Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-19 / 161. szám

a keleti MAGYAR Ul SAG 1944. JULIUS 19. Legjobb minél előbb menekülni a szárnyasbombák elől — tanácsolta a londoniaknak Morrison angol belügyminiszter AMSZTERDAM, julius 18. (MTI.) A Német Távirati Iroda közli: A brit hirszolgálat jelentése szerint az angol légügyi minisztérium hétfőn es­te közölte, hogy a németek a legutóbbi 24 óraban szarnyasbombával árasztották el London területét és Dél-Angliát. A hivatalos közlés kiemeli, hogy károk és veszteségek keletkeztek. A londoni sajtó hirt ad arról, hogy Morrison belügyminiszter meglátogatta a bombázott területeket és több beszédet mondott. Morrison a többi között kije­lentette, a szövetséges katonai hatóságok még nem támaszthatnak a közvélemény­ben reményt arra, hogy rövidesen úrrá lesznek a német megtorló fegyveren. Mindenki remélheti ezt, szerinte azonban az egyetlen helyes magatartás az, hogy úgy cselekedjenek, mintha a V-I. rom­boló tüze még sokáig tartana. Egy másik beszédében azt tanácsolta azoknak, akik nem végeznek hadi fon­tosságú munkát a V-I. hatáskörében, vagy akiknek családjuk nem tartózkodik ezen a területen, minél előbb menekül­jenek el. Továbbra is templomok, kórházak, múzeumok és védtelen polgárok ellen visel háborút az angolszász légiflotta Berlin, julius 18. (MTI) A Nemzetközi iroda, jelenti: Vasárnap a Co- teii.iu-icioi.igei, nyugati pártján auaol-ame- ritttM repuiugepen meg tamo.ti.iak négy fran­cia menekült-tábort és ott emberéletben kárt okoztak, A menekültek barakjait mesz- szii'ől felismerhetően jelezték a nagy vörös- kereszt zászlók. A táborban a támadás ide­jén körülbelül 20.000 francia polgári sze­mély tartózkodott, akik a normandiai váro­sok és falvak bombázása során vesztették el otthonukat és minden vagyonukat. A Caén-I infernó Paris, julius 18. Caen lakóinak egy része Ö., normandiai harcok következtében való­sággal modern barlanglakává vált. Miután a várost az angolszász légibombázások tel­jesén elpusztították, a város egykori polgá­rai közül mintegy ötezren négy hét óta bar­langokban élnék. A barlangokba menekült emberek között van egy aggmenház 100 férfi- és nőíakója, 250 gyermek és egy elme­beteg is. A barlangok a két arcvonal kö­zötti senkiföldjére kerültek ötezer lakosuk­kal. A „felszabadítók“ repülőgépei nem csupán a környezd tanyákat semmisítették meg, hanem minden jármüvet és minden egyes embert célbavettek, aki csak mutatkozott. Mivel a holttestek elszállítása lehetetlen, kénytelenek voltak azokat a barlangok szá­jánál felhalmozni. A halottak száma már többszáz... Ezt művelték Münchenben! Berlin, julius 18. (MTI) Az Inferinf je­lenti: Mint a véderő főparancsnoksága közölte, az utóbbi napon az angol-amreikai légi haderő újból heves terrortámadást Intézett München ellen. Megint pótolhatatlan műem­lékek pusztultak el. A Corbinian-templomon kívül rombadölt a Theatin-templom, a késői olasz barokk pompás alkotása, amely csak­nem 300 éves volt. A támadás több múzeu­mot, képtárat elpusztított vagy megrongált. A műszaki akadémián és a Deutsche Mu- seumon kívül találat érte a Glyptoteket, amelyet az állami képtárral együtt I. Lajos epicceiett. 'íaiaMion érték München eyye- iemi epiUeteii. JtUzenen tut a győzelmi napú és a képzőművészeti akadémia romjai látha­tok, az egylK leghíresebb művészeti főis­kola maradványai, jRombadölt a „Művészek Háza“, amelyet 1896-tól 1900-ig épitett Seydl a Lenbach-téren. Találatok érték « Lenbach képtárat is. A szétrombolt műemléken és középületen kivül eddigi megállapítások szerint 16 kór­ház, 28 iskola, 16 agg- és gyermekotthon, valamint 16 templom esett az amerikai bombázók válogatás nélküli bombadobásá­nak áldozatul. Berlin, julius 18. (MTI) Az Interinf lég­ügyi tudósítójának jelentése szerint julius 15-én az esti órákban a magasészakon fek­vő Kirkenes mellett nagy légicsata zajlott le. Mintegy 100 szovjet repülőgép támadást kísérelt meg Kirkenes városa és kikötője ellen. A német jegestengeri vadászok a szovjet gépeket már benyomulásuk során megtámadták. A vadászok ellenlökést haj­tottak végre és szétugrasztották a kötelé­keket. A légiharcokban eddigi megállapítás szerint 37 szovjet repülőgépet lőttek le. Az Interinf jelenti fiszak-Franciaország- höl: Julius 18-ra virradólag nehéz német harcirepülögépek Breagnetól nyugatra el­lenséges cirkálót támadtak meg. Súlyosan megrongálták. Az eltalált nehézcirkálót há­rom torpedóromboló kisérte. Éjszaka nehéz német harcirepülök folytatták támadásaikat Caentől északra készenlétben álló angol és kanadai csapatok ellen. A repülök a tüzér­ségi állásokra is bombaszönyeget dobtak. Anglia a gyarmatokról hoz terrorbombázókat Stockholm. julius 17. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: A Daily Telegraph egyik hire szerint az angol légierő elesett repülőit a gyarmatokról toborzott bennszü­löttekkel pótolják. A nyugatindiai szige­tekről érkezett nagyobb négercsoport és tagjait légiszolgálatra képezték ki. Igazi szamuráj-szenemben vívta meg utolsó harcát Saipan hás védőserege Utolsó emberig hősi halált haltak, de nem adták meg magukat Tokió, jul. 18. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A japán császári főhadiszállás közli:-A Eaipán-szigetén lévő japán csapatok julius 7-én valamennyi erejük harcbavetésé- vel egy utolsó hatalmas támadást intéztek az ellenséges csapatok ellen. A támadás nagy kavarodást Idézett elő az ellenség so­raiban és igen súlyos veszteségeket okozott. Julius 16-ig a szigeten lévő valamennyi japán katona hősi halált halt. Az elesettek között van Keltő altábornagy, a japán szá­razföldi csapatok főparancsnoka és Tudzsi- mura ellentengernagy, a tengerészeti erők főparancsnoka. Saipan japán lakossága ma­ga is mindvégig kivette részét a harcokban. Valószinüleg a lakosság osztozott a katonák sorsában. Tokióban megemlítik, hogy a japán szá­razföldi csapatok főparancsnoka a csata előtt ünnepélyes szertartást vezetett. Az ün­nepség után háromszoros „Banzáj!“ kiáltást hallatott, majd kivont karddal rohamozta meg az ellenséget. Mintegy 3000 sebesült katona ugyanakkor önként véget vetett éle­tének. A többi katona megrohamozta az el­lenséges állásokat és az utolsó csepp vérig harcolt. Hőstettükkel igen nagy veszteséget okoz­tak az amerikaiak soraiban. Harada nagykövet megcáfolta a japon békeszándékokról szóló római jelentést Tokió, jul. 18. (MTI) A Német Távirati ■ tést, amely szerint Harada, a vatikáni japán Iroda jelenti: I nagykövet a pápával folytatott beszélgetés A külügyi hivatal szóvivője határozottan I alatt közölte, hogy Japán bizonyos feltéte- megcáfolta azt a Rómából származó jelen- | lekkel kész lenne tárgyalni a békéről. Hihetetlen számok A tudósok már régen kiszámították, hogy a föld súlya 3960 trillió tonna. Ez a meg- áiUipitás nem sokat árul el annak, aki nem járatós a csillagászati számok birodalmá­ban, Talán könnyebben megérthető: milyen óriási tömegről van szó, ha azt képzeljük el, hogy földünket tehervonatokra kellene rakni. Ha minden másodpercben egy 50 va­gonból álló, földdel megrakott szerelvényt indítanának útnak, akkor egy év alatt kö­rülbelül' 16 milliárd tonnát tudnánk elszállí­tani. Az egész földgolyó elhordúsára üyén- módon 378 milliárd év kellene! Egyetlen vasúti szerelvény a földgolyó egész tömegé­vel 4 és háromnegyed trillió kilométer hosszú volna. Ezt az óriási távolságot úgy tehetjük' némileg érzékelhetővé, ha elkép­zeljük, hogy az utolsó teherkocsin álló fé­kező jelzést ad lámpájával a mozdonyveze­tőnek, akkor ez a fény másodpercenként 300.000 kilométeres sebességgel több mint félmillió év múlva jutna .el a mozdonyig. •I u áru és jó hirdetés­alapja a jó tikiét menetnek Szeged, julius 18. Napok óta szenzá­ciós ügy foglalkoztatja a legnagyobb magyar vidéki város közönségét. Az ügy középpontjában Skultéty Sándor, Sze­ged város idegenforgalmi hivatalának vezetője áll, de a hirek szerint mások is bele vannak keverve az ügybe, akik­nek neve azonban a nyomozás érdeké­ben még nem hozható nyilvánosságra. Szeged közéletének egyik igen tekin­télyes személyisége, akinek jelentős sze­repe van a szegedi politikai életben és aki bizonyos vonatkozásokban a közvé­lemény irányításában is részt vesz, a közelmúltban megjelent Szegeden Skul­téty Sándornál és előadta, hogy ő len­gyelországi emigránsokkal jött össze Budapesten, akik elmondották, hogy szeretnének Románián keresztül Török­országba szökni. Skultéty hajlandónak mutatkozott az ügy lebonyolitására, jóllehet látogatója közölte vele, hogy a szökni kívánok legnagyobbrészt len­gyelországi zsidók és csak kevés keresz­tény van köztük. Mikor a tervek készen voltak, Skultéty és társai kimentek a Románia területén levő Nagylakkal szembenfekvő magyar határrészre es ott kilenc földmivest be­szerveztek az embercsempészésbe. Amikor a terveket részleteiben is meg­állapították, megkezdődött a budapesti lengyel zsidók Szegedre való szállítása. A zsidók utazási tilalmáról szóló ren­deleteket kijátszva, nyolc-tizes turnu­sokban szállították le Budapestről a lengyel zsidókat, kiket kivittek a Nagy­lakkal szemben levő magyar határrész­re és sikerült is nekik több mint félszáz zsidót a határon átcsempészni. Hogy a zsidók mennyi pénzzel rendel­keztek és mennyit kereshettek azok, akik ebben a gonosz embercsempészés­ben részt vettek, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy a beszervezett ma­gyar földmivesek egyenként 8—9000 pen­gőt kerestek az embercsempészésen. A legutóbbi alkalommal a hatóságok lefülelték az egész diszes társaságot, őrizetbe vették Skultéty Sándort, vala­mint a kilenc földmivest. Kihallgatásuk a szegedi rendőrségen most folyik. Addig is, amig a kihallgatások során teljes mértékben tisztázódik a résztve­vők szerepe, valamint az, hogy nem követtek-e el súlyosabb bűncselekményt, a szegedi rendőrség megindította elle­nük az internálási eljárást, A délerdélyi diákok nr eoláfcoathatják hozzátartozóikat Kolozsvár, julius 18. A m. kir. rendőrség kolozsvári kapitánysága a következőkről ér­tesítette az illetékes tanügyi hatóságokat: „A belügyminisztérium a román kor­mánnyal történt megállapodás értelmében a 101.300/1911 ss. rendeletével lehetővé tette, hogy a Magyarországon tartózkodó 18 éven aluli magyar nemzetiségű román. állampol­gár tanulók az 1911. évi nyári szünidőben Délerdélyben lakó szüleiket meglátogathat­ják. A tanulók kötelesek tanintézetük igaz­gatóságától (rektori hivataltól) látogatási bizonyítványt kérni, amelyben a kiállító tanintézetnek meg kell jelölnie azt is, hogy a szülők (hozzátartozók), akiket látogatni akarnak, melyik délerdélyi városban vagy községben laknak. Az útlevél iránti kérelmeket a kolozsvári lakos tanulók személyesen terjeszthetik elő a m. kir. rendőrség kolozsvári kapitánysá­gán, ahol a látogatási bizonyítványon kivül 2 drb. fényképet kell az útlevél lap felvé­tele alkalmával magukkal hozniok. Ezenkí­vül személyazonosságukat is megfelelő mó­don igazolniok kell. Az útlevél kiállítási dija 6 pengő, amit a tanulók a 181.932 sz. csekkszámlára fizetnek be. Akik a mult év­ben diákcsere akcióval kapcsolatban már útlevelet kaptak, azok 5 pengő összeget kö­telesek befizetni s ezenkívül 1 pengős ok­mánybélyeget csatolnak kérelmükhöz. Ezzel az értesítéssel rengeteg Délerdély- böl származó magyar diáknak válik lehető­vé, hogy a nyári szünidőben a határon túl élő szüleit, vagy hozzátartozóit meglátogat­hassa. Mágneses kőzetek Berlin, julius 1‘*. A hozzánemértők szemében a kövek mágnesessége különös csodabogárnak tűnik. Számára a mágne­sesség az acéllal, a vassal van Összekap­csolva, nem pedig kövekkel. A földmág- nességéről való mai fogalmáink szerint a földmagot képzeljük el a mágneses erő hordozójaként. A földmágnesség keletke­zésére eddig még nem sikerült elfogad­ható magyarázatot találni. Annyi azon­ban régóta bizonyosnak tekinthető, hogy ez a mágnesesség létezik s hogy a mag­mát körülvevő rétegek kőzeteire is kihat s hogy ezek a kőzetek ennek következ­tében bizonyos másodlagos mágneshatá­sok keltésére képesek. A kőzetek mag- netizmusa természetesen sok tényezőtől függ, igy a rájuk nehezedő nyomás nagyságától, a hőmérséklettől, a kémiai összetételtől stb. A kőzetek mágnességé- nek a kifejlődése e kőzetek megszilárdu­lásával kezdődhetett és még ma is tart. Talaikuf áfások a fenqer fenekén Paris, julius ló. A mélytengerek talajá­nak kutatására nemrégiben még az u. n. hengerónt használták, amelyet Piggot fran­cia geofizikus szerkesztett. Német szakkö­rök értesülése szerint ezt a szerkezetet most egy svéd tudós újabb találmánnyal egészí­tette ki, illetőleg tökéletesítette. A henger­ónt tudvalevőleg robbanótöltéssel kellett el­látni, hogy a robbanás hatására a vizsgáló­cső kellő mélységre fúródjék a tengerfenék talajában. A cső ilyen módon két-három méternyi talajmintát volt képes a felszínre hozni. A robbanóanyag alkalmazása azon­ban veszélyesnek bizonyult, gyakran kellett balesettel számolni. Az újonnan szerkesztett u. n. vakuum-ón egészen másként működik, A hosszú óncsövet, amely a talajminta föl­vételére szolgál, felső végén rendkívül vas-' tagfalu acélgömbbel látják el, amelyből az ón viz alá bocsátása előtt kiszivattyúzzák a levegőt. Mikor az óncsö a tengerfenékbe üt­közik, kinyílik egy szelep az öncsőben lévő, igen nagy nyomású vizoszlop az aoélgömb- be préselődik. Ennek következtében a cső mélyen belefuródik a tengerfenékbe, miköz­ben a viznyomás hajtóerőül szolgál. A svéd partokon több mint 12 méterre tudnak le- natolni a tengerfenék talajába ezzel a szer­kezettel. Remélik, hogy az új' vakkum-ón- oai 25 métere« mélységet is sikerül elérni. Könvvek között KIDÉ EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE Vaskos füzet fekszik előttünk, amely Kidé község egészségügyi helyzetét tárgyal­ja és világítja meg alapos részletességgel. Az érdekes tanulmány szerzője Faragó Fe­renc dr. egyetemi tanár. Faragó professzor és munkatársai az elmúlt évben több héten keresztül tanulmányozták Kidé egészség­ügy! helyzetét s kutatásaik eredményét eb­ben a tanulmányban adták közre. Sorra, vették tudományos kutatás céljából a borsa- völgyi falvakat, amelyeknek sorában első helyet foglal el Kidé község, mint ösmagyar település. Borsavölgyének községei közül Kidé mutatkozott a legérdekesebbnek egész­ségügyi szempontból, mert földrajzi helyze­ténél fogva a legkevésbé hozzáférhető. Az ilyen falu, amint a tanulmány írója Is hangsúlyozza, helyzeténél fogva sokszor előnyt élvez. Kutatási szempontból pedig különösképpen. Faragó Ferenc „Kidé egész­ségügyi helyzete“ c. müvéből megtudhatjuk, hogy Kidében a nép, mint egység miként él, milyen betegségek tizedelik sorait, milyen táplálékokkal tartja fenn magát és milyen keretet talált életrriegnyilvánulásaihoz. Ezeknek a jelenségeknek részletes és lel* kiismeretes megvilágítása után a szerző a következőket mondja: „Munkánkkal csak azt kívántuk elérni, hogy a nép helyzetét feltárjuk és éles fénnyel világítsuk meg azt, milyen irányban van még sok tennivaló.“ Ha végiglapozzuk Faragó professzor ta­nulmányát, valóban a hibák és mulasztások egész sorozata tárul elénk, amelyek egy jobb sorsra érdemes magyar falu népét sor­vasztják. Annak azonban, akinek módjában van a népen segiteni, hasznos Útmutatásul szolgálhat ez a tudományos módszerekkel végzett kutatás eredményeként megjelent füzet, amelyet a Minerva Irodalmi és Nyom­dai Müintézet adott ki. (—) — A Kisebbségi Körlevél leguj’abb ket­tős száma Mikó Imre országgyűlési kép­viselő cikkét közli Kossuth Lajos nemze­tiségi politikájáról. Dr. Lahmann György' a nemzetiségi oktatásügy történelmi fej­lődéséről ir. Prokopy Imre a magyar és szerb nemzetiség helyzetét ismerteti az uralomváltozásig. Salacz Gábor „A ka­tolikus egyház és a nemzetiségi kérdés“ cimmel értekezik. A határokon túl élő magyarok életének ismertetése, gazdag könyvszemle egészíti ki az anyagot, A Körlevél román nyelvű ’mellékletet is kö­zöl, amelyben a román kultúra magyar mecénásait ismerteti Pusztái József. Zsidócsempészés miatt internálták Szeged idegenforgalmi hivatalának vezetttjét

Next

/
Thumbnails
Contents