Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-25 / 192. szám

1944. AUGUSZTUS 25. ŞCEEETt MAGYAR m$jm 3 Feloszlatták az összes politikai pártokat Tilos mindenfajta párttevékenység BUDAPEST, augusztus 24. A hivatalos lap csütörtök reggeli rendkívüli száma a kormány rendeletét közli a politikai pártok feloszlatásáról. Eszerint az összes politikai pártok tekintet nélkül pártállásukra, feloszlatnak. Mindenféle politikai párttevékenység tilos. A feloszlatott politikai pártok bárhol található vagyonát a rendőrhatóság azonnal zár alá veszi és annak biztonságbahe- lyezéséről a belügyminiszter rendelete szerint gondoskodik. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és kéthónapig, háború esetén hat hónapig terjedhető elzárással büntethető, aki a rendeletben foglalt tilalmat megszegi. A rendelet kihirdetése napján lépett életbe. (MTI.) Szerdán csak szórványos bombatámadásokról érkeztek je?entések BUDAPEST, augusztus 24. Tegnap a délelőtti órákban délről észak­nyugat felé többszáz ellenséges gép repült át nyugati határunk mentén. Az ország légteréből csak szórványos, valószinüleg te­Budapest, aug. 24. Csütörtökön a kora délelőtti órákban va- dászkl»érettel biztosított nagyobb angolszász kötelék repült be több hullámban az ország délnyugati határán és a Balaton légteréig hatolt előre. A bevetett magyar és német vadászok, valamint a légvédelmi tüzérség hermentesltő bombázást jelentettek. Ember­életben nem esett kár. Az anyagi kár jelen­téktelen. A nap folyamán több alkalommal egyes ellenséges gépek zavarórepülést vé­geztek. (MTI.) hatásos beavatkozása következtében az el­lenséges gépek visszavonulásra kényszerül­tek. Zömmel délkeleti irányban távoztak. A visszarepülö ellenséges gépek a déli részen egyes helységeket bombáztak. Mind ember­életben, mind anyagiakban károk keletkez­tek. (MTI) szórványegyházközségben végeztek rendsze­res gondozói munkát,, ami évi egyszeri lá­togatással is többezer kilométer ut megté­telét kivánja meg a lelkészektől. Ennek aZ útnak nagyrészét vonat hiányában sokszor gyalog és szekéren kell megtenniök a hu­szadik század apostoli munkára vállalko­zott lelkészeinek. t örömmel jelentette az esperes, hogy a kor­mányzat segítségére sietett a szórványban dolgozó lelkészeknek és ma már jelentős úti átalányt utal ki részükre évente. Jelen­tése további részében Ismertette a tanügyi helyzetet ' és az egyházkör gazdasági hely­zetét. t A nagy tetszéssel fogadott espereSi jelen­tés után a különböző bizottsági jelentése­ket hallgatta meg és fogadta el a közgyű­lés. Ezután került sár az egyházköri tiszti­kar megválasztására. A közgyűlés újabb három évi időtartamra a kolozsdobokai uni­tárius egyházkor esperesévé Erdő Jánost, kolozsvári középiskolai hitoktató lelkészt, teológiai magántanárt választotta meg. Egy­házköri jegyzőnek Komjátssegi Géza kolozsi lelkészt, közügyigazgatónak Lőrinczi Géza nagybányai lelkészt, teológiai magántanárt és egyházköri pénztárosnak Székely Gyula, kolozsvári lelkészt. Egyházköri képviselőnek az egyházi képviselő tanácsba dr. Abrudbá- nyai Ede felügyelő gondnokot választották meg. Ezenkívül újra választották a nevelés­ügyi bizottságot, az egyházi, közigazgatási és a missziőblzottságot. A közgyűlés délután fél kettőkor ért vé­get dr. Abruöbányai Ede köri felügyelő­gondnok zárószavaival. 11 déli részeken egyes helységeket bombáztak az angolszászok Egymásután alakinak meg az ipari munkaközösségek Kolozsváron Érdekes enrol felfogás a német megtorló fegyverekkel szemben Be kell szüntetni az „álszent nyöszörgést“ Lisszabon, augusztus 24. Az angol „Time and Tide“ cimü folyóirat a német megtorló fegyverrel foglalkozna megállapítja, hogy annak alkalmazásával szemben erkölcsi szempontból semmit nem lehet felhozni. Egyidejűleg erélyesen köve­teli annak az „álszent nyöszörgésnek" be­szüntetését, amely a polgári lakosság vesz­teségei miatt folyik. A lap a többi között ezeket irja: „Dorothy Sayers legutóbb azt állította, hogy a repülőbomba ellen erkölcsileg sem­mit nem lehet felhozni, mire Vansittart ki­jelentette, hogy éppen a német bűnök ilyen enyhe megítélésének módja okozta a máso­dik világháborút és ez fog elvezetni a har­madikhoz. Kettőjük között mint önkéntes biró szeretném kijelenteni, hogy ebben az esetben Vansittart az, aki hozzájárul a har­madik világháború kirobbantásához és nem Sayers kisasszony, mert neki igaza van. A repülőbomba háborús fegyver, anyagi károkat okoz és emberéleteket olt ki. Mi mást tehetne egy háborús fegyver? Mi le­hetne a háború célja, mint az, hogy egy má­sik országra életének olyan elpusztításával, amennyi csak lehetséges, rákényszerítse akaratát, úgyhogy az végül ne tudjon többé ellenállást kifejteni ? Azt mondják, hogy a repülöbomba válogatás nélkül talál. Hát nem válogatás nélküli a háború is? Milyen válo­gatást végez egy 15 kilométer távolságban levő hadihajóról Caen-ba kilőtt lövedék? Ke­rülőt tésznek-e a gránátszilánkok, ha egy francia akad az uljukbá? Egyetlen mentsé­günk van csupán ezen lövedékeink számára, még pedig az, hogy segítségünkre vannak a háború megnyerése szempontjából. Ez a mentség elegendő a repülöbomba számára is. Minden általa okozott kár, a pusztítás min­den atomja, minden félelemtől származó szivdobbanás, minden álmatlan éjszaka és minden ellenintézkedés, amelyet kivált, hoz­zásegíti Németországot, hogy meghosszab­bítsa a háborút. Ha az egyik mentség érvényes, akkor ér­vényes a másik is. Ebből a szempontból pe­dig a németek még sokkal jobban járnak, mert ők még arra Is hivatkozhatnak, hogy fegyverük nem annyira válogatás nélkül', hogy saját baráta'kat is eltalálja. Polgári személyeket is eltalál ugyan. Nem volna azonban már itt az ideje, hogy felhagyjunk ezzel a polgári személyekre vonatkozó undo­rító, álszent nyöszörgéssel ? A gyermekek ér­dekében lehetne még egyetlen utolsó kérést tenni, hogy legalább őket kíméljék meg. Mi­től kíméljék meg? Vagy úgy kíméljék, mint a német gyermekeket Berlinben, Hamburg­ban 'és Münchenben eddig kímélték?" Kolozsvár, aug. 24. Szász Lajos iparügyi miniszter az Ipar­testületek Országos Központját bízta meg az iparosok munkaközösségének megszervezé­sével. A megbízás alapján az IPOK körle­vélben szólította fel az összes Ipartestülete­ket, hogy haladéktalanul szervezzék meg szakmánként a munkaközösségeket. Kolozsváron még az iparügyi miniszter előtt megkezdődött a kézműipari munkakö­zösségek megszervezése. Előbb a férfisza­bók. majd a cipésziparosok és az asztalosok tömörültek, hogy részt vállaljanak az ujjá­Kolozsvár, augusztus 24. Csütörtökön délelőtt Biró Lajos dr. bün­tető egyesbiró elé egy alig huszonkétéves fiatalembert kisért be a fegyőr. Rabatin István vádlott érkörtvélyesl illetőségű, ro­mán anyanyelvű, foglalkozása gépkocsive­zető. Amint a vádiratokból kiderül, nem először áll a bíróság előtt, sőt jelen pilla­natban is a Csíkszeredái börtönben volna a helye, ahol a birőság lopás miatt nyolchó­napra Ítélte el. A büntető egyesbiró kérdé­sére Rabatin szép sorjában elmondja, ho­gyan szökött meg a börtönből, mit akart Kolozsvárt kezdeni, s hogy hogyan fogták el, arról a rendőri jegyzőkönyv számol be. — Igaz-e, hogy Romániában is kapott tizenötévi börtönbüntetést ? — kérdezi a büntetöbiró. — Igaz, kérem, lopásért kaptam azt Is. — Hogy szökött meg a Csíkszeredái bör­tönből ? — Igen soknak találtam a büntetést, ne­hány ruhadarabért, amit elemeltem, azért elhatároztam, hogy megszököm. Nappal a rabruha a'att magamon hordtam a civilru­hámat, mert arra számítottam, hogy a min­dennapos mezei munka közben egyszer csak lesz alkalmam „meglógni“. Az alka’om au­gusztus 12-én meg is jött. Az őr elküldött a legközelebbi kúthoz vízért, ami legalább 500 méterre volt a munkahé' yünktöl. Ekkor gyorsan ledobtam a rabruhát és elszalad­tam. Gyalog bujkáltam Mádéfalváig, ott vonatra ültem. Kolozsvárra augusztus 19-én érkeztem meg. Bebarangoltam a várót; és körülnéztem, hogy miből lehetne éni. Úgy okoskodtam, hogy nem mehetek dolgozni, mert a szökésemet bizonyára észrevették és a Csíkszeredái ügyészség köröztetni fog. Elhatároztam, hogy újra lopni fogok. Ezért vettem az ócskapiacon egy kulcscsomót, amelyben tizenöt darab kulcs volt. Úgy gondoltam, hogy a kulcsokkal lakásokat fogok nyitogatni. A periratok szerint szökése óta Rabatin Istvánt valóban kerestette a Csíkszeredái ügyészség, ©ért népi csak tplvajj Hanem épités munkájából. A kolozsvári munkakö­zösségek máris nagyobb megrendelést kap­tak az államtól, úgy hogy folyamatos fog­lalkoztatásuk biztosítva van. A többi szak­mák munkaközös: egeinek megalakulása most van folyamatban. A munka kó i Isaégek mellett most alakul­nak meg a kolozsvári ipartestület kebelé­ben a veszélyközösségek is, amelyeknek az a feladata, hogy az eseríeg bombakárt szen­vedett Iparosokat átmenetileg, amíg meg­felelő eszközökhöz jutnak, anyaggal és szer» számokkal lássa el. ' kémgyanus is volt. Augusztus 20-án aztán a fiatalembert balszerencséje, vagy talán ügyetlensége juttatta rendőrkézre és később a büntető egyesbiró elé. De beszéljen a rendőri jegyzőkönyv. Lukucza János kolozsvári lakos. a Döb- rentel-ut 2. szám alatt levő házban portás. Augusztus 20-án 4 órakor éppen délutáni álmát aludta, amikor arra lett figyelmes, hogy valaki kopog az ajtón. Mérgében, hogy megzavarták, befordult a falnak és azért sem nyitotta ki az ajtót, sőt nem is válaszolt a kopogtatónak. Nehány perc múlva újra elszenderedett, de csakhamar másféle zaj zavarta meg. Valaki kulccsal kotorászott az ajtó zárjában. Lukucza dü­hösen ki akart kiáltani, de mégis meggon­dolta a dolgot. Óvatosan felkelt és lábujj­hegyen az ajtóhoz ment, majd hirtelen fel- rántoita. A küszöbön Rabatin István állott a kulcscsomóval a kezében. Lukucza meg akarta fogni Rabatint, hogy rendőrkézre cdja, de az e’szaladt. Erre Lukucza fellár­mázta az egész utcát s két járókelő is a tol­vaj után eredt. Beérték Rabatint, aki mindkettőt a földre terítette és tovább me­nekült. Az utca visszhangozta: Fogják meg, tolvaj! Ekkor két honvéd iramodott Raba­tin nyomába. Elfogták és a kapálózó tol­vajnak nehány pofont mértek le, kezét hátrakötötték és rendőrkézre adták. Sehlett Jenő dr. királyi ügyész szigorú büntetést kért a vádlottra. Bíró Lajos dr. büntető egyesbiró Ítéletében Rabatin 1st» vánra, mint visszaeső bűnösre hathavi börtönbüntetést és négyévi jog­ve., zt és t szabott ki jogerősen. Rabatin, miután Kolozsváron kitölti bünte­tését, visózakisérik a Csíkszeredái ügyész­ségre és ott le keli, hogy ü>'e a nyolchavi büntetését is. Rabatin szomorúan, lehorgasztctt fejjel veszi tudomásul az Ítéletet, nem szól sem­mit, lesz ideje gondolkozni cselekedetem. Jó ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Mély vallásosságra, emberszeretetre és tiszta erkSiesiségre van szükség — mondotta Abrudbányai Ede, a kofozsi egyházköri Ülésen Tisztújító közgyűlést tartott a kolozsdobokai un 1« egyházkor Kolozs, augusztus 24. Csütörtökön délelőtt Koloson tartotta évi rendes közgyűlését a koiozs-dobokai unitárius egyházkor. A közgyü'ést az egy­ház szokásai szerint minden évben más egyházközségben tartják meg. így került az idén Kolozsra a közgyűlés. k Az ősi unitárius templomban összegyűlt közgyűlési tagok és nagyszámú hallgató­ság előtt fél tízkor nyitotta meg a közgyű­lést Abrudbányai Ede dr. köri felügye’ő gondnok. — A mai világégésben mindennél bizo­nyosabban - érezzük — mondotta megnyitó beszédében Abrudbányai Ede dr. —, hogv a szenvedésekkel és fájda’makkal tele em­beriségnek semmire sincs olyan nagy szük­sége, mint a mély vallásosságra, az ebbő' fakadó emberszeretetre és a tiszta erkölcsi- ség megvédésére. A történelmi egyházak­nak éppen ez a legszentebb hivatásuk. A mi egyházunk, ha létszámánál fogva kicsi is, mindig az élcsapatban dolgozott ennek a .vallásosságnak, ernberszeretet és tiszta erkö'csiségnek az érdekében. Ma, amikor . éppen ezek az értékek forognak a legna­gyobb veszedelemben, kötelességünk akár­miben időket is élünk, számbavenni erőin­ket, az elvégzett munkát és a jövő terveit lefektetni. Ennek érdekében gyűltünk Itt össze. Az e’nöki megnyitó után megalakult a közgyűlés, majd Erdő János esperes olvasta fel mindenre kiterjedő jelentését. Jelentésé­ben rámutatott arra a nehéz és felelősség- teljes munkára, amelyet az egyházkor le1- készei a ’egnehezebb viszonyok között is csÜggedést nem ismerve folytattak az el­múlt esztendőben. — A koiozsd:' kai egyházkör — mon- ’o'ta 'öbbek között — a legnagyobb szór­ón/területtel rendelkező egyházkör. C*e.K- nem egész Északnyugat-Erdé’yt magában foglalja. Ezen az óriási területen négy missziós lelkész teljesít nehéz szolgálatot az idegen nemzetiségűek közé beékelt szór­ványmagyarság öntudatának megmentésé­ért és lelki életének gondoláért* 68 A Romániában 15 évre iéít, kémgyanus Rabatint Kolozsváron is hathónapra ítélte a bíróság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents