Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-07 / 151. szám
keleti MAGYAR UJSXa 1944. JULIUS 1. II riadójel elhangzásakor hová meneküljön a közterületeken tartózkodó közönség ? Miért ksH egyes kapukat zárva tartani! Budapest, julius 6. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A legutolsó napold sorozatos terrortámadásai olyan területeket sújtottak és olyan időben, amikor azokon forgalmas élet bonyolódott le. Hiszen a támadásoknak éppen az volt a célja, hogy a lakosságot békés otthonában vagy a védtelen nyilvános területen való tártózkorlása közben fölemlítse meg és okozzon sorukban pusztulást. Teljesen érthető volt a váratlanul felriasztott közönségnek az az igyekezete, hogy a nemtelen támadások elöl menedéket találjon. Közönségünk dicséretére legyen mondva, hogy a riadójel elhangzását mindenkor fegyelmezetten fogadja és a kiadott s ismételten elhangzott tanácsokat megszívlelve, megfontoltan keres védelmet a pusztulás elöl. Utasításaink azt hangoztatják, hogy Ilyenkor elvileg minden kapunak nyitva kell lennie, hogy a közterületeken tartózkodó közönség a2 épületek meglévő óvóhelyein védelmet találjon. Erre a célra szolgálnak elsősorban a nyilvános óvóhelyek, amelyek azonban itt nem részletezhető okok miatt és résziben nyersanyaghiány miatt is nem épülhettek olyan mennyiségben, amint az kívánatos lett volna. A közönség a riadójel elhangzása után tehát önkéntelenül szétnéz valami nyitott kapu után, több esetben azonban zárt kapuval találja magát szemben, amelyen piros feliratú sárga táblán azt olvashatja, hogy a honvédelmi miniszter rendeleté alapján légvédelmi riadó alatt zárva. Ezen egyesek megütköznek és érthetetlennek találják, hogy nem kereshetnek minden épület kapu- aljában vagy óvóhelyén menedéket; pedig ennek megvan az alapos oka. Számos épület közhivatal, hadiüzem vagy egyéb fontos intézmény elhelyezésére szolgái. Ezekben olyan értékek vannak elhelyezve és telepítve, amelyek részben pótolhatatlanok, részben olyan értéket képviselnek, amelyet a nyilvánosság elől el kell zárni. Az épületen belül a hívatlanok távoltartására legtöbbnyire nincs meg a szükséges számú őrző személyzet, úgyhogy a kapu- nyitvatartása esetén ezeket az épületeket boldog-boldogtalanok ellephetnék és olyan károkat okozhatnának, amelyek vagy a nemzeti vagyont, vagy a hadi érdekeket súlyosan sértenék. Vannak azután alacsony indulata személyek, akik visszaélve a vendégjoggal, a nem eléggé őrizhető tárgyakhoz hozzányúlnának, azokat elidege- nithetnék, vagy pedig felelőtlenül olyan rongálásokat követhetnének el, a,melyek a befogadó intézményekre nézve súlyos anyagi károsodást jelentenének. Sajnos, előfordultak ilyen esetek, amikor a hálátlan menedéket találók azzal fizettek vendéglátóiknak, hogy berendezéseiket rosszhiszeműen megrongálták, vagy egyes tárgyakat eltulajdonítottak. Akkor tehát, amikor egyes kapuk zárvatartását rendeli el a honvédelmi miniszter, magasabb érdekeket véd és a rossz- hlszemüek ellen védekezik. Ennek a tilalomnak a feloldása csak pillanatnyilag védené az éppen a közelben tartózkodók életét, a nemzeti vagyont azonban súlyos károsodásnak tenné ki. Mit tegyen tehát a közterületeken tartózkodó közönség, ha a riadó alatt -ilyen kapuval találja magát szembeni Elsősorban törekedjék a legközelebbi nyilvános óvóhelyen menedéket találni. Ezek jegyzékét már közölték a napilapok és most ismételten közöínl fogják. Mindenkinek tehát személyes érdeke, hogy a nyilvános óvóhelyek holléte felől már előre tájékozódjék, ezek jegyzékét az újságból kivágva magánál hordja és valahányszor lakásától vagy más helyről eltávolodik, ahol egyébként ismeri a védelmi lehetőségeket, mindig vessen számot azzal, hogy az útvonalon, amelyen halad, hol van a legközelebbi nyilvános óvóhely. Ehhez a gondolathoz saját érdekünkben hozzá kell szoknunk, ezt m g kell tanulnunk, hogy a veszély pillanatában kellően fel legyünk készülve saját védelmünkre. A riadójel elhangzása utá l többnyire mindig van néhány percnyi idő, amely alatt nyugodtan és megfontoltan védelmet kereshetünk A közterületen felügyelő rendőrőrszemek mindig lehetővé teszik a közönség és jármüvek forgalmát éppen ebből a célból. Tehát van idő és mód arra, hogy megfontoltan cselekedjünk. Előfordulhat azonban, hogy a felkeresett nyilvános óvóhe'y már belelt, vagy nincs annyi időnk, hogy az elérhessük, Ilyenko* igyekezzünk a főútvonalak mc'lékuíódlban valamely nyitva cVó kepu . l ába húzódni, amely legalább a repeszdaraboktól megvéd, vagy a felkeresett ház óvóhelyére lejutni. A főútvonalakról való letérést azért hangsúlyozzuk. mert tapasztalat ssermi a főútvonalakon nagyobb számú közönség tartózkodik, másodszor, mert mindenki a legközelebbi kapu alját akarja önkéntelenül felkeresni, aminek következménye, hogy a főútvonalak házai egy-kettőre megtelnek emberekkel, a mellékutcák pedig üresek, ott bőven van hely, de senki sem keresi fel azokat, mert gyorsan akar kapu alá jutni. így keletkezik azután a fejvesztett kapkodás, tülekedés és tolongás és igy marad sok ember védtelenül. Míg, ha egy-két percet keresésre szán valamely mellékutcában, a főútvonaltól 100—200 lépésnyire, biztos védelmet találna. Minden ház, amely óvóhellyel rendelkezik, köteles az utcáról beérkező járó-kelő közönségnek azt a mennyiségét befogadni, amehy- nyire az óvóhelyem, az ottlakólcon kívül, h^ly van. Ha az óvóhely már megtelt, lehetnek a pincének olyan részei, amelyek még mindig nagyobb védelmet nyújtanak, mintha a kapu aljáiban tartózkodnék az illető. Szükség esetén a kapualj, vagy a lépcsőház földszintes része is menedéket nyújt, ez azonban már kevesebb védettséggel jár, miután az épület beomlása esetén ez a rész is beomlik. Mégis több a védelem, mint a nyílt utcán, ahol a terrorbombázók sok esetben géppuskával szórják végig az ott haladókat, vagy az úttesten robbar ó bombák repeszdarabjai szerte szóródva gyilkolnak. Természetesen ebben az esetben is védekezni kell a rosszhiszemű és rosszindulatú emberek ellen, akik, sajnos, minden nagyobb városban tenyésznek, annyi jószándékot meghiúsítanak és annyi akadályt gördítenek bizonyos kérdések egyszerű rendezése elé. A kapualjakat éppen ezért — ha ott idegenek tartózkodnak — őriztetni kell, olyan értelemben, hogy az idegenek a földszinti vagy emeleti lakásokba be ne hatolhassanak. Idegeneknek tehát türniök kell ezt a felügyeletet és türniök kell a házparancsnok intézkedéseit reájuk vonatkozólag, az esetleges mentő munkálatokban a házparancsnok utasításai szerint részt kell vénülök és mindenképpen álkalmazkodníok kell a 'befogadó ház közös életéhez és munkár- jóhoz. Reméljük, hogy ez a tájékoztatás, amelynek rendeltetése a közönség felvilágosítása, hogy minden helyzetben feltalálhassa magát, r’-'-i célját és hozzájárul ahhoz, hogy a közterületeken tartózkodó közönség a riadó elhangzása után megfontoltan és fegyelmezetten megtalálja a védelmi lehetőséget. A magyar közönség eddig is fegyelmezetten fogadta az összes kényszerintézkedéseket, amelyek sokszor kényelmetlenséget okoznak és áldozatokat követelnek tóle, de ezzel is hozzájárul a hadviselés eredményességéhez, ezzel acélozza meg testét és lelkét, hogy a terrorbombázások erőt ne vegyenek rajta. a lehetőség arra, hogy a viaszlágyságu gyermeki lé’ekben a magyar lélek gazdagságának, szépségén’K és erejének hatalmas katedrálisát építhessük fel. Nem mondjuk, hogy ezután nem adunk gyermekeink kezébe Guram és Andersen meséit és a világirodalom nagy mesekőhöi- nek alkotásait, vagy éppen az idegen népek népmeséit. Feltétlenül a kezébe adjuk ezután is. De csak akkor amikor a „Süss lói nap!“ gazdag kincses bányáját áttelepítettük már a leikébe, vagyis amikor az e .apókat már ’eraktuk, összhangos, magyír veretű, érzésű és jellemű magyar ifjúságot csakis igy nevelhetünk. Először a legnagyobb magyar nevélő, a magyar nép iskoláját járatjuk ki gyermek?’“kkék Csak ebben az isko’ában nyílik aVkr' a a magyar vi’ág- képj a magyar jellem és, jelleg, valamint a magyar életkép megismeréséi e. Szemle Aladár ebből a . _jmpontból is kiváló munkát végzett. Meséit, dalait, bal’adáit, egész anyagát a széles magyar hazából gyűjtötte össze, hogy teljes legyen a kép. S ehhez já- # rul még az is, hogy a népi anyagot a magyar nyelv csodálatos színében, lendületes és ezinpompás eredetiségében adja. Éppen ezeknek az erényeknek következtében a magyar ifjúság a pálca és a szefcunda kényszerítő hatása nélkül is, csupán csak a mesék, a szinek) a dallamok elandalitó, hivogató patakjának bűvöletében o'yan iskolát végez ée olyan mestertől tanu'hat, amely iskola és mester valóban az életre nevél. Ezért ennek a könyvnek minden magyar családban ott van a helye. Ş ha majd ezzel neve'jük gyermekeinket, elébb-utóbb föl- tét’erű’ fel süt a nap a magyar égen. a*, gy. Akiket rendőrhatósági felügyelet alá helyeztek zsidó-vagyon rejtegetés miatt... Kolozsvár, julius 6. Néhány nappal ezelőtt névjegyzéket közöltünk kolozsvári lakosokról, akiket a kolozsvári rendőr- kapitányság, mint elsőfokú büntetőbíróság zsidóvagyon rejtegetése miatt internált. Az internáltak névsorában szerepeltek az alábbi kolozsvári lakosok is: Süt5 ülés, Muller Tivadar, Dfila Affimia, Búzás Jánosné, Gulyás Istvánná, Szakács Lajosné, Máthé Károlyné, Szabó Teréz, Oláh Péter, Kántor Jánosné, Farkas Jakab, Szabó Erzsébet, Riza Miklós, Erdős Jánosné, Mundrás &imonné, Orbán Mihály, Buksa Emil, Péter Jánosné, Pap Istvánná, Pop Sándor, dr. Major JózsefA fiatal Turul könyvkiadó akkor kezdte működését, amikor a könyvkiadás dzsungelében még korlátlan ur volt az a zsidó szellem, amelynek szellemi életünk annyi fer- deségét köszönhetjük. Szinte reménytelennek látszott, hogy azzal a szerény tőkével s bizony a zsidóság pompás apparátusához viszonyítva kezdetlegesnek látszó eszközökkel, amelyekkel a Turul a magyar szel'eml élet bevételére indult, egyáltalán elérhessen valamit. S most nehány év e’teltével a teljesítmény súlyát és értékét lemérve, örömmel kell megá’lapitanunk, hogy szellemi életünk, felfogásunk magyarabbátétele étiekében végzett munkája fe’beo'-O’hetátlcn értékű, A Bolyai és a Magyar filet kiadókkal együttesen o'yan sorozatát jelenítették meg a legjobb és a legtisztább szándékú alkotásoknak, amelyek nélkül ma már elité > ze’hrtetlennek tartjuk a magyar életet, kö- zön-égünk elneve’t ízlésének helyes irányba való visszafordításét épp úgy, rr’nt idegen szellemű és seké'yes nevelői muf'”: magyarrátételét és elmélyítésé'. Ennek a rendkívül nagy értékű sorozatnak egyik rem'k ' " *‘át nyújtotta át a Turul a könyvnapok r’ka’mából a magyar közönségnek Czen-lá Aladár „Süss föl nap!“ című nápkö téri gyüjt»ményével. Amint a kiadó is vallja, , ezzel a könyvvel régóta ■.ríozn-k -"•n'-n îdîk r-ygy ■ k jíélts'‘ ’ ’> lencsének: a gyermeknek ‘. De ;gy1"- ha- ncmo'-k a gyermeknek, a —**a“. t~ ...... ■ k ér neve’őknak a aló, •ft e-yf a kiJny "el a magyar szeren* í’et. ff '•> '’?dár könyve nem eg" -r.fl népmese vagy népdagyüjtemény. Sokká ta több ennél. Nem csak azért, mert a dajka- rlmektöl a balladáig, a találós mesétől a drámai erejű meséig benne találhatjuk nép- költészetünk kincsestárának legértékesebb né, Lőrincz Emma, Kovács Albertné és Kovács János. Nevezetekkel kapcsolatban a rendőrkapitányság, mint elsőfokú rendőri büntetőbíróság helyreigazításként közli, hogy őket nem internálták, hanem csak rendőrhatósági felügyelet alá helyezlek s mint ilyeneknek, meghatározott időben je’entkezniök kell a rendőrkapitányság illetékes osztályán. Zsidóvagyon rejtegetés miatt a következő kolozsvári személyeket internálták Sí.pancsuk Mária. Nagy Arpádné, Jankó Hona, Horváth Berta, Kiss Zsuzsanna, Szabó János és Bata Lajosné. ékszereit. Szende Aladárt könyve össz^á'látásakor nem pusztán ilyen esztétikai széni- pontok vezérelték, hanem az avatott pedagógus mély megfontolásai. így született meg ez a könyv, amelyben a legkisebb gyermektől a szülőig, a tanüólg, az olvasni szerető emberig mindenai egyformán rneg- ta'á’hatja a magáét. De nemcsak ez az értéke és jelentősége ennek a könyvnek. Abban a harcban, amelyet immár szinte évszázadok óta, de különösen az utóbbi évtizedekben vívott és viv a magyarság a mega. sajátosan magyar életéért, a kezéből kicsúszott hatalomnak átvételéért a ránk nehezülő idegen szel'emi- séggel szemben nagyszerű fegyver kezünk- ben a „Süss fö’ mp!“ Ezt a harcot csakis akkor viybntjuk meg eredményesen, ha az újabb és újabb nem—■délmk lelkiségének a'-p,írtnál kezdjük a munkát. A gyermeki lélek fogékonyságát, egész emberségére ki- ha*ó elindu’ását ke’l en ?k a cérnák szolgá- e'éha állítanunk. Nyilvánvaló, hogy eddig- elé Itt veszítettük el elsősorban a csatát, amikor a mesére, dalra, játékra vágyó gyermekeinknek idegen szellemiséget sugárzó, fe'szinen és legtöbbször a legalacsonyabb színvonalú irodalmi termékek**? is meeszeá'lő versikéket és meséket a V unl-., a csata már eldőlt. Ezt a hibát többé már nem lehatott h?'men-zni. Az alapok voltak gyengék é- h-r iisak. Szende A' "r könyve az â'âp'-»-r.káara h' -a*ott, sőt, alapul aiolgiló alkoi .s. Az nevelő itt nyilaik rí: t meg clrősorn. A I “nyv anyagát úgy állította öesze, hegy ez érte mét, alig nyttoguvó kis gyermeknek már tudjuk, hogy mit adjunk, mit meséljünk, mit énekeljünk. S ahogy nő a gyermek, úgy sulyosodik, úgy nő a dajka- rímtől a legsúlyosabb balladáig az anyag, s JüHus 15-in be hell szólaltatni a Légoltalmi Liga gyiijtfiivelt Kolozsvár, julius 6. A Légoltalmi Liga Kolozsvári Csoport Elnöksége felszólítja mindazokat, akik a bombakárosultak javára rendezett gyűjtés gyüjtőivét átvették és bármi oknál fogva ezeket eddig nem szolgáltatták vissza, haladéktalanul jelentkezzenek a csoport elnökségénél Szentegyház- utca 25. szám alatt. Aki folyó hó 15-éig az elszámolási kötelezettségének nem tesz elegtt, az ellen a csoport elnöksége kénytelen a bűnvádi eljárást megindítani. . Kinevezések és előléptetések a kolozsvári postán Kolozsvár, julius 6. A Kormányéi Ur a m. klr. kereskede'em- és közlekedésügyi miniszter előterjesztésére a kolozsvári posta személyzetének létszámában a posta fogai m ázást szakán dr. Deák László posta-segéd- titkárnak a posta titkári címet és jelleget, a posta forgalmi szakán Kovács Gyula pos- fcafelügyelőnek a postafelügyelöi elmet és jelleget, Dénesfat Ferenc és Tódor Mihály p^stafőtiszteknek postafelügyelői címet és jelleget, a posta üzemi férfi szakán ttaos Kálmán postasegédel'enő’mek a postaellenőri elmet és jelleget, a posta üzemi női szakán Ulrich Mária postasegédellenőrnek a postaellenöri címet és jelleget adományozta. Kinevezték a posta fogalmazási szakán postasegédtitkárrá a IX. fizetési osztályba dr. Semssei István postafogalmázót. Postafogalmazóvá a X. fizetési osztályba dr. Szentágótal Lászlót, a posta műszaki szakán tanácsossá a VII. fizetési osztályba Szalai János, a posta forga’mi szakán p< s- taföfelügye’övé a VII. rize':ésl osztályba Szalai Lajost. A m. kir. posta vezérigazgatója kinevezte postafőtiszt. „ a IX. fizv.ási osztályba Lukács Tibor I. osztályú postatisztet, H. osztályú postatisztté a XI. f’zetési osztá’yl:'- Kaiser Károly, Beíró Károly, Kaszab Dezső, Moravek László, Fodor Albert. Monoid Lajos peotrgy~'’rcrr-ttokat. A posta üzemi szakán pootaellenőrré a IX. fizetési osztályba Varrá Lajos, Násztai Viktor postaellenőri címmel és jelleggel felruházott postaseréde"enő‘'ök»t, posta üzemi gyakornokká Borhely Gyula postaüzemi dljne'röt. A posta üzemi női szókén postlellenör- nővé a IX. fizetési osztályba Suehy Janka rostasegédel'en^.aő*, postasegédellenömővé a X. fizetési osztályba Wágtnger Józsefné, dr. Kovács F. Gézáné, Máthé Hona, Dóra Rázália, Karsai Lászlóné. Schubert József- né. Zimmerman,n Etel, Be-nki Béláné, DSCKe Anna. Harrii^oTó Mária. Decay Tlona posta- segédtisztnőket. Postaságidí’.tetaövé Kapáé Gézáné, Fts- zrssy Oyu'áné, Baán Zelma poetadijnoko- kat. a porta műszaki üzemi segédszemélyzeténél a III. fizetési csoportba I. osztályú postaszakiparossá F'jiöp Lajos n. osztályú posta-vonalfelvigyázót. ‘ ----- ’ ,l“1 1........ jö áru és jo hírdetés ALAPJA A Jó Szende Eladár: Süss ISI nap! — A Turul kiadása, Budapest —*
