelölt erdőket, halászatot, vadászatot.

Minden tavaszon nyüvetéssél osztották In a jogosult családok részére a megillető termőterületet.

Eleinte minden szabad székely család egyformán részesült a javakból, a későbbi rendi küzdelmek során nagyobb hatalomra szert tett lófők és primőrök többszörös birtokokat kaptak.

A székely falutelepülés az ősi katonai szervezet szerint először tízesekbe történt. A katonai feladatra rendelt nép szervezési formáját a faluban és mezei rendben is meg- ' tartotta. A rokon családokat felölelő tizes később összeépült zárt falutelepüléssé.

A falu magában is önvédelmi szervezet. A telkek külső felén zárt, nagy csűrökkel, befelé a kisebb lakóházakkal. Minden családos székelynek joga volt belsőségre és külön lakóházra. A falu nem kifelé terjeszkedett, hanem befelé sűrűsödött, a telkek osztódtak. Kihasítottak

a nősülendő fiatal székelynek elegendő telket a belsőségből, kalákában közösen építették fel reá a szigorú rend és szökések szerint kialakult jellegzetes és célszerű székely faházat

s az asszonyt már az uj házba vitte. A családalapítás közös segítése a székelyeknél magától értetődő cselekedetben nyilvánult. S az igy kapott belsőség után már teljes jogú székely volt, az ifjú házas a következő tavaszon megkapta mezei, javait is.

Később lassú hanyatlás állott be

Ez az ősi faluközösségi élet s föléje épült székely alkotmány a fejedelmi időkben igen sok csorbát szenvedett. Nagy küzdelmet indítottak a székelység- föemberel a rendi társadalom kialakítása érdekében. A székely népi közösség azonban határozottan ellenállt annak, hogy magas színvonalú közösségi szervezetét egy tökéletlenebb, keveseknek kedvezőbb, de az egész népnek kedvezőtlenebb fokra fejlesszék vissza. Évszázadok folyamán rengeteg szabadságharcot vívott, hogy jogait ne engedje csorbítani s ősi életformáját megvédje. S ha erőszakkal meg is törték sokszor,

lélekben s a népi tudatban mindig ellenállt s mindig fenntartotta szabad, önmaga törvényei szerint szabályozott jobb életét. A 16. századig már igen sok szabad székelyt forgattak ki jogaiból s ezzel szabadságából és vagyonából. Kapzsi főnemesek megszerezték a szabadok részjogát, ezzel jobbággyá tették a volt szabadot és sikerrel kecsegtetett a nagybirtokrendszer székely- földi meghonosítása. Hogy azonban a népnek mennyire idegen volt a rendiség teljes szellemével együtt,

mutatják az 1581. évi gyergyóujfalui falutörvények.

Báthory Kristóf fejedelem a mezei bíráskodást a községek hatáskörébe utalta. Ennek végrehajtására a székely falvak saját mezei törvényeket alkottak. Ezekben a népi törvényekben eredeti módon nyilatkozott meg a hagyományos közösségi élet szelleme. Gyergyóujfalu község 1851. évi falutörvényei teljes szövegben fennmaradtak. Itt csupán igen jelentős bevezetésére akarunk rámutatni. így kezdődik:

„Mi, kik vagyunk Gyergyószéken, Újfaluban lakozandók, nemesek, darabonok és Vajda Urunk őnagyságának jobbágyai, mind közönséggel a teljes falu, Írattuk az emlékezetre e törvényeket.”

A, törvényeket tehát a teljes falu hozta, a nemesekkel egyenlő jogban a jobbágyok is. 12 elöljárót választottak a törvények végrehajtásának ellenőrzésére s sem az elöljárók választásánál, sem a végrehajtásnál nem tettek semmi különbséget nemes és jobbágy között.

Ezzel a törvényalkotással Gyergyóujfalu

nem a felvilágosodás korát előzte meg, hanem önként követte az ősi hagyományt, mely szerint minden székely egyenrangú. Nem ismerte el azt a rendi értékelést, mely időközben a székely élet felépítményeiben már uralkodott .

Szociális magyar közösség

A középkori székely falu a legigazibb szociális magyar közösség. Benne szigorú életrend szerint, határozódott meg az egyén .helye, kötelessége, joga, magatartása. Az egész falut egyformán átható, ősi magyar indítékokból táplálkozó s igaz katolicizmuson nemesedett, érlelődött,

kiteljesedett egységes kbzszellein vigyázott rendjére.

Nem volt szükség sok jogszabályra, mert az egyéneket s a nép egyetemét ugyanaz á belső törvény mozgatta, ez határozta meg szükségletét, Ízlését, ítéletét. Ebben az arányos életben kihasználták az egyén teljes munkaerejét, de megkapta az egyén a teljes emberi védelmet.

Legjobban alkotásaik tükrében szemlélhetjük a táj, nép és kor nagy emberi értékeit, páratlan belső egyensúlyát s arányos erejét. Amit alkotott, épített mindennapjához, az célszerű, anyagszerü, Ízléses, mint a székely ház, a kéziszerszámok, népdalok s az élet köznapi szokásai. Amit ünnepre szái)t, rendkívüli magamegmutatónak, amiben feldobta lelke mélyeit s amiben a természetfeletti nagyságok felé törekedett, az is monumentális, időtálló alkotás.

Ilyen a ballada, végtelen székely sírás, a büszke székelykapu s a székely falvak temploma.

Csodálatosak a székely templomok arányaikkal, messze hirlö egyszerű szépségükkel. Mindig az őket építő közösség korabeli nagy belső egyensúlya jut eszébe az embernek lát- tukra.

Melyik utón jutunk vissza ahhoz az eredményhez, hogy az egyén és közösség megkapja a fajta erős alkatában nyugvó s a természetfeletti értékek eszményeihez igazodó belső egyen: u'yát, életének arányos rend- . jót?.

KOMOLY NEMZETISÉGI MUNKA

Puszta?-Popovit8 József:

»A*

északerdélyi románok gazdasági helyzete 194,0—1944“

című le újahb könyve.

Ára: 10 Pengő.

Megrendelő tő a szerzőnél: Budapest, V.f Honvéd-u. 10.

— A PÉNZÜGYŐRSÉG SZEPTEMBER 10-IG A ZSIDÓ INGÓSÁGOKKAL KAPCSOLATOS ÜGYEK INTÉZÉSÉT BESZÜNTETTE. Zsidó ingóságokkal kapcsolatos ügyeket (lakásátadás, visszavétel, Ingóságok kiadása, beszállítása stb.) a pénzügyőrség folyó évi augusztus hó 29-től szeptember 10-ig bezárólag nem végez és fel világosit ásókat sem ad.

— SZUDÁNBA nagy sáskarajok törtek be. A sáskák a Vörös-tenger felől jöttek és már as ottani partvidéken is igen nagy pusztítást végeztek. A Bara- ka-folyó torkolatvidékén a falánk rovarok milliói repültek át, áthaladták Tokar- tartományon és Felső-Egyiptom felé közelednek. Szakértők megállapítása szerint az ilyen nagy sáska jár ás minden 12 évben ismétlődő jelenség. Legutóbb 1932- ben és 1920-ban volt hasonló sáskavész.

— BEIRATKOZÁS A REFORMÁTUS POLGÁRI ISKOLÁBA. A kolozsvári református egyház vegyes (fiú, leány) polgári Iskolájába a beiratkozások szeptember 1—• 7. napjai alatt lesznek a Magyar-utca 68. szám alatti Iskolában. Délelőtt 9—1 órák alatt, ahol minden szükséges felvilágosítást megad az igazgatóság.

— FÉLMAZSAS RETEK. Európai

szemmel szinte elképzelhetetlen az olyan retekfaj, amelyet Japánban termelnek. Itt az 50—60 cm. hosszúságú retek sem megy ritkaságszámba. Földünk legnagyobb retekfajtája Kiushiu szigeten terem. Átmérője csaknem félméter, súlya pedig gyakran félmázsa. Ezek a gőliát retkek természetesen nyersen nem élvezhetők, csak főtt állapotban fogyaszthatok.

— Iskolai beiratás, A kolozsvári református egyház népiskoláiban az iskolai be- Iratások szeptember 1., 2.. 3. napjain lesznek az isko’ák hivatalos helyiségébe*, délelőtt 9—12 és délután 3—5 óra között. Az iskolai évet 17-én nyitják meg, a tanítás szeptember 18-án kezdődik. Több irányú intézkedések megbeszélése végett szükséges, hogy a beiratást maguk a szülők végezzék, különösen azoknak a tanulóknak sziliéi jelenjenek meg az igazgatónál, akik a mult évben is annak az iskolának voltak növendékei.

— Meghamisította a petróleumjegyét.

Dósról jelentik: Páváink Dem etemé tőkési lakos a petróleumjegyén meghamisította a béirásokat. Dr. Sütő Sándor kir. ügyész szigorú Ítéletet kért a falvakon egyre jobban elharapózó közokirathamisitások ellen. A törvényszék egyhónapi fogházra Ítélte a közokiratira xsösitó asszonyt. A kir. ügyész az Ítéletet súlyosbításért, megfellebbezte.

— Veszedelmes besurranó tolvajnöt fogtak el Szatmáron. A rendőrség egész sor szatmári bünöfcöt tett ártalmatlanná. Szatmáron az utóbbi időben a betörések és az apró lopási ügyek elszaporodtak. A rendőrség most letartóztatott egy veszedelmes besurranó tolvajnőt: KiUcsok Mária cigányasszony személyében. KiUcsok Mária legutóbb az egyik lakásba az ablakon hatolt be és onnan minden eleme’hető tárgyat magával vitt. Leszedte a függönyöket, elvitt© a mosdótálat, székeket és más berendezési tárgyakat. A detektiveknek »lkerült elfogni a cigányasszonyt, akit klha'lgatása után őrizetbe vettek.

__ Ellopták egy főpincér „fizető-táskáját“. Surányi Béla Hunyadi-tér 15. szám glatt lakó főpincér feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, aki az egyik sörözőben, ahol Surányi, mint főpincér volt alka’mazásban, ellopta „fizető-táskáját”, amelyben 400 pengő készpénz és egyéb fontos értéktárgyak voltak. Surányi kára meghaladja a 4000 pengőt. A rendőrség a tettes kézrekeritésére megindította a nyomozást.

— A BENGALI AI SZAKSZERVEZETEK kalkuttai kongresszusának elnöke kedden közölte, hogy a tartományban jelenleg 40 millió ember szenved különböző járványokban, közöttük több mint húszmillió maláriában. Nyilatkozata további során közölte, hogy ez a „borzalmas helyzet" a gyógyszerek teljes hiányára vezethető vissza.

JÓ ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS

ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

PAT.rvy BOBÉRT