Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-09 / 153. szám

4 keleti MA&TARUJSA& 1944. JULIUS 9. Javaslatot tett a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara a zsidó üzletek hasznosításáról és árukészletének felhasználásáról Bereczky Érni tfr. miniszteri biztos, főtitkár nyilatkozik a kamara nagyfontssságu javaslatairól Kolozsvár, július 8. \ zsidók kikap­c ol sa a kér skede.mi es g zd sági é,létből egész »e.eg olyan kérdést vetett felszínre, awelyekuek rendezése, illető­leg megoldása kiilöü kormányzati in­tézkedést sürget. Legfontosabb annak e döntése, hogy a ®ár alá vett z idő üz­letek közül milyen szakmából hány üz lelet szükséges ismét bekapcsolni a ke­reskedelmi élet vérkeringésébe? Nem Sokl al kisebb fontosságú annak eldo - tése, hogy mi történj k a zsidó üz'etek b rendezésével és árukészletével? Ezek­nek a kérdéseknek rendezését nemcsak az érdekelt kereskedők, hanem a fa­gya ztóküzönség is nagy érdeklő1 évsei várja, mert ettől a keresked Imi életben bi'onyosfokú javulást remél. M:előtt e'ékben a fontos kérd sakben döntés történnék, az illetékes miniszté­riumok javaslatot kértek a kereske ?e’- Dii és iparkamaráktól: ruikéut gondol­ják 1 giuogl’elelőbbaek a z idő üzletek- k 1 kapc ol th. u felmerült kérdések rendezését? A kolozsvári kereskedelmi é® iparkamara most terjesztette fel a ke- reskede riii minisztériumba vaskos kö­tetre terjedő és tudományos alaposság­gal kidolgozott javaslatát, amely a gya­korlati élet követelményeinek figye­lembevételével értékes adatot szo gáltut a zsidó üzle ek felszámolásával kapcso­latos kérdésekre. A kereskedelmi és iparkamara javas­latáról Bereczky Ernő dr. m’niszteri biztos, főtitkár tájékoztatta a Keleti Ma­gyar Újság munkatársát. — A k reskedelmi minisztérium — mondott i Bereczky dr. főtitkár — fel" hívta a kereskedelmi és iparkamarák t, hogy tényék meg java dotaika;, minő zsidó üzletek megnyitását tartják szük- s'gesnea a kerekedjem szempontjából és milyen elgondolásaik vannak a keres­kedelem átállításával kapcsol ;tbnnl Hangsúlyoznom kell, hogy a miniszté­rium csak javas'attételrc szólította fel a Kamarát, ami nem jelenti azt, hogy ebben a kő dé ben döntően beleszólhat­na. dasági életünket feszélyezné és annak hátrányait öntudatos munkával ne tud­nánk kiküszöbölni. Erdélyben, ahol a megszállás alatt a zsidóság előretörése nagy arányokban bontakozott ki, a ke­reskedelemben és iparban volt a leg­nagyobb térfoglalásuk. Ha a zsidók kikapcsolása, mondjuk, 19ÍO-ben törté­nik, úgy az átállítás súlyos zavarokat okozhatott volna a gazdasági életben. A kormányzat azonban a különböző ki­jelölésekkel lassanként a kereskedelem­Stockholm, julius 8. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A „Nya Daglight Allehande" és az „Al­ton Bladed“ részleteket közöl a már jelen­tett súlyos szerencsétlenségről, amely az északamerikai Connectlcut-államban lévő Hartford cirkuszban történt. Az oroszlán- szeliditő mutatványa közben állt elő a tűz nek egy igen jelentős csoportját keresz­tény kézbe juttatta. Ez annál is inkább sikerülhetett, mert a régi román király­ságból és Délerdélybül igen nagy szám­ban jöttek át magyar kereskedők, akik­nek bevonása a kereskedelmi életbe szá­mottevő eredményt jelentett az átállí­tás eszméjének. Nyugodtan mondhat­juk, hogy ma a rendelkezésre álló áru- mennyiség elosztásában a zsidók kikap­csolása után alig van valami zökkenő és ha valahol ilyen probléma előadód­na, a rendelkezésre álló tartalékokból azonnal helyettesíthetők. Az átállítás kérdésével kapcsolatban a kamara rá­mutatott még egy fontos körülményre. Ez a hitelellátás kérdése. A zsidók ki­kapcsolásával most már a keresztény üzletekre hárul az eddig zsidók által le­bonyolított áru beszerzése és eladása. A keresztény kereskedelem ennek csak úgy tud megfelelni, úgy tudja az el­látás folytonosságát biztositani, ha kellő hitellel rendelkezik — fejezte be fejtegetéseit Bereczky Ernő dr. főtit­valószinüleg egy eldobott cigaretta révén. Amikor felfedezték a tüzet, vakrémület vált úrrá. Asszonyokat és gyermekeket tapostak el. Egy csomó állat, amelyeket ketrecükből kibocsátottak, a tömeg közé rohant és össze­keveredett az emberekkel. A halottak száma mintegy 200 és többszázan megsebesültek.- •# Kolozsváron a bombázás döntően befolyásolta az átáliitást Kétszáz halottja és rengeteg sebesültje van a Itanfordi cirkusz égésének — lvo'ozsvnrnn az átállítás kérdését döntően befolyá oka a bombázás, m >rt mind n n;ás sz inpont ól élt hintve, el­sősorban a kiboinbázott kereskedőket Kellett üz'ethez juttatni. A kibombázo;t kereskedők elhelyezésével kapcsolatban azonban több szempontot kell tt volna figyelembe venni az átállítás és a kö­zösség érdekéb n is. Nagyban megnehe­zíti a sürgős átállító.-t, hog>- nincs olyrn rendelkezés, ann ly a zsidó üzletek át­adásáról in ézkedik. Az üzl 'thelyiséghez jutott kereskedők minden bér ndezós és áruraktúr né k!'í kaptak helyet. A k i- mara javaslata szerint üzleti,iutalás be­rendezés nélkül el sem képzelhető, mert a kereskedők ma új berendezéshez nein juthatnak. — A kamara a tovább:akban olyér- tebníí javaslatot teU, — fo’yta ta a m - niszteri biztos — hogy a kormányzat intézményesen gon oskodjék arró , hogy a bezárt zsidó üzletek ery bizonyom há­nyadát az esetleges újabb bombázás ká- rosul'ai részére tartalékolják. De nem­csak a város kü|ső te iiletéin, hátiéin a belvárosban is tarta'éko ni keli üzlete­ket a harctérről hazatérő kereskedők, hadirokkantak és hadiözvegyek szarná ra. A bezárt üzlethelyiségek bérét — el­gondolásunk szerint — az államnak kel­lene fedeznie, hogy a háztulajdonosat semmi károsodás ne érhesse. Nincs szükség újabb üzletekre! — A kamara javasolta még, hogy te­kintettel a mai áruhiányra, az egyéb­ként szükséges számú üzletek megnyi­tásától tekintsen el a kormányzat, mert az anyaghiány miatt a bezárt zsidó üz­letek után is bizonyos szakmában még mindig túlzsúfoltság van. Rámutatott a kamara arra is, hogy bizonyos kor­látozást kell felállítani abból a szem­pontból, hogy a város külső területei­ről ne minden kereskedő költözködhes- sék be a központba, hogy emiatt a kül­telken lakók közszükségleti cikkekkel való ellátása ne okozzon nehézségeket. Különösen fontos ez nagy városokban, ahol rossz összeköttetés van a külső és belső területek között. Hogy ha ebben semmi korlátot nem szabnának, előáll­na az a helyzet, — dacára a szakma zsúfoltságának, — a külterületek köz­szükségleti cikkekkel való ellátása ér­dekében újabb ipar kiadására lenne szükség és a piac túlzsúfoltságát még jobban növelné. Hi történjék a zsidó üzletek árukészletével ? — A zsidó üzletek árukészletével kap­csolatban a kamara azt a javaslatot tette, hogy az árukészletet a piacon lévő szakmabeli kereskedők között osz- szdk ki, hogy az áru minden körülmé­nyek között azon a piacon maradjon, ahol eddig is volt. Tehát semmiképen se volna üdvös, ha a kolozsvári keres­kedők árukészletét más városbeliek kapják meg, mert a szállítási költségek jelentékenyen megdrágítják az árut és értékrongálódást is szenvedhetnek. Meg kell jegyezzük, hogy s zsidó üzle­tek árukészlete messze alul marad a közönség körében elterjedi becslésnek. All ez különösen vidéken, ahoi a zsidó kereskedők előre megérezték az ipar- revizió szelét, árukészletüket idejében í kiárusították. Tehát senki se várjon a í zsidó áru felszabadulása révül csodá- I kát. A zsidó kereskedők raktárai * egyébként is jobbára szabiid á. okból állottak. Ezek nagyrészc olyan drága, hogy azokat a keresztény fogyasztók úgy sem tudják megfizetni. Ami pedig az üzleti berendezést illeti, erre vonat­kozólag azt javasolja a kamara, hogy azokat hagyják meg az üzletekben, hogy azt az igénylők megvasal othas- . sák, vagy bérbe vehessék. Bereczky dr. miniszteri biztos Azután 1 az áruelosztás kérdését ismertette. — A kormányzat többizben foglalko­zott — mondotta — az árueloszíás rend­szeresítésével. Az áruelosztás rendszeresítése azon­ban igen kényes kérdés s minden bi­zonnyal a kereskedelem és a termelés nagyméretű megzavarását idézte volna elő s ezért a kormány helyesebbnek tartotta inkább az áruelosztás körül az ellenőrzőszerepet vállalni, mint magá­nak az áruelosztásnak egy kézből való irányítását. Az elsőrendű közszükség­leti cikkeken kívül főleg a textil von a Ián nyúlt bele a kormányzat az áiüel- osztásba. Amint tudjuk: a textiláruk­nak egy bizonyos nagy hányadát a ke­reskedők között az úgynevezett textil körzeti bizottságok, amelyeknek hatás­köre a kamara területével azonos, osz­totta szét a nagykereskedők, illetőleg a kiskereskedők között. Ez is igen nagy megkötöttséget jelentett a kereskede­lemben, úgyhogy a kormány igyekezett a megkötöttséget később enyhíteni. Az első lépést már megtették a kereskede­lem zabadsága érdekében. Az áruelpsz- tásra csupán annyiban volt szükség, hogy az arra leginkább igényjogosultak juthassanak elsősorban textiláruhoz, mint például gazdák, munkások. Hvt jelentett a zsidók kikapcsolása a gazdasági életből? A miniszteri biztos befejezésül rávi- ■ Bereczky dr. — azt mondani, hogy lágitott arra, mit jelentett a zsidók ki- | semmi zökkenőt nem okozott a zsidók kapcsolása a gazdasági életből? I kikapcsolása a gazdasági életből. Ez — Merész állítás lenne — mondotta I azonbtm nem olyan méretű, hogy gaz~ ­A kovásznál Olfean pakulárdinasztia ezer juhot és sok áthajtani Sepstszentgyörgy, julius 8. A „Székely Nép“ Írja: A magyar közigazgatási hatósá­gok és a határőr alakulatok állandóan fi­gyelemmel kísérik azt a csempésztevékeny­séget, amelyet az ország határszélt lakosai a visszacsatolás óta üzletszerüleg és szinte megszakítás nélkül folytatnak. Sok állat­csempész fizetett rá kockázatos vállalkozá­sára, de a hatáivlszonyok, a tereppel isme­rősök számára számottevő lehetőséget biz­tosítottak. Pár nappal ezelőtt a Kovászna feletti Komandó előterében tartóztattak fei a magyar hatóságok egy ezer juhból, mar­hából, lóból összeállított karavánt, amely a más állatot akart a határon kovásznál Oltean-dinasztla több tagjának vezetése alatt a magyar határon átakart vo­nulni. Az állatcacmpészek közül kettő egér- utat nyert és megszökött, cinkostársaikat azonban a magyar hatóságok elfogták s az elhajtásra szánt állatállományt a határszél­ről visszaterelték. Kilenc kézrekerült csem­pész ellen az eljárás megindult. Nem érdektelen körülmény az sem, hogy annak a vagyonos Oltean-Stancu családnak, amelynek ezer juhát most Romániába akar­ták csempészni, egyik tagja, Oltean György tavaly ugyancsak Romániába szökött s két­százötven juhot magával hajtott. A zsidó lakásokban levő lüzifakészleteket be kell jelenteni Kolozsvár, julius 8. A polgármesteri hivatal közli: A Közellátási Hivatal fel­hívja mindazok figyelmét, akik zsidó la­kásokba . költöztek be, hogy az ott ta­lált tüzifakészletet haladéktalanul jelent­sék be a Közellátási Hivatal tűzifa osztá­A pápa fogadta Alexander tábornokot Amszterdam, julius 8. (MTI.) A Né­met Távirati Iroda közli: A vatikáni rádió jelentése szerint a pápa fogadta Alexander tábornokot. laguzában lia,nyírással büntetik azokat, aüiK item sötétítene* ei Zágrábból jelentik: Raguza, a festői fekvésű ősi dalmát város az utóbbi idők­ben sokat szenvedett az ellenséges bom­bázók támadásaitól, amelyeknek jelentős számú áldozata volt, különösen azért, mert a lakosság nem tartotta be kellő gondossággal az elsötétítésre vonatkozó rendelkezéseket. Amikor a kihágások a pénzbüntetések ellenére is sűrűn megis­métlődtek, a hatóságok uj büntetési ne­met vezettek be. Elrendelték ugyanis, hogy a jövőben mindenkit — tekintet nélkül nemére — meg kell nyírni, ha nem sötétíti el lakását. A rendelkezés nagyon érzékenyen érinti a férfiakat is, akik ősi szokás szerint váltig érő hajat viselnek. A hatóságok külön fodrászt alkalmaz­tak az Ítéletek végrehajtására, de a fod­rásznak nem sok dolga akad, mert a kü­lönös büntetési nem olyan elrettentő ha­tással jár, hogy azóta csak elvétve for­dul elő elsötétitési kihágás. Rendelefek a hivatalos lapban A Budapesti Közlöny julius 8-i, szom­bati száma rendeletet közöl a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokban a ve­zető állások, valamint az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságok betöltésé­ről, továbbá egyes ipartársulatok vagyon­tárgyainak bejelentéséről és záralá véte­léről, a bőrtalpú lábbeli, valamint a talp­bőr forgalmának újabb szabályozásáról, végül a légoltalmi óvóhelyek létesítése céljából tatarozási hitelakció keretében adható kölcsönök feltételeinek ujabb megállapításáról. Hirdetések, apróhirdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben lyánál Farkas-u. 4. I. em. ajtó 7. d. e. 10—2 óráig. Akik e rendeletnek nem tesznek eleget, szigorú büntetés alá es­nek és a jogtalanul átvett fakészletet el- koboztatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents