Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-04 / 148. szám

ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE' GYEDÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 40.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 12148. HÚSZON HETEDIK ÉVFOLYAM 148. SZÁM KIADJA A LAPKIADŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-TJ. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Illetékes német kiyen megcáfolták, hogy Sevillában német diplomáciai küldöttség tartózkodik Hatalmas anyagcsata tombol a normandiai arcvonalon Nagy elhárító Küzdelem MinszU térségéhen Terrorista bandákat koncoltak fel Déifranciaországban A németek megszállták Koppenhága fontosabb üzemeit Nincs német küldöttség Sevillában BERLIN, Julius 3. (MTI.) Illetékes német helyről közlik tájékoztatásul: Az angol hírszolgálatnak azt a jelentését, amely szerint német diplomáciai küldöttség van Sze villában, a VYilliel. ist issen azon megszokott kísérletek közé sorol.ják, amelyekkel az angolok titkos német hékeszándékokat igyekeztek kimu­tatni. Az angol hírszolgálat jelentéséből egy szó sem igaz. A NORMANDIAI CSATA — amint a né­met főváros katonai köreiben sej ttetni enge­dik — a legnagyobb szabású anyagisaiévá fejlődött. A harcok gyújtópontjaiban a tü­zérségi harc változatlanul heves. Az angol­szász főparancsnokság nehéz hadihajó egy­ségeket vonultatott fel mélyen az Oi ne tor­kolatvidékére, hogy azok onnan a Csentol délnyugatra fekvő területen befolyásolhas­sák a harcokat. Ugyanakkor a nehéz német ütegek és grándtvetők állandóan erősödő nehéztüzzel árasztották el a brit állasokat, páncélos tömörüléseket és a készenlétben állő alakulatokat. A vadász- és csatavepülő- gépek pedig alacsonyrepülésben avatkoztak be a hadsereg súlyos harcaiba. A brit előre­töréseket a német védelem szuronyharcban tartóztatta fel, gyakran véres veszteségeket okozva az ellenségnek. A német védelem igyekszik a lehetősé­gekhez képest elpusztítani az invázióé arc­vonal utánpótlását. így a német elhárítás különösen nagy súlyt fektet az elleniéjes hajótér megsemmisítésére. Mint német ka­tonai körökben hétfőn kijelentették, az el­lenséges hajótér megsemmisítésére irányuló német erőfeszítések az invázió megkezdésé­nek hónapjában csúcseredményt értek el. A németek júniusban 312.600 bruttó regisz­ter tonnányi 51 kereskedelmi hajót sül­lyesztettek el és ezzel az 1944- januárja óta elsüllyesztett kereskedelmi hajók tonna tar­talma 1,076.305 tonnára emelkedett. Az el­múlt félévben megrongált hajók száma 229. Ezek tonnatartalma 1,349.000 bruttó regisz­ter tonna, úgyhogy az ellenség német rész­ről ellenőrzött adatok szerint legalább 2,425.305 tonnányi 4I.S hajót vesztett el. Ugyancsak rendkívüli mérgekben fokozó­dott a légiháboru is. A légiháboruban a német légihaderő Is­mét erősebb tevékenységet fejtett ki annak ellenére, hogy az év eleje óta az angolok és amerikaiak légitevékenysége is fokozó­dott, különösen rendkívüli módon az invá­zió megkezdése óta. Ezzel kapcsolatban hét­főn német katonai körökben a következőket mondották: A német légierő az év első hat hónap­jában a Németországot és a németek által megszállt területeket támadó angol-ameri­kai repülőgépek közül 8I64 gépet semmisí­tettek meg, köztük 6407 négymotoros bom­bázót. Az inváz'ó megkezdésének hónapjá­ban az ellenség 2007 repülőgépet vesztett. * ILLETÉKES NÉMET HELYEN meg­jegyzik, hogy a nemet hadvezetőség te­kintettel lesz a hadműveletek kiterjesz­tésének lehetőségeire, így például pon­tos megfigyelések alapján számol az el­lenségnek Délkelet-Európában való elő­készületeivel. Nyilvánvaló, mint ahogy azt a hadviselő felek is számtalanszor 1 hangoztatják, a különböző arcvonalakon I végrehajtott hadmozdulatok között szer- I vés összefüggés van és ezzel mindkét fél- * nek, mind a támadó szövetséges, mind a védekező német erőnek számolnia kell. E pillanatban természetesen még nem le­hetünk tisztában azzal, hogy ez a kifeje­zés: ,,az ellenség Délkelet-Európában való előkészületei“, tulajdonképpen mit is jelent. Egy Balkánra irányuló szovjet­orosz támadás, vagy pedig egy esetleges újabb partraszállás? Mindenesetre, ha ez az utóbbi következik be, számolni lehet a bolseviki angolszász ellentétek kiélező­désével. Hiszen ezt a területet mindketten a maguk befolyása alá akarják keríteni. És aligha mondana le — egy esetleges győzelem esetén — bármelyik fél is azok­ról a kétségtelen gazdasági és katonai előnyről, amit Délkelet-Európa birtokba­vétele jelentene. Egyelőre nem állanak rendelkezésünkre jelentések angolszász erőknek a Mediter­rán medencében való inváziós előkészü­leteiről s az orosz arcvonal déli szakaszán sem jelentettek a német és román hírköz­lő irodák olyan nagyszabású csapatösz- szevonásokat, amelyekből egy Balkánra irányuló nagyobb vállalkozás előkészüle­teire lehetne következtetni. A kérdés te­hát nyílt marad s arra majd csak az ese­mények adják meg a választ. * A KELETI ARCVONAL KÖZÉP3Ó SZA­KASZÁN a súlyos elháritő harcok változat­lanul tartanak. A német Kötelékek a here­zi na középső és felső "-tyásánál meghiúsí­tották a bolso -isták megismételt átkaroló kísérleteit. A német csapatok az erős szov­jet nyomás mellett is teljesen rendben foly­tatták és hajtották végre az arcvonal meg­rövidítésére irányuló mozdulataikat. Mmszk városa ellenséges kézre került. Poioek varo­sáért elkeseredett harc folyik. * Linkomles miniszterelnök vasárnap a finn rádióban beszédet mondott, ame'yben Kite- j'-zésre juttatta Finnország elhatározottsá­gát, b-gy Németország oldalán folytatja a Szcvjet-TJniő elleni harcot. A miniszterelnök a többi között a kővetkezőket mondotta: — A Szovjct-Un!ó a megadást követe'i Finnországtól, a megadás után pedig olyan békét diktálnának nekünk, amely egészen biztosan még a finn nép legelemibb jogait sem méltatná figyelemre. Szabad népként kell jelenünkért és jövönkért harcolnunk. Valamennyi kormánytag egyetértett abban. — folytatta Linkomies miniszterelnök — hogy minden erőnket harcba keli vetni és minden lehetséges segítséget igénybe kell venni. Az országgyűlés szociáldemokrata csoportja kinyilatkoztatta, hogy a kormány többségének állásfoglalása a párt ama alap­vető felfogásán nyugszik, amely szerint a finn nép a mostani harcban országa önálló­ságát és szabadságát védelmezi. A kormány Irányadó kötelessége Finnországot és a finn népet megvédeni a fenyegető bukás ellen. Az Egyesült Államok és Finnország kö­zötti diplomáciai kapcsolatok megszakítása ügyében Linkomies miniszterelnök a követ­kezőket mondotta: — E döntésben sem Finnország, sem pe­dig a finn kormány nem hibás. Számunkra az a vigasz marad, hogy a téli háború ide­jén mind az Egyesült Államok, mind pedig Nagybritannia elismerték arra való jogun­kat, hogy a keletről jövő és nemzeti létün­ket fenyegető támadással szemben védekez­hessünk, sőt fel is szólítottak bennünket ar­ra, hogy ne adjuk meg magunkat. Finnor­szág demokrata ország — fejezte be beszé­dét Linkomies miniszterelnök — és nem tér el az ősrégi és talajunkba mélyen gyökere­ző demokrata rendtől. Saját házunkban urak vagyunk és maradunk. Súlyos meg- P’-’óbáltrté~ov si’amţk 0'"' ""'r. de szabad es emelt fővel álló emberként fogadjuk őket megalázó félelem nélkül, jövőnk iránti fe­lelősségünk teljes tudatában. A német sajtó igen nagy figyelmet szen­tel Linkomies finn miniszterelnök beszédé­nek. A lapok első oldalon igen terjedelmesen közlik a beszédet. Ilyen és hasonló rímekkel emelik ki a beszéd jellemzőbb megállapítá­sait: „Német—finn fegyverbarátság a győ­zelemig.“ — „A finn miniszterelnök meg­erősítette Ribbentrop helşinkii megállapodá­sait.“ A hétfő reggeli finn sajtó nagybetűs rí­mekkel foglalkozik Linkomies miniszterei •. , nők vasárnapi beszédével. Két tény volt döntő a finn elhatározásra, — Írja az „Uusi Suomi“. Először az a bizonyosság, hogy a Szovjetunió Finnországot erőszakos kapitu­lációval akarja legyűrni, másodszor a finn kormány változás sem tudott volna kedve­zőbb feltételeket elérni. Mi azonban ma sem követhetünk el nemzeti öngyilkosságot, akárcsak ezelőtt két hónapijai sem. A finn nép kormánya a feltételnélküli megadás és az önvédelmi harc folytatása kérdésében ha­tározott és az. utóbbit választotta. Ebben az utóbbiban semmi nézeteltérés nem merült fel a kormányban. A „Huflvuudstadsbladed“ szerint a finn kormány választása nem je­lent veszélyt a finn alkotmányra és e tekin­tetben eloszthatják a svéd aggályokat. A finn sajtó a legnagyobb elismerés hang- ján kommentálja a finn szociáldemokrata párt nyílt állásfoglalását a legutóbbi esemé­nyekkel összefüggésben. Ez az állásfoglalás a párt egyik legutóbbi nyilatkozatából vált ismeretessé. A lapok kiemelik, hogy a szo­ciáldemokrata párt nyilatkozatában a szó szoros értelmében a hazafias szellem nyil­vánult meg és azért nagyjelentőségű, mert a bcnnefoglalt döntések hosszú tanácskozá­sok után érlelődtek meg. Az a tény, hogy a szociáldemokrata miniszterek megtartot­ták tárcáikat és a finn munkásság a jövő­ben is nyugodt, megfontolt magatartással támogatja a kormányt és a hadereget a haza megvédésében, a lap szerint végső bizonyí­téka annak, hogy a finn nemzet történelmé­nek eme nehéz óráiban teljesen egységes. A finn sajtó egyöntetűen ir Finnország és az Egyesült Államok diplomáciai kapcsola­tainak megszakításáról. Az „Uusi Suomi“ megállapítja, hogy a diplomáciai szakítás hire Finnországban sajnálkozást váltott ki. Az utolsó pillanatig remélték, hogy talán az Egyesült Államok kormánya megérti azt a kényszerhelyzetet, amelybe Finnország került. A lap hangsúlyozza, Finnország ugyanazokért az értékekért harcol, amely­nek védelmét Amerika állandóan a magáé­nak vallotta, a nemzeti függetlenségért és a demokráciáért, mert ez az a két érték, ame­lyet Finnország átvett a nyugattól és állami életének alapjává alakította. Milyen elszo­morító van abban, — állapítja meg az Uusi Suomi — hogy az Egyesült Államok, amely Finnország iránt állandóan rokonszenvet ér­zett és érez a jelenben is, megszakítja kap­csolatait egy kis északi országgal, amely csak nemzeti létét védi. Ez a védelmi harc néhány évvel ezelőtt egészen más visszhan­got keltett az Egyesült Államokban. Most ez az ország is eltaszit bennünket magától, pedig nemzetünk oly sok tagja tekintett reá reménységgel és várakozással. * • V- ­ÚJABB KÍSÉRLET történt av Törökországot bevonják a háborúba. A Son Posta Telegraph cimü laph: ridzse foglalkozik a Tan rímül?? kével, amely Törökországnak a S Unióval, az Egyesült Államokkal és An, 3- val kötendő uj szövetségi szerződése n lett foglal állást. Beridzse szembeszáll ,1 I '.n vé'eményével és megállapítja, hogy Török­országnak nincs szüksége a török-angol szö­vetség megváltoztatásán. Újabb szövetségi viszony megteremtése ugyanis nyilván olym kötelezettségeket róna Törökországra, ame­lyek a háborúba való bekapcsolódást jelen­tenék. Törökország azonban nem kíván be­lépni a háborúba. Törökország megvan elé-

Next

/
Thumbnails
Contents