Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-18 / 160. szám
1944. JtTLÎtTS 18. 5 KELETI J MAGYAR UJSßfC, I kolozsvári egyesületeknek julius 20-ig eleget kell lenniük adatszolgáltatási kötelezettségüknek KOLOZSVÁR, Jul. 17. Kolozsvár thj. u. klr. város polgármestere felszólítja az ösz- szes egyesületek Vezetőségét, — a levente, sport és érdekképviseleti egyesületek kivételével, — hogy a m. klr. belügyminiszter 544.000—1S44. Oszf. sz. rendeletével elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségüknek t. évi julius 20-ig feltétlenül tegyenek eleget, mert ellenkező esetben a mulasztást elkövető egyesületeket fel fogja oszlatni, A vonatkozó statisztikai kérdőíveket és az azok kitöltéséhez szükséges utasítást a polgármesteri hivatal minden érdekelt egyesület elmére külön-kiilön megküldötte. Amennyiben valamelyik egyesület a kérdőíveket és a vonatkozó utasítást nem kapta volna meg, úgy az díjmentesen átvehető a polgármesteri hivatal V. ügyosztályának 24. sz. szobájában. Csöveskukor'ca, párád csont Kolozsvár, julius 17. A hétfői piacra igen nagy mennyiségben hoztak fel sárgabarackot, édesalmát és cukorkörtét. A sárgabarack kilója 260— 400 fillér volt. Cukorköte 240—260, alma 200—400 fillér. Igen szép cseresznyét árultak 260—340 filléres áron. Meggyet 300 fillérért kínáltak, aránylag kevés volt belőle. Ribizli alig volt a hétfői piacon. Szép hamvas őszibarackot is hoztak fel hétfőn kisebb mennyiségben, kg-ja 700— 850 fillér volt. Megjelent a piacon a málna. Ssép nagyszemttt lehetett venni egyik helyen 800 fillérért. Naponta hoznak fel kisebb menyyiségben paradicsomot. Hétfőn négy helyen árultak kg-ként 10—14 pengős áron. Újdonság volt még a csöveskukorica, darabját aránylag olcsón 40 fillérért adták. Esett az ára a főzőtöknek, kg-ja már 30—40 fillér. A zöld- p&szuly helyenként 100, másutt 40—80, bontatlan zöldborsó 90—120 fillér, bontott literenként 160 fillér. Jtrett nagyszemü egres 120 fillér. A káposzta ára is egyre esik, hétfőn 60—70 fillérért igen szépet lehetett venni. Kelkáposztából nem volt sok, kg-ja 100— 120 fillér. Salátának és kovászolni való ugorkát 200—240 fillérért kínáltak. Karfiolból Ismét kevés volt a piacon, kg-Ját 300 fillérért adták. Nehány helyen árultak édes paprikát 60—70, csípősét 40—50 fillérért. Sok volt hagymából, csomóját 10—20 fillérért kínálták. 10 filléres ára volt a karalábé darabjának. A nagyranőtt fehér retek csomója 80—100 fillér. Murkot csomónként 10—30 fillérért lehetett venni. Több helyen árultak gombát hétfőn. Igen borsos áron, 15 pengőért kínáltak rókagom- gát. Másutt keserű, kékhátu, csiperke és szegfügombából árultak kis csomókat 100— 150 filléres áron. Keveset hoztak fel majorságból. Még a hirüt is meglopta a rovottmuftu cigánykovács Kolozsvár, jul. 17. Szilágyi László 40 éves büntetett előéletű cigánykovács 1941-ben két évi börtönbüntetést kopott lopás miatt. Amikor kétesztendös börtönbüntetését kitöltötte, ez év januárjában besurant Dónitb Géza dr. törvényszéki bíró Görögtemplom- utca 26. sz. alatt lévő emeleti lakásába és annak előszobájából leakasztott egy másfélezer pengőt érő télikabátot. A hideg téli hónapokban a kabátot maga hordta. Szilágyi László később egész sereg baromfilopást követett el. Balázs István MÁV altiszttől egy kakast és négy tyúkot lopott, Tuzson Gábor mérnök feleségétől hasonlóképpen. A baromfiak utáni lesjárata közben tévedt be Pécsi Sámuelné Csepe'-utca 5. sz. alatti lakásába, ahol a kamarából másfél kg. szalonnát lopott s kabátja alá rejtve, odább állt. A neszre előkerült Pécslné utána sietett és megkérdezte, miben jár. A cigány vaktában kitalált név után tudakozódott, izgalmában azonban leejtette a kabátja alatt szorongatott szalonnát s Így leleplezte önmagát. Pé- csiné rendőrt hivott és Szilágyi László tizenegyedszer is biróság elé került. A törvényszék büntető hármastanácsa a „megrögzött“ bűnözőt ötévi szigorított dologházra Ítélte. A cigánykovács az Ítélőtáblához fordult, enyhítésért. A tábla Farkas Béla dr. elnöklésével ülésező szüneti büntetötanácsa helybenhagyta a kiszabott büntetést. do Áru és jó hirdetés^ alapja a jo Uzleí n»e netnei Hatalmas közönség előtt nyílt meg Kolozsváron a bolsevistaellenes kiállítás Baky László államtitkár Kolozsvár, julius 17. Nagy érdeklődés mellett vasárnap délben 1 órakor nyílt meg Kolozsváron a Mátyás király-téren lévő iparos egyletben a bolsevistaellenes kiállítás. Az ünnepélyes megnyitáson résztvett Baky László belügyi államtitkár, aki Vargha Lajos dr. főispán, Vásárhelyi László dr. polgármester és Külley János dr. polgármesterhelyettes kíséretében érkezett a kiállítás színhelyére. Az államtitkárt megérkezésekor a kiállító teremben Gombás Károly dr. pröpagandaminisztériumi titkár üdvözölte s jelentette egyben, hogy a propagandaügyi minisztérium megbízásából rendezett bolsevistaelleneş kiállítások közül a kolozsvári kiállítás a tizenhatodik. Síidig a kiállítást körülbelül félmillió ember tekintette meg. Majd rövid beszédben vázolta a kiállítás célját, létrejöttének körülményeit és arra kérte az államtitkárt, hogy nyissa meg a kiállítást. Megnyitó beszédében Baky László államtitkár rövid visszapillantást vetett Magyar- országnak arra a gyászos négy hónapjára, amit a zsidó kommunista uralom alatt élt át. Megrázó színekkel ecsetelte azt a szörnyű pusztítást, amit ez a négy hónap jelentett a magyarságra és a magyar államra. Utalt arra, hogy az akkori zsidó propaganda éppúgy', mint később is, mindent elkövetett, hogy a magyar ember számára a legszentebb dolgokat sárbattporja. Lerombolták az Isten, a haza és a nemzet fogalmát, az európai frontokról győztesen hazatérő magyar katonával eldobatták a fegyvert, hogy azután ők maguk vegyék magukhoz s általuk számtalan ártatlan magyar embarnek, asszonynak és gyermeknek oltsák ki az életét. — Hogy mi lett ennek a szörnyű pusztításnak következménye, azt éppen itt, Kolozsváron nem kell különösebben hangsúlyozzam —- mondotta az államtitkár. — Mindannyian tudjuk, hogy ha a kommunista rémuralom nem következik be Magyarországon, Trianon sem következett volna bs. Az a veszedelem, mely akkor majdnem végpusztulásba sodorta a magyar nemzetei, ma megint itt áll a határon. Igaz, hogy nyitotta meg a LioLidSl egyesek azt állítják, hogy a kommunizmus azóta megváltozott. Hát ez a kiáltitds világosan megmutatja ennek a bolsevizmusnak as igazi arcát. Vésse mindenki emlékezetébe azt, amit itt lát és okuljon belőle —- fejezte be beszédét Baky László államtitkár. A kiállítást a város nevében Vargha Lajos dr. főispán vette át rövid beszédben. Az ünnepélyes megnyitás után az államtitkár és a hatóságok vezetői megtekintették a kiállítást. A gazdag anyagú kiállítás szemléltető módon tárja elénk, hogy az Oroszországban uralomra jutott zsidók miképpen zsákmányolták ki és zsákmányolják ki az orosz nép millióit, hogy döntötték nyomorba a parasztságot és pusztították ki majdnem teljes számban az értelmiséget. Az lŐZO-us években ez a zsidúuralom úgy intézte a hatalmas és gazdag Oroszország gazdasági éleiét, hogy több mint tízmillió ember pusztult éhen, míg ugyanakkor a GPU több mint ötmillió embert végzett ki. A sokat hirdetett munkásjólét pedig, a kiáilitás meggyőző adatai szerint, mélyen a szintje alatt áll bármelyik európai ország munkáséletének. A kiállítás külön éredkessége, hogy a „szovjet paradicsom“ bemutatásán kivül gazdag anyaggal bemutatja a finnországi, észtországi és spanyolországi kommunista uralmat is. Megdöbbentő az a kegyetlenség és kíméletlenség, ahogy a vörös hóhérok a kisnemzetek fiaival elbántak. De láthatók a magyarországi kommunista uralom vezérei is, Kun (Kohn) ~^éla, Corvin (Klein) Ottó és a vérengzéseiről hírhedt Szamuelly Tibor, a főterrorvezérrel, Csemivel együtt. A tanulságos ktállitást egyébként az ünnepélyes megnyitás alkalmával tekintettél: meg a keresztény egyházak vezetői is, valamint a hatalmas számú közönség. Nagy kár, hogy ezt a rendkívül érdekes kiállítást, amelyet tanulságos voltánál fogva a város minden polgárának meg kellene néznie, olyan lehetetlenül szűk és levegőtlen teremben rendezték meg. Egészen biztos, hogy ez a látogatók nagy számát távol- 1 tartja majd a kiállítás megtekintésétől. ÚTKÖZBEN A cukrászdába, ahova inkább a zuhogó zápor elöl menekültem be, mint „fogyásé tani“, egy időtlenül öreg asszony toppant be. Rövidlátó szemével körülnézett, majd cprókat tipeg ve-topogva megindult a cukrászda belseje felé. Látszott rajta, hogy valakit keres és nem találja, de végül csak megállapodott egy kicsi asztalkánál. A tulajdonos, aki rendszerint a pénztál fiók élőit szokott ülni, most hiányzott a cukrászdából, amit a vén asszony is észrevett s mindjárt meg is jegyezte: — Nincs itt az az áldott jó asszony, a nagyságos asszony, — mondta a hozzálépő kiszolgálólanynak. — Pedig hogy kívánom látni. Milyen régen, de milyen régen nem láttam már’ — Mindjárt előjön —■ nyugtatta meg a kiszolgálóidat, az egyszerűen öltözött fekete fejkendős vénasszonyt. — Mindjárt előjön. Mit ,,teccik parancsolni“ ? — Bozzon lelkem vagy két szelet finom iertát s ami még van, egy kis maradékot. Olyan ■" asszony a nagysága, olyan áldott jó asszony. Úgy szeretem s ö is szeret engem. Hej sok jó időt töltöttünk mi együtt annakidején. . Tudja, lelkem, hozzám olyan őszinte volt a drága, mindig. Beavatott az mindenbe az égvilágán. Minden titkába. Ne féljen, men én nem is árultam el, lelkem. soha senkinek. Virágot hoztam, levelet vittem szinte naponként, de azt nem tudta senki, hogy honnan s hova. Hálás is volt érette a lelkem. De maga mintha uj kisasr- szony volna9 — nézett végig a kiszolgáló leányon. — Ugye, maga uj kisasszony t Nem jártam én itt már egy éve, merthogy eltörött a lábam és sokáig kellett feküdnöm Vén csont nehezen forrik, szivem. Nagyon nehezen. Jó volt ez a tészta, hozzon még bár kettőt, mert nagyon jó volt Úgy lel kein. De hol késik a nagysága? Hol késhetik f Jaj, bár jönne már elő. Mondja meg neki, lelkem, hogy itt van Anikó néni, biz tosan örvendeni fog, ha megtudja... A kiszolgálólány néhány pillanat múlva csakugyan a tulajdonosnövel tért vissza, akinek azonban nem látszott semmi örvendezés a lényén Anikó néni láttán. Anikó néni is meglepődve nézett végig rajta s aztán azt mondta: — Mintha rossz helyre tévedtem volna. Hiszen ez nem az én nagyságám. . . Várjunk csak. Mégis jó helyen járok. Igen ennél az asztalnál szoktam üldögélni. Ennél hát. — Jlfíf akar, jó asszony? — kérdezte a vén asszonytól a tulajdonosnő. A háta mögött pedig ott kuncogott a kiszolgálólány. A * zsebkendőjét a szája elé tartotta, hogy ne törjön ki belőle a kacagás és úgy mondta: — Azt mondta, hogy virágot hozott, levelet vitt s hogy ő tudja ám minden titkát a naccságának, hehehe, — heherészelt. — Mit mondott*... Köbben a vénasszony is felállolt az asztaltól s bűnbánóan' hebegte: — Nem igaz, nem úgy volt. Mondom én, hogy eltévedtem. Nem ebbe a cukrászdába akartam jönni, hanem... &S itt elmondta, hogy hova akart menni Ebből pedig az derült ki, hogy bizony „jó helyen<< jár, csak éppen a tulajdonos változott meg közben. Az alatt az esztendő alatt, amig eltörött, rossz lábát reperdlták. Erre aztán rá is fizetett, mert számlát kapott a fogyasztásról, szabályszerűen felbélyegzett számlát, amit ki kellett fizetnie És erre ö megint azt mondotta csöndesen• — Mégis rossz helyre jöttem be, mert az én hajdani nagyságám nem vett semmit soha, ha megmajszoltam nála egy-kéf darab tésztát. Virágot hoztam neki, levelet vittem és senki nem tudta meg soha, hogy honnan és hová?... Ilyen volt az én hajdani nagyságám s hogy szeretett engem. . És hogy szerettük egymást. De most már mindegy. Isten áldja meg magukat Ide se jövök többet soha életemben, — és kitipegett a cukrászdából. .. * A napokban falun jártam. Elromlott az autóbusz kereke és sokáig ott kellett állani az országút szélén, amikor a kocsi vezetője azt mondta: — Uraim, még egy 6ra is beletelhetik, ómig megcsinálom a kereket. Egész nyugodtan sétálhat, akinek van kedve. Itt van mindjárt a falu, csak néhány lépésnyire, aki akar előremehet, aztán 'majd, amikor odaérek felveszem. Álljanak, meg csak a sző-' vetkezet előtt, amikor elvégzik a dolgukat. Egész nyugodtan besétálhatnak a faluba, amig készen lessek a kerékjavitással. Besétáltam tehát harmadmagammal a faluba, amely csakugyan ott volt mindjárt a hegy alatt, csakhogy erdő és gyümölcsös takarta el és addig, amig a szélére nem értünk, nem is látszott belőle semmi. Ahogyan a falu főutcáján mentünk végig szemlélődve, megláttam, hogy az cyyik hás eresze alatt, o. jó hüs árnyékban, egy asz- szony éppen vajat köpült.-— Vaj, be jó lenne egy kis friss vaj — gondolom — s már összefutott a jó, frisi vaj ize a számban. — Mennyi idő múlva lesz kése a vaj Î — kiáltottam be a kapun. — Ez lelkem, készen is van már, — jött rá a felelet — miért kérdi? — Szeretnék vajat venni, — mondóm azért. — Tessék befáradni, a kapun belül. Lehet, lehet vajat venni, tesseic parancsolni. Jő, friss, eycszen friss vaj. Kegyeli fejes. Olyan, akár az arany. Tessek megkóstolni^ hu ugye jó vaj, jriss vají Hát ami az-, illeti, csakugyan jó vaj volt még ebből a kicsi kostolóból is ítélve. — Mennyi lehet ott? — kérdezem. — Lehet egy küónyi. — Megvenném, — mondom újból. — Megveheti, mert eladó. Azért csíné lom. Megmbndta az árát. — Mennyi? — kérdem csodálkozva. — Hát tudja maga, jó asszony, hogy én a vá rosban a múlt héten épp a feléért vettem egy kiló vajat. Sót még több volt egy kilónál. Egy kiló s nyolc deka. — Tudom, — mondta egykedvűen a fa lusi asszony. — Hogyne tudnám, hogy ott annyi. Azért is nem viszem oda. Ezzel befordult a vajasbögréjével a pit varajtón s nem is jött ki többet. . BIRO JANOS Kolozsvári kisgazdák hírszolgálata A szükség szüli mindig az adott viszonyokban legjobban simuló rendszereket, szabályokat és törvényeket. A mai háborús időben igen sok esetben súlyos anyagi érdekek parancsolólag követelik meg a hírszolgálat pontos működését, Érdekesen oldotta meg a megbízható hírszolgálat egyébként igen nehéz ügyét a kolozsvári kisgazdák érdekképviseleti sora, a Kolozsvári Gazdasági Egyesület. Mintával a JfOO éves „Kalandos Társulat“ szolgált. Az egyesület elnöksége a négy kerületi alelnökével közli a továbbítandó értesítést. Az álelnökök az értesítést annyi példányban sokszorosítják, ahágy választmányi tag van a körzetükben és azt megküldik egy táblának keresztelt kartonpapirban a választmányi tagoknak. Ők azután „indítják“ a táblákat is, minden tag maga köteles azt elolvasás után azonnal továbbítani a legközelebbi szomszédnak, illetve tagnak és a sorrendben utolsó visszaadja a táblát az elindító választmányi tagnak, ö pedig a kerületi alelnöknek. Ha valahol nincsenek otthon, a következő szomszédnak kell átadni a „táblát“ és a később hazaérkezőt utólag a szomszédok kötelesek értesíteni. A „tábla“ néhány óra alatt végig fut a tagok kezén és az értesítés az érdekeltek otthonába mindenüvé eljut négy hat órán belül. A hírszolgálatnak ez a JjOO éves egyszerű formája a távírda, repülő és rádió korában is igen jól bevált a helyi kisgazdák körében. Csak ßftry tnu >1 anélküli jelenttsestett! Kolozsvár, juliu3 17. A kolozsvári Állami Munkaközvetítő Hivatal életében olyan ne. ezetes esemény történt julius 15-én, amilyen még egyetlen esetben sem fennállása és áldásos működése óta. Julius 15-én ugyanis mindössze egyetlen munkanélküli jelentkezett munkára, Azonnal munkát is kapott. Az Állami Munkaközvetítő Hivatalban ugyanis eddig még mindig seregestől jelentkeztek a munkakeresők, mig mostanában csak a munkaalkalmat kínálók hemzsegnek a hivatalban, de munkanélküli alig akad... Jellemző, hogy Kolozsváron csak házicselédet több, mint százat el tudna d hivatal azonnal helyezni, más munkaalkalom is közel félezer kínálkozik. Munka- nélküli azonban egyáltalán nincs. Az oka ennek természetesen a háború, amikor mindenki el tud helyezkedni, hiszen számos munkahelyről eltávozott a fegyver- forgatásra alkalmas férfi-munkaerő,,.
