Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-20 / 162. szám
1944. JCTJTTS 20. KELETI _ MAGYAR ÚJSÁG 3 ANKARA A Neue Ordnung e. német nyelven írott horvát lapban kitűnő cikket olvastunk H. Meres, a lap törökországi kikü döttje tollából. A cikk kiemelkedő részeit alább adjuk: A mai Ankara sokat változott. Sokat épült, szépült is talán. Elsősorban a pályaudvart és környékét építették ki. A város körül pazar zöldben pompátok a környék. Minden, ami ma Ankarában történik, politikai vetülete miatt érdekes és izgató a külföldiek számára. Érdekes a kormányzat állásfoglalása, az államférfiak magatartása, akik önálló és a török nemzetet szolgáló politikát akarnak végezni és ilyen szempontból irányítják tekintetüket a nagy -ilág eseményei felé. Ankarában alig tapasztalható az a nyugtalanság, ami Isztanbulban megvan az egyes politikai hírek hallatakor és olvasásakor. Bármennyire is nehéz legyen ma a török államvezetés helyzete, Ankarában minden csendes, mint általában Levan- teban, a Balkánon és a Közelkeleten. Stoi- kus nyugalom jellemzi az embereket. Ez a meggondolt és ovatos török Délnek egyik telki alapvonása. A kormányzat még c. nagy világégés egyes híreit is csak óvatosan hozza a török nép tudomására. Abban bíznak és azt remélik, hogy talán igy sikerül a néphangulatot a háború szelétől megóvni. A politikai vonalvezetést a nemzeti célok szempontjából irányítják és azt minősítik általánosan jónak, ami a török öncé'.uság szemszögéből is jó. Hangsúlyozni kell, ami különben talán ismerő* o is, hogy a török társadalom mély rokonszenvei érez a németek felé. A törökök a németekben munkás, szorgalmas, becsületes embereket látnak. A törökök, Németország volt világháborús szövetségesei, ma is rokonérzéssel gondolnak az együtt vívott harcokra. A németek a világháborús időkből rossz és ke’lemetlen emlékeket nem hagytak maguk után, nem úgy, mint azok, akik politikailag kihasználták és agyonsanyargatták még a szövetségeseiket is. Az Európából érkező számára Ankara nem nyújt semmi különöset, vagy újat, de az Ázsiából érkező utasnak Ankara az első európai város. Széles utcái, kőrútjai vannak, gyönyörű sétaterek, hatalmas épületek, nagyszerű villák dlszitik a várost, példás rend és tisztaság uralkodik mindenütt. 900 méternyire fekszik a tenger színe fe'ett, de nem lehet magas'aU helységnek tekinteni, Ankara —kát szenvedett történelmében az időjárás viszontagságaitól, de magától a történelem viharától is. A város sokszor vált romhalmazzá. Most uj városrész épül, a Jeni Sehir. A hegyek irányába pedig a régi város épül és bővül. A Jeni Sehiren át nagyszerű .sétány vezet a Csankaj városrészbe, ahol a köztársaság e’nöke Is lakik. Az ut jobb és baloldalán emelkednek a külföldi követségek és képviseletek épületei. Az Ankarában akkreditált követek saját hazájuk Ízlése szerint emeltették hlvata'uk épületeit és helyiségeit. Pompa és disz után Ítélve, az első hely az iráni követséget il- leti. Legnagyobb a francia követség épülete. Az angol követség a Csankaj legmagasabb pontján épü’t, az oroszok rideg, gyárépülethez hasonló követséget építtettek. A német követség több épületből áll. A Csankija már magaslaton féltsük, ezer méternyire a tenger színe felett. Kis erdőség is van ott, fü, virágok. Itt van a külügyminiszter hivatali épü’ete. Tőle nem messze a köztársasági elnök rezidenciája, amely bár szerény külsejével nem mondható feltűnőnek, de belseje annál kedvesebb és vonzóbb, elsősorban világos derűjével, egyszerűségével és iz'éses berendezésével. A földszinten rendezték be a fogadőterme- ket, előszobákat. Hatalmas medence van az udvaron. A folyosókon márványszobrok sorakoznak. Az emeleteken magánlakosztá- lyok vannak: az elnök dolgozószobái, könyvtára. Itt lakott Keinál Atatürk Is. Az épület felső részéről pazar kilátás nyiiik a városra és a főtér is jól látható. A Jeni Sehiren alig lakik törzsökös ankarai. A lakók nagyiésze vidékekről származik: tisztviselők, katonatisztek, kereskedők, az ország legkülönbözőbb részéből. Különleges szint és ritmust h-jlsk ezek az uj Ankarába, de megtartották otthonuknak zamatját is. Az ősrégi Ankara eltűnőben van Az alacsony házak és szűk utcák uj épületeknek adnak helyet. De a régi emlékeket is megbecsülik az ankaraiak, az újat felkarolják, de mindent, ami a dicsőséges múlt emlékeztetője, igyekeznek meghagyni és megőrizni. Kosaj történetíró Ankara múltjáról Írott munkájában azt állítja, hogy ez a terület már az ősidőkben lakott he’.y volt. Az ásatások tanulsága szerint frir-ztus előtt 4500- ból is ta'áltak kü'önb3„3 tárgyakat, kő- és bronzemlékeket. A várost egykor „Anku- va“-aak, később „Ankur" nak nevezték. (Midas idejében.) Ankarát Midas telepítésének tudják. Nagy Sándor Papid agónia beyéf^lgt A rvkr q jjj végrehajtót' v " 4 tYuiy "' C tekkel hajtotta végre. Augusztus császár közigazgatási gócpontot akart létesíteni a városból és nagyszabású építkezéseket rendelt el. Templomok, em’ékmüvek épültek ekkor, vízvezeték. Sok szobor és emlékmű ma Is megvan még ezekből az időkből. A kereszténységnek is megvannak az emlékei Ankarában. Nem messze a várostól van annak a tizennyolc lelkésznek a sírja, akik a szent szinódusnak 313—315-ben hozott határozatait nem fogadták el és akiket emiatt itt végeztek ki. Egy keresztény templomot is fedeztek Itt fel, amely a Hagla Sophianál is öregebb. Ennek azonban már csak néhány fala maradt meg. Ankara többször átalakított és renovált várfala most is jól látható. Hogy a várfal már Midas idejében fennállott-e, erre nézve nincsenek megbízható adatok. Későbbi ásatások fognak erre a kérdésre választ adni, amikor majd a falak alapzatát is sikerül átkutatni és az esetleges leleteket felhasználni. Az ásatásoknak ma még akadálya is van, sokan a város egykori falaiba építettél: lakóházukat. Számosán tették fel a kérdést, hogy tulajdonképpen miért is lett Ankara az uj Törökország fővárosa. Sokan azt állították, hogy ennek politikai, Illetőleg katonai okai voltak. Kernel Atatürk helyezte Ankarába a fővárost. Ankara fontos közlekedési csomó[ „xtlrnfth rcssx közérzet ellen. ponton fekszik, ä Földközi-tengertől a Fekete-tenger felé vezető útvonalul: középpontjában, köz'ck^dési szempontból fontos hely a keleti területek és Anatólia felé is. Nyugalmas város. A nagyvárosok tülekedéséből és zajából nincs itt semmi. Különösen télen már esti nyolc órakor azt hihetni az ember, hogy mindenki lefeküdt és alszik... Az ember az utcára hiába megy, nem találkozik senkivel. Ritkán elsuhan egy-egy autó, az autóbuszok üresen futnak. A törökök azt mondják, hogy aki az idegeit akarja pihentetni, menjen csak Ankárába Igazuk van. A magaslatról egy pillantás elég, hogy meggyőződjünk arról, milyen külön eges szépséggel áldott hely Ankara és vidéke. Kis házak, barátságos emberek, világos, nyílt égbolt, sok nap, sok fény van itt! SehOisem láttam derűsebb égboltot, mint itt... H^.. as szellő hűti le a várost akkor is, amikor forrón süt a nap. Pompás nyaralók Is épültek itt, a Keesi Erén és a Gazi Csif- lik. Most mindkettő nemzeti tulajdon lett, mert azokat Mustafa Kemal Atatürk kezdte el építtetni saját költségén.. Rítt Hm lehel ftefcolitikai úWá labdajátéka a magyar mankásááy aj, egységes érdekképviselete — inontMa Szász Lajos iua.iiayl miniszter Budapest, julius 1$. Szász Lajos ipar ügyi miniszter nyilatkozott az ipari munkásság megszervezésének kérdéséről. Az iparügyi minisztérium az utóbbi időben négy nagyjelentőségű jogszabályt készített és juttatott a végrehajtás stádiumába. Az egyik a gyáripar megszervezéséről és a gyáripari országos központról szóló rendelet A három további jogszabály kimondottan szociálpolitikai vonatkozású és az állami mv-i- kaközve ti téliről, a gyári munkaügyi előadókról, valamint a gyári munkaügyi választmányokról szól. E nagyjelentőségű szociális rendelethez méltán sorakozik a legutóbbi rendelet a gyáripari munkásság egységes megszervezéséről. Az ebből ad .»dó jogszabály ;k képezik azt a szilárd alapot, amelyen ipari termelésünk korszerű szervezete felépül. Az uj rendelet az ipari munkásság átfogó, egységes szervezetét hozza létre és teszi ezzel a magyar ipari munkásságot intézményesen a magyar ipari termelés egyik fő tényezőjévé. Nálunk eddig a munkás többé- kevésbe passzív félként szerepelt a termelés irányításában. A munkáspi oblé- mákat rendészeti alapon kívánták kezelni és igen kevésbbé foglalkoztak azoknak gazdasági, szociális, nemzeti jelentőségével. Az iparügyi minisztérium által kiadott uj rendelet radikálisan szakit ezzel a rendszerrel és úgy intézkedik, hogy minden ipari munkás tagja az egyes körzetekben szervezett és ipari főcsoporlökhöz tartozó szakmai szervezetnek. Ezek az országos szakmai központtal együttesen alkotják a magyar munkások országos szövetségét, amely ipari munkásaink nemzeti célú egységes és egyedüli képviselete. Az uj jogszabályok fontos intézkedése, hogy a munkásoknak ez a szervezete pártmozgalmakban nem vehet részt. Közgyűlésein, ülésein és értekezletein pártpolitikai kérdések tárgyalását nem I engedheti meg. Alapvető ez a rendelkezés azért, mert nem engedhető meg, hogy a magyar munkás uj egységes érdekképviselete belpolilikai célok labdajátékává váljék. Nem jelenti ez azonban, hogy az itxiri munkások politikai tevékenységét gátolni kívánná a miniszter. A szervezett ipari munkásokat politikai jogaik gyakorlásában a rendűiét nem korlátozza. A pártpolitikának azonban a gyár lwpuin és a szövetségen belül helye nincs. A munkásoknak ez a hivatalos érdek- képviseleti szerve tehát gazda* gi és szociális érdekvédelemként átfogó nemzeti szemléletű feladatok megoldására hivatott. Amennyiben tehát a politikai pártok szintén szerveznek munkástago- ziatokat, azok kizárólag csak pártpolitikai szervezetek lennének, nem munkás érdekképviagjetí . semmi képpen sem hozhatók közös nevezőre az egységes uj munkaszervezettel. A szervezet feladata mindenekelőtt a munkabérek megállapításában, a munkaviszály elhárításában, illetve békés kiégyenlitésében való közreműködés, valamint munkaszabályok, szerződéskötések ellenőrzése, munkásjóléti intézmények létesítése, a rászoruló ipari munkások hozzátartozóinak segélyezése, a munkások tájékoztatása, tanácsadás, ingyenes jogvédelem nyújtása, stb. Jelentős feladata az ipari rnunkaket- laszter előkészítése, amelyet most az uj egységes szervezetre ruháztak. A munkások szakképzettségének fejlesztése is feladatkörébe tartozik. A rendelet gondoskodik arról, hogy a munkaadó Hß akadályozhassa meg a munkást ab* ban, hogy ebben az önkormányzati jellegű szervezetben tisztséget vállaljon, vagy annak gyűlésein résztvegyen. Az ilyen tisztségek vállalását vagy a szervezetbe való bekapcsolódást elbocsátással, vagy más hátrányos intézkedéssel sújtani nem lehet. Annak a munkásnak» aki a p-.ervezet kötelező tagjává válásinak időpontjáig' valamely addigi más szervezet tagja volt, az abban szerzett méltányolt jogait érintetlenül hagyják. Ujjlenyomata leplezte le az á.nevet használó, rovotlmultu határátlépőt Kolozsvár, jul. 19. Még ez év áprilisában történt, hogy a szolgálatos rendőr egy gyanúsnak talált árust igazoltatott a Csíkszeredái hetipiacon. Az almát klnálgató árus Iványi János homoródíelfalusi születésű, 28 esztendős szobafestőnek vallotta magát. Állítási szerint április 2-án szökött át Romániából Uzonon keresztül, hogy Illetőségi helyére, Kolozsvárra tartson. Az alma eredetéről azt vallotta, hogy azt a vele együtt érkezett Kováts Béla vök lom’.n ipariskolai rajztanár és templomiestő „szerezte“ s bízta rá, kiárusításra. Állításait azonban semmivel sem tudta igazolni. Csíkszeredáról ezért állítólagos illetőségi helyére, Kolozsvárra to-# loocolták. A kolozsvári bejelentöhivatalban nyoma sem volt „Iványi“ Jánosnak. Megmotozása- kor azonban mégis a nevére szóló koldulási engedélyt és bejelentőlapot találtak nála, amiknek eredetétől zavaros válaszokat adott. Eljárás indult ellene, de a bíróság csupán tiltott módon elkövetett határátlépés vétségét állapíthatta meg terhére és ezért 15 napi fogházbüntetésre Ítélték. Büntetése kitöltése után ujjlenyomatéit vettek róla, amit az Országos Bűnügyi Nyilvántartóm vatallal is közöl cek. A hivataltól nemrégiben étkezett válasz szerint „Iványi •János“ ujjlenyomata a zilahi járásbíróságon néhány évvel ezelőtt lopás miatt már elítélt Szlvány Jánossal azonos és születési adatai is valótlanok, amennyiben Szlvány még 1012-ben, Palicsíalun született. Ez értesítés alapján most' már közokirat- hamisítás miatt lnduit eljárás az állítólagos „Iványi János" ellen, mert más név alatt szerepelt a hatóságok előtt és bemondására álnéven töltötték ki l. reávonatkozó bírósági és fogházi iratokat. Az ügyben szerdán Ítélkezett, Szenczt József elnöklésével a kolozsvári törvényszék „szünet! hármastanácsa. A vádlott állhatatoséin bpgy köze vote „Sovány;'-hoz, sőt azt is, hogy valaha járt volna Szilagyban. Az ujjlenyomat áruló rejtelmeihez per» sze mitsem értett. — összefolyt a tinta, az téveszt meg —•> okoskodott a saját javára. De látva, hogy a bíróságot nem lehet leszerelni ezzel, végül is megtört és bevallotta, hogy tulajdonképpen Sziványnak hívják. — Annak Is vallottam magamat mindig — igyekezett helyesbíteni — csak hogy rosz- szul értelmezték. így „kereszteltek" át Ivá- nyinak s ennek is maradtam. % Hathónapi fogházbüntetést kapott. Az Ítélet jogerős. ifienetek a harciéitól Kovács Károly honvéd, tábori posta EL 977, a Keleti Magyar Újságon át üzeni: „Híradó bajtársaim nevében tudatom, a kolozsvári híradó bajtársaknak, hogy szeretett bajtársunk Szibert Károly, 36 éves maros vásárhelyi lakos, hősi halált Deák Miklós szakaszvezető, tábori posta F. 480. írja: „Üzenem szüleimnek és ismerőseimnek, hogy jól vagyok, levelet várok.'“ Bereczki János őrvezető, tábori posta A. Tü6. írja: „Üzenem feleségemnek, kisfiamnak, édesanyámnak és minden ismerősömnek, hogy jól vagyok, levelet vérük.“ Engi Mihály honvéd, tábori posta R. LS4. írja: ,jéelsősófalvóra üzenem feleségemnek, kislányaimnak és szüleimnek, hogy jól Vagyok, egészséges és várom a boldog viszontláiás pillanatát.“ Novak Béla honvéd, tábori , posta F. 790. írja: „Üzenem Kolozsvárra családomnak, hogy jól vagyok. Sokszor csókolom feleségem és kisfiam.“
