Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-18 / 160. szám
im. jüunus is. fíEtEn MAGYAR ÚJSÁG 3 Baky László államtitkár Kolozsváron Kotossvár, julius 17 Baky László belügyi államtitkár szombaton este Kolozsvárra érkezett és vasárnap délelőtt 10 órakor, miután hivatalos látogatást tett a kolozsvári rendőrkapitányságon, résztvett a Magyar Nemzeti Szocialista Párt kolozsvári és ko- lozsmegyei szervezetének pártértekezletén. A pártértekezleten Németh Zoltán, a helyi tagozat vezetője üdvözölte az államtitkárt és tett jelentést a kolozsvári és kolozsme- gyei munkájáról. A jelentés után Baky László államtitkár emelkedett szólásra: Meg kell dolgoznunk a győzelemért *— örömmel ragadtam meg az alkalmat, kolozsvári utam alkalmával, hogy a Magyar Nemzeti Szocialista Párt helyiségében látogatást tegyek. Kötelességemnek tartom, hogy bizonyos kérdésekről, amelyek az egész országot nyugtalanságban tartják, a pártot íel világosítsam. .— Nincs értelme, hogy sokat nézzünk a múltba. Onnan mi legfeljebb szomorú tapasztalatokat és szomorú tanulságokat meríthetünk. Azonban annál keményebben és elszántabb tekintettel kell a jövőt néznünk, mert ma kizárólag a magyar fajtában rejlő értékek azok, amelyekkel biztosítani tadjuk fennmaradásunkat. — Nehéz időket élünk. Nem tudjuk, melyik nap bombázzák össze legszebb városainkat. Elveszíthetjük mindenünket. De mi ez a veszteség egy nemzet fennmaradásához képest. Áldozat nélkül nincs győzelem és meg kell dolgozni a győzelemért. Nem lehet takitikázással egy ilyen élet-halálharc- ban egy nemzetet átvezetni. Itt nyiltan szint kell vallani. Itt nincs más lehetőség: el akarunk-e bukni egy vörös boisevizmus- ban, vagy meg akarunk maradni a magnak öntudatos nemzeti életében. Nincs harmadik eset. Senki se higyje azt, hogyha ezt a háborút elveszítjük, itt Magyarország és magyár marad. Itt nincs különbség. Akinek kérges a tenyere, az kimegy újjáépíteni az összebombázott és szétrombolt orosz városokat, akinek nem kérges a keze, az tarkólövést kap. Ne higyje senki, hogy Sztálin itthagyja a déli és északi szláv tengerben ezt a maroknyi ideg-enfaju magyarságot, amely sohasem engedte, hogy beteljesüljenek a nagy szláv álmok az egységes szláv birodalomról. Nekünk a Német Birodalom oldalán van a helyünk — Akár akarjuk, akár nem, azt be kell látnunk, hogy nekünk a Németbirodalom oldalán van a helyünk. (Taps.) Ha pedig ez a háború a mi háborúnk, akkor eltürhet- jük-e, hogy más vérezzen hazánkért, szabadságunkért és mi ebben ne vegyünk részt. Csak realitás alapján lehet a világot kormányozni, csak akkor lehet remélni a jövőben, ha mi keményen, áldozatosan kivesz- szük a részünket ebben a harcban, amely a mi élet-halálhareunk. — Minket, magyar nemzeti szocialistákat mindenekelőtt a szókimondás, az őszinteség jellemez, ezért ne várjon tőlem senki politikai beszédet. fin nem politizálni jöttem ide. Megmondom őszintén, utálom a pártpolitikát. fin azt szeretném, ha egységes világnézetű magyarság állana egy tömbben személyi ambiriók nélkül és egy eólunk lenne, megmentet» fajtánkat újabb ezerévre. Engem a magyar kötelesség állított az államtitkári székl e nem az én személyi ki- VH-óságxwn. Bn egyszerű nemzeti szocialista harcos voltam, vagyok és maradok. — A zsidókérdés megoldása a legszorosabban összefügg a háború győzelmének kérdésével. Nekünk az első célunk az volt, hogy a zsidóiig tömegeitől szabadítsuk meg a magyarságot, örömmel jelenthetem, hogy becsületes munkát végeztünk. Ki merte volna elhinni azt, a rendszerváltozás után, amely nem egy teljes nemzeti szocialista rendszerváltozás, amely a jobb jövő' felé mindössze egy lépés, hogy három hónap alatt Kárpátalján, Miskolcon, Nagyváradon, Kolozsváron, Ungváron egy zsidó sem lesz. Más vonalon, szociális vonalon is, ugyanilyen messze lehetnénk már, de azt is be kell látnunk, hogy egyszerre nem megy minden. Ha ma nem úgy megy minden, na ma még sok ok van arra, hogy kritizáljunk, ezt soha sem szabad csinálni anélkül, hogy ne gondolnánk arra, hogy micsoda mélységesen meg voltunk fertőzve a zsidó befolyással, a zsidó érdekek védőivel, akik még ma is benn ülnek a vállalatokban, a gyárakban, az üzemeknek a vezérigazgatói székeiben, sőt ismét hangadók. Miután Cherbourg és Vllna elesett, azt hiszik, hogy itt az idejük. Hát kijelenthetem, hogy az ő idejük végleg letelt, soha se jönnek vissza. (Ugy- legyen!) Megdöbbentem, hogy felekezetre való tekintet nélkül micsoda politikai erővei mozdultak meg az egyházak a zsidóság érdekében. Egy magasállásu lelkész egy zsidó érdekében azt mondotta, leborulok előtted, méltóságos uram, könyörgöm, te is ember vagy, értsd meg ennek a keresztény testvérünknek a helyzetét, mire azt mondtam neki, hogy a legnagyobbra becsültelek volna, ha egy hadirokkant vagy hadiözvegy testvérünk érdekében jöttéi volna exponálni magad, hogy tarfikot kapjon, vagy más el- Jv. iy ezkedést, nem pedig egy milliomos zsidó érdekébe«. Becsületére legyen mondva, elpirult és szó nélkül eltávozott. Minden törekvést el keli fojtanunk, amely a magyar éleférdek ellen irányul in az országban mindenki megél- 1 i dolgozik és a magyar nép egyetemes érdekei ellen nem tör, tehát mi tőlünk itt élhetnek a legnagyobb nyugalomban a kisebbségek. Azonban a magyar nép életérdeke megkívánja, hogy minden olyan törekvést, amelyik a magyar életérdek ellen Irányul, a legkeményebben elfojtsunk, mert különben nem vagyunk öntudatos nép, nem érdemeljük meg azt, hogy azt mondjuk, ml újabb ezeréves Magyarországot akarunk csinálni, ha ez a magyar öntudat nem él bennünk. És én büszkén mondhatom, hogy az öntudatos német testvérekkel úgy megértjük magunkat, mint ahogy két öntudatos ember megérti egymást. Kétségtelen, hogy azokkal az idegenszánnazásuakkal, akik ma németek, holnap magyarok, holnapután németek, ma talán vendek, holnap szlovének, holnapután magyarok, ezekkel én sem tudom megértetni magamat. És azt látom, hogy a magyar élet vezető pozícióiban egész sereg olyan ember ül, aki nem magyar vér- ségü. ha akarom német, ha akarom román, ha akarom holnap szerb és talán csak akkor magyar, ha tele van a zsebe. Ezekkei le kell számolnunk. Mindenki magyar, aki érzéseivel, tetteivel bebizonyította magyarságát. Nem akarjuk erőszakosan elmagyarositani a kisebbségeket. Hát azt kérdezem, el tudtak volna-e minket románositanl ? KI tudtak volna-e minket németesiteni, ha öntudatos magyarok vagyunk? Hát lehetek én más, mint magyar ? Én csak magyar maradhatok, mert magyar vagyak. — Ma nincsen olyan állás — mondotta a továbbiakban az államtitkár, — amit más be ne tudna tölteni. Senki se higyje, hogy nélkülözhetetlen, mert ha nagyon hiszi, fejére esik egy bomba. Akkor megáll az egész élet, mert egyik, vagy másik pártvezért valami baj éri? Akkor nincs kibontakozás, akkor nem lesz uj magyar élet?, Mindenki teljesítse kötelességét! — Mindenki teljesítse kötelességéit. A mi mozgalmunkba csak olyan testvér jöjjön, aki hittel, fanatizmussal, meggyőződéssel akarja szolgálni a magyar ügyet. Mi nem akarunk egy párthatalmi helyzetet elérni, hogy minden minisztériumot a kezünkbe vegyünk, mi azt akarjuk, hogy a legalkalmasabb magyarok kezébe kerüljön minden vezető pozició tekintet nélkül arra, hogy melyik pártbeli, csak jó, öntudatos magyar legyen, aki egy magyar nemzeti szocialista népi munkaáIIámat tartja a jövő céljának. Ez a fontos, magyar testvérek! — Ha ezt a világnézeti háborút, amely a nemzeti szocializmus és a bolsevizmus között folyik, megnyerjük, akkor ne higyjék, hogy Magyarországon más lesz, mint kizárólag magyar nemzeti szocializmus. Es ha az lesz, testvérek, akkor ez a gondolat az, amelyik biztosítani tudja a magyar nép életét újabb ezer évre. És itt le keli még szögeznem, ha a jobboldali pártok programját elolvassuk, semmi különbséget nem látunk, valójában valamennyi egyet akar. Igazán megkérdezhetjük, miért nem vagyunk egy táborban? Én megmondom testvérek. Mert vannak emberek, akik másoknak bebeszélik, hogy te vagy egyedül hivatott vezetni a nemzetet, isteni elhivatottságod van. és miért magyarázzák ezt be? Mert én ott vagyok a környezetében, már nyárson van a pecsenyém, amit meg akarok sütni az ö nagy képességük árnyékában. Nehogy azt higyjétek, hogy itt feltétlenül az egyes pártvezetők az okai annak, hogy ennyire előtérbe kerül az ő személyük. Az ok a környeztük, akik pecsenyét akarnak sütni képességek nélkül, szorgaiom nélkül, munka nélkül. Ebből pedig, testvérek, elegünk volt. Változatlanul, végérvényesen kijelentem, hogy csak annak van joga iţt élni, aki dolgozik; aki nem dolgozik, az pusztuljon! — Minden magyar ember öntudatos legyen, mert akkor bele tudjuk nevelni ®é- pünkbe a faji öntudatot, akkor meglesz a magyar egység, altkor nem lesznek pártpolitikai keretek. A nemzet örökkévaló — fejezte bi beszédét az államtitkár, — ha fiai önzetlenek. Az értekezlet befejezése után Baky László államtitkár meglátogatta hivatalában Vásárhelyi László dr. polgármestert, majd a polgármesterrel együttesen látogatást tettek Vargha Lajos dr. városi főispánnál. EGYETEM-MOZGÓ bemutatja a legjobb magyar zenés vígjátékot: ICÁDÉT SZERELEM Főszereplők: I Hidvéghv Valéria, ZsiHey Margit, Pataky Jenő, v. Benkő Gyula, Makláry Zoltán, Mihályi Ernő. Zene: Dolecskó Béla. Papp Géza dr. rendérffikapftánybelyettes lesz a kolozsvári rendőrség vezetője? Kolozsvár, Julius 17. Már meglehetősen hosszú idő óta „gazdátlan“ a kolozsvári rendőrkapitányság. Legutóbbi vezetője, HoTlóssy-Kuthy Lajos dr. rendőrfőkapitány-helyettes mintegy két hónappal ezelőtt a fővárosba távozott, ahova szolgálati érdekből helyérték. Hollóssy- Kuthy távozásával egyidöben, hivatalos helyről kapott értesülés alapján megírtuk, hogy a távozó főkapitányhelyettes utódja a kolozsvári rendőrkapitányság vezetői székében vitéz Tóth Gyula dr. debreceni főkapitányhelyettes lesz, akit a belügyminiszter már ki is nevezett. Vitéz Tó*h Gyula dr. rendőrkapitány-helyettes egyébként mintegy másfél hónappal ezelőtt lent is járt Kolozsváron s bemutatkozó-látogatást tett a rendőrkapitányságon azzal, hogy néhány nap múlva véglegesen elfoglalja uj állását, a kolozsvári rendőrkapitányság vezetői tisztségét. Vitéz Tóth Gyula dr. rendőrfőkapitány-helyettes azonban — habár azóta, amint említettük, már másfél hónap is eltelt, nem jött le Kolozsvárra s igy a kolozsvári rendőrkapitányság még mindig „gazdátlan“ ... Újabb értesülések szerint vitéz Tóth Gyula dr. nem is foglalja el már az állását, hanem helyette Papp Géza dr. budapesti rendőrfőkapitány-helyettes kerül Kolozsvárra a rendőrkapitányság vezetőjeként. Papp Géza dr. rendőrfőkapitány-helyettes egyébként erdélyi születésű. Végleges kinevezése már a közeli napokban várható. így végre megoldódik a kolozsvári rendőr- kapitányság vezetői tisztségének végleges betöltése is, ami fontos közérdek, hiszen Kolozsvár az ország második városa. Itt Írjuk meg, hogy a vasárnap Koloz váron tartózkodó Baky László belüg, államtitkár meglátogatta a kolozsvái rendőrkapitányságot és behatóan tájékoztatta magát a rendőrkapitányság fontos kérdéseiről. Parafadugót éi fadugót sn Józsa parafaárugyár, : Kolozsvár, Bulcsú vezér-utca 11. sz. laSsfeB; 31- 62. $ Baky államtitkár a íelekezeti oktatásról — El kell mondanom ezeket — mondotta az államtitkár, — hogy lássátok, mit tud elérni a zsidó pénz, mert az egyedül anyagi kérdés. Meg kell nyíltan mondanom, ott tartunk, hogy hivő katolikus és református testvéreink kijelentik Budapesten: nem megyek el templomba, mert megbecstelenitik a zsidók. Ezzel mindjárt rátérek a másik kérdésre, amivel nem tudok egyetérteni más pártokkal. Ezért kell a népoktatást és a népnevelést egy' kézbe, az állam kezébe venni. (Taps.) Egy öntudatos, népi berendezkedésű, korszerű állam fiait olyan szellemben neveli, ahogy azt egy népi közösség megkívánja és nem olyan szellemben, ahogy azt az egyházi, politikai, hatalmi érdekek megkövetelik. Ezért lehetnek érdemei az egyházaknak különösen a megszállt területeken. Igen is, tudjuk, hogy a felekezeti Iskolák voltak a magyarságnak a végvárai, elismerjük. De itt is az a kérdés, hogy a múltba tekintünk-e és meghalunk, vagy a jövőbe nézünk és megmaradunk. Ne keseregjünk el azon, hogy talán tradiconális intézményeket fel kell adnunk, mert ha újabb ezer évig magyarok akarunk megmaradni hazánkban, akkor csak előre nézhetünk, kemény akarattal, hittel, meggyőződései egy boldogabb jövőbe. Mert mi a nemzeti szocializmus? Az, hogy mindenki annyit ér, amennyit a közösség javára dolgozik és azt jelenti, hogy a munka becsülete, nem pedig a születési előjogok alapján becsüljük meg itt az egyeseket, aszerint, hogyan végzi kötelességét, legyen az egyszerű munkás, gazda, értelmiségbeli, ipari munkás, vagy katona. Es most rátérek a legégetőbb kérdésre, a német-béreneségre. — Sín, testvérek, véletlenül Kis-Kunság- ból származón. Apai-anyagi ágon tiszta magyar, református ember vagyok. Sül végigharcoltam a világháborút. Azóta is mindenkor az úgynevezett legszélsőbb jobbaldali mozgalmakban exponáltam magam, mint hivatásos katona is fajszeretetemmel. Én a magyar parasztot, a fajtámat megszerettem a harctéren, a lövészárokban. Ott ismertem meg 17 éves koromban. És én azóta rajongója vagyok a fajtámnak. Ki tételezheti fel rólam azt, hogy én elképzelem, hogy nekem máshol lehet hazám, mint a mi szép Magyarországunkon. Ki merészeli feltételezni azt, hogy mi el akarjuk adni a hazánkat, amikor életünket, vérünket áldozzuk és erre személyes példát adtunk. Mert egy centiméteren mult, hogy én itt beszélek és nem hagytam kint haslövéseel az életemet az orosz fronton. A magyar ember nyilt, őszinte, becsületes. Természetes, hogy nyiltan kiállunk azok mellett, akik mellé állított a sors, az európai közösség gondolata és együtt harcoljuk meg ezt a vérzivataros élet-halál- harcot a NémetMrodalommal, mert va-gv együtt győzünk, vagy együtt bukunk el. Itt más eset nincs.
