Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-23 / 165. szám
1944. JULIUS 23. ÍJSJ& NORMANDIA Le Havre Normandia, északi partvidéke a Szajna tortooiatátbi kezdve, otít aihol moat az invá- jftós harcok folynak, hozzávetőlegesen 200 kitamfeter hosszú. Ebben a térségben különböző kisebb-nagyobb folyók részben nagyobbacska torkolatokat vágva folynak a tengerbe. A Szajna, amely Honfleur és Le rfS&re között 10 kilométer szélességben öm- Kfc a csatornába a legszélesebb éket vágja a Szajna, öbölbe ömlö folyók között. A folyó torkolata akkor is, ha a Csatornában apály, vagy ha. dagály van, a többi folyóktól lényegesen különbözik. Dagálykor hatalmas viz- tj&meg hömpölyög méltóságteljesen, apálykor több csíkban folyik a selcéiy víz. Éppen ezért apálykor a Szajna, torkolata veszélyes hely a behajózók szántára és már sok ki- »érietezö végzetét lelte ott. Le Havre a legnagyobb kikötőváros ezen a területen, forgalma a Honfleur-ét messze túlszárnyalja. A francia tengeri forgalom egyötöde itt bonyolódott le. A kikötőberendezések a háború előtt is elsőrendüek voltak. A kikötöberendezések hossza 13 km. A kikötőt nagy tengeri forgalma miatt a franciák a legmodernebb felszereléssel látták el. A város maga egyéb vonatkozásban is figyelmet érdemel. Több múzeuma és számos könyvtára van. Egyes negyedei, különösen a halászok városrészében régi normán sajátságot. mutatnak. A kikötöberendezés nagyrésze még I. Ferenc idejéből származik, amikor Franciaország' akkori legnagyobb hadihajóját, a rf,Grand Francais"-t itt engedték vizré. I. Ferenc a kétezer tonnás hatalmas hajó vizrebocsátása előtt a kikötőt is korszerűen felszerelte. Később Richelieu ţplytatta a kikötő kiépítését. Honfleur- Honfleur a Szajna déli partvidéke, az Ome torkolatáig és egészen Caenig lapos. Hon- Reur Le Havreval szemben van, de Le Havre előnyei nélkül. A kikötő az idők folyamán gokat vesztett jelentőségéből. Az angolok az amerikai angol háború idején berontottak Honfleur kikötőjébe és az ott talált hajókat elrabolták. Az ősrégi város visszafejlődött és a legutóbbi időkben Le Havre-val szemben alig volt jelentősége. A Sza jna és Dives között Ezen a területen világhírű* fürdőhelyek vannak- Olyan helyiségek, mint Trouville és Douville, közkedveltségnek örvendtek. A két vllághirü fürdőhelyiség között kis folyó ömlik a tengerbe: a Touques. A kis folyó torkolatánál szintén kikötő épült ki. Hossza azonban mindössze 800 méter. A kikötő medencéje 11.000 négyzetméter terjedelmű. A kikötő partja Itt is lapos. Nem messze épült Dives városka, amelynek történelmi nevezetessége van. Hóditó Vilmos 50.000 harcost és 200.000 szolgát bocsátott itt a tengerre, hogy Anglia ellen vonuljon. Basse Normandie Dives és Vlre között Caentöl keletre Cher- bourgtól délre van az amerikai csapatok egyik legfontosabb támadási helye. Az amerikaiaknak már az első napokban a parti be- át ttSssvW. csajjatctei SeUtai. tenniök. A mögöttes területet azóta is hevesen támadja a légihacterö. A franciák ezt a területet, azaz Caen, Bayeux és St. LÓ vidékét „Basse Normandie“-nak nevezik. a*az a mély Normandiának. Bizonyára azért, mert ez a terület is mélyen fekszik. A mély Nor- mandiában a lakosság elsősorban földműveléssel foglalkozik és még a kisebb városok- városnak egyeteme, több múzeuma van. Caen Az Orna torkolatától nyugatra fekszik s a mostani invázáós vállalkozásokban nagy fontossága van. Az Orne 150 kilométer hosszú folyó. A Calvados tartományon halad át és Caentöl hajózható. Caent csatorna köti össze a tengerrel és már ez a körülmény Is hozzásegítette a háború előtti évtizedekben, hogjy ott hatalmas ipari üzemek épültek. Caen Normandia szellemi központja. A városnak egyeteme, több múzeuma van . Caen 1346-ban szenvedett először az angol csapatok betolakodása miatt. IH. Eduárd király az Ome torkolatánál partraszállt és a város is hősi ellenállás után az angol túlerőnek megadta magát. Az angolok nem csak 10 hajót vittek magúkkal, hanem a már akkor virágzó város összes értékeit, elsősorban szövőipari árukat és drágaköveket elrabolták és magukkal vitték. Alig telt el 50 esztendő, az angolok másodszor is idelátogattak. Caen polgársága ezúttal is hősiesen verekedett. Több mint 2000 ember pusztult el a harcok során. Az angolok ismét kirabolták a várost és csak 40 esztendő múlva sikerült őket kiűzni. A város szorgalmas munkával hozta helyre az angolok pusztításait. Caen számos tudóst és művészt adott a francia szellemi életnek Madame de Sevigné fel is jegyezte, hogy „Caen et la source de tous nos plus beaux esprits." A város értékes kikötőjével a háború előtt Franciaország nyolcadik városa volt. Hajóforgalma évente 1.1 millió tonna volt. Caen közelében értékes vasérc lelőhelyek vannak. A hajóforgalom 50 százaléka ennek az értékes nyersanyagnak szállításában merül ki. Caen közlekedési szempontból is elsőrendű fontosságú. Több mint tiz fontos útvonal találkozik itt, az egyik legfontosabb Bayeux felé halad északra. Nagy urak és kisgazdák A cáeni síkság elsőrendű gabonatermő vidék. Gyümölcs termelése virágzó. Messze földön híres a Caeni cidre és a Calvados, ez a gyümölcsből égetett pálinka, a normandiaiak nemzeti itala. Caentöl északra számos nagybirtok van, amelyek közül nem egy messze földön nevezetes. Több kisebb kikötő is van még itt. Lion-sür-Mer-nek 1000 lakosa van, akik halászatból élnek. Értékes kastélya 400 éves. Csodálatos park veszi körül. Bayeux felé második híres kastély épült, a Creully, amelyhez kis falu Is tartozik. Ennek a területnek is történelmi múltja van. Az angolok már“"a XIV. században többször megkísérelték a kastély és a hozzá tartozó várat elfoglalni. A crfeully föurak kihalása után Cóllbert vásárolta meg a híres kastélyt. A vidéken számos nagy uradalom van még na ifi., kis nascLieákok. is szép számmal. akadnak. Egymás mellett virágzó falvak és kisközségek épültek. A lakók szorgalmasak, de zárkózottak. Jellegzetesen északi típusokat láthatunk itt, magas, szőke férfiakat, kékszemü asszonyokat. Azt lehetne gondolni, hogy Norvégiában vagyunk. Bayeux Bayeux nem nagy város. A történelem folyamán nem sokat változott, egyesek szerint most is olyan mint 150 esztendővel ezelőtt. AUg három kilométernyire van a tengertől, köavetlen kapcsolata még sincs a tengerrel. Római krónikák is megemlékeznek a városról, amelyet akkor Augustodunim-nak hívtak. Bayeuxban még a legújabb időkben is sokan beszélték az ősi normann nyelvet. Sok normann származású előkelő család egyenesen azért küldte fiait Bayeuxbe, hogy tanulják meg a normáim nyelvet. Székes- egyháza messze földön hires. Gazdag emberek lakják, akik arról nevezetesek, hogy állítólag ők sütik a legjobb kenyeret Francia- országban. .. Cotentin A Cotentin félsziget Normandia egyik leggazdagabb vidéke. Gazdag gabonatermö földek vannak itt. Az állattenyésztés is messze földön híres és ennek oka az, hogy elegendő csapadék lévén, elsőrendű fü terem. A lábosok közül sokan még most is az ősrégi viseletett hordják. A falvakon most is ősrégi szokások járnak. Flaubert maga is leír egy ilyen régi szép népszokást. Bovaryné c. regényében, Carentan—Valognes A Douve és a faute találkozásánál mocsaras vidéken épült Carentan kikötőváros, amelyet 8 kilométeres csatorna köt össze a tengerrel. V aj kereskedelméről nevezetes. A háború előtt vajjal megrakott hajók futottak ki innen Angliába, sőt még Amerikába is. Carentanban tenyésztik Nbrmandiában a j legkitűnőbb lófajtákat. 1346-ban Carentan városa is elpusztult a II. Eduard parancsnoksága alatt harcoló angol csapatok ostromában. Carentanhoz közel van Valognes, az a város, amelyet hosszú ideig „kis Páris- nak“ emlegettek. Nagyszerű gabona terem itt is, bár az minőségben nem hasonlítható a bayeuxi gabonához. St. Vaast—La Haugue Cotentin keleti partján az Invázió első napjaiban angol—amerikai csapatok megérkezését jelezték. Az első jelentésekből kitűnt, hogy a támadás a St. Vaast—La Haugue fürdőhely ellen irányult. A népszerű fürdőhelynek is „története“ van. XIV. Lajos francia király, amikor 1692-ben nagy part- raszálló erőket szerelt fel Anglia ellen, La- Haugue kikötővároshoz közel megütközött az angolokkal. A tengeri ütközetben az angolok megsemmisítették a francia tengeri erők nagyrészét. A megmaradt és menekülni kényszerült francia erőket hatalmas szélvihar szórta szét. Ennek ellenére a segítségül érkezett Tourville francia tengernagynak 44 hajójával ismét sikerült megütközni az angolokkal. Az angoloknak 90 hajójuk volt és Így ez az ütközet is a franciák vereségével végződött. Tourville tengeri erőinek egyrésze elmenekült, másik része mentési munkálat tokhoz fogott. Tourville, amikor látta, hogy megmaradt erőit is üldözőbe veszik, az angolok hajóit kivonszoltatta a partra és felgyújtotta. Cherbourg A cherbourgi polgárok előszeretettjei keresték fel a Cotentin félsziget hegyén épült kis fürdőhelyet Barfleurt. Barfleur-re és környékére az invázió megkezdésének első napjaiban már ellenséges ejtőernyősök ereszkedtek le. 1120-ban borzalmas hajószerencsétlenség történt Barfleur közelében. A Blanche Nef nevű angol hajó, amelyben L Henrik angol király egész családjával tartózkodott, egy sziklának ütközött és szét- zuzódott. A 300 utasból egyetlen személy menekült meg, a — király szakása. A Cotentin félsziget egyik legnagyobb kikötővárosa Cherbourg. Tengeri támaszpontja és mondhatni legjelentősebb kikötője volt Franciaországnak, ahonnan különösen tengerentúli szállításokat Indítottak el. A francia kereskedelmi hajók nagyrésze a háború előtt innen indult ki Amerika felé. A város a Du Roulle-hegyáég lábánál fekszik, amely hatalmas szikláival és citadelláival impozáns látványt nyújt. Már a gall-római időkben nevezetes kikötőváros volt. Akkor Cortalló- nak nevezték. Cherbourg kikötöberendezéseit XIV. Lajos kezdte építtetni. Nehány évi munka után lebontott egyes kikötőberendezéseket azzal a céllal, hogy még modernebbeket építsen. Az angolok, amikor megtudták, hogy XIV. Lajos az elavultnak tekintett kikötőberendezéseket korszerűsíteni akarja, megtámadták a várost és a kikötőben talált francia hajókat mind elégették. Ez 1768- ban történt. Az örök ellenség: Anglia Jelképes jelentőségű és az egész Európa számára sorsdöntő napokban különös ér- vénnyel lehet kihangsúlyozni azt a körülményt, hogy Normandia legfőbb, de mondhatni egyedüli ellensége a történelem folyamán Anglia volt. Normandia minden Időben , célja volt az angol romboló ösztönnek. Nincsen' olyan kikötője Normandiának, amely meg ne ismerte volna az angol öklöt, amelynek értékeit, aranyát, drágaköveit, drága szőnyegeit és szöveteit ne rabolták volna el az angolok. Ha Eisnehower tábornok Normandia történetét tanulmányozta volna, bizonyára megérti, hogy miért fogadják Normandia franciái a betolakodó angolszász erőket hűvös ridegséggel. Védekeztünk az „óvóhely megbetegedések" Az utóbbi időben gyakrabban történik meg, hogy az óvóhelyen tartózkodók meghűlnek, Illetve megbetegednek. E megbetegedések oka leginkább a nyári időjárás okozta hömérsékletkülönségben rej ik Az ilyen megbetegedést egyes rendszabályokkal meg lehet előzni. Legcélszerűbb, ha azt érjük el, hogy az óvóhely hűvös hőmérsékletét a lakás hőmérsékletéhez hasonlóvá tesszük. Ezt állandó szellőztetéssel is el lehet érni bizonyos mértékben. Fűtésről is lehet szó, de ezt nem állandóan, hanem csak alkalomszerűen kell végezni. A füstöt az óvóhely valamely nyl lásán át vezessük a szabadba. Fűtésnél csak fatüzelésröl lehet szó. Ha az óvóhely hideg és fűtési lehetőség nincs, az óvóhely elnedvesedik s ez külön veszélyt jelenthet az egészségre. Célszerű az óvóhely egyes részeit, például a padok mögötti falrészeket léckeretre erősített kartonlemezzel burkolni. A falrész és a kartonlemez között megszoruló levegő jó hőszigetelő, Az Üyáa burkolatét azoghan tohhször le kell szedni, nehogy a burkolat mögött a fal megpenészedjék. A padlóról való felfá- zás meggátlására lábunk alá farácsot helyezzünk, a padokra pedig terhsünk takarót. Célszerű a meleg ruha és takaró óvóhelyen való tárolása, hogy levonuláskor az ilyen holmi mindig kéznél legyen. Ha ez nem oldható meg, akkor sohasem szabad ezek nélkül lemennünk a hideg óvóhelyre. A meleg felsőruha^ kabátot, stb., nyáron is ugyanolyan megszokottsággal vegyük magunkra, mint télen. Akik hivatásuk következtében sokat utaznak és igy riadó alkalmával más-más óvóhelyen kell menedéket keresniök, mindig vigyenek magukkal meleg ruhát. Aki az óvóhelyre érkezve kellő meleg holmival nem rendelkezik, végezzen erőteljes testmozgást az első félórában, mig a levegő az ott tartózkodók által termeit hőtől felmelegszik. A mozgást különösen a gyermekeknek nem szabad megtiltani. Védekezhetünk a meghűlés ellen höpaiackban magunkkal vitt forró itallal is. óvóhelyen hid&g vizet soha ne igyunk.
