Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-02 / 147. szám
4 , KELETI , magtarujsäg 1944. JULIUS 2. Mezőgazdasági termények tűzvédelme A hátországot légitámadástól fenyegető veszélyek közül kétségtelenül a tűz az, amely a legnagyobb kiterjedésű és a legérzékenyebb károkat képes okozni. Különösen érzékeny és alig pótolható károk keletkezhetnek a kenyérgabonában akkor, amikor azok a leggyulékonyabb állapotban vannak, tehát az érés, az aratás, a hordás és a cséplés idején. A felgyujtás történhet repülőgépről leszórt gyujtólapokkal, gyujtó- anyagpermetezéssel vagy gyujtóbombákkal, de számítani kell ismét a gyujtópalackokat' és gyuitózsákokat szállító léggömbök esetleges tömeges megjelenésére is. Kétségtelen, hogy ha ilyen gyűjtőeszközöknek nagymértékű leszórása bekövetkezik és a lakosság a védekezésre kellőképen felkészülve és kioktatva nincs, olyan óriási mértékű pusztulás állhat elő, amely a hátország életére és a hadviselésre a legsúlyosabban kihathat. Elsőrendű kötelessége tehát mindnyájunknak, hogy érés, • aratás, hordás és cséplés idején a védekezésre még idejében és jól fe'készüljünk, a véds’met megszervezzük, adott esetben á gyűjtőeszközöket ártalmatlanná tegyük és az okozott tüzeket idejében történő beavatkozással eloltsuk. A mezőgazdasági termények tűzveszély elleni fokozottabb védelme tárgyában a belügvnvniszter úr rendeletet adott ki, amely felsorolja mindazckat a tennivalókat, amiket községekben és városokban a mezőgazdasági termények tűzvédelmével kapcsolatosan meg kell tenni. Ezek a következek: a) Állandó tűzfigyelőszolgálat tartása a gabona érésétől kezdődően a cséplés befejezéséig, b) az aratásnál a hordásnál és csé'lés- nél az előírások betartása, c) a lakosság félvilágositása a szükséges tenn—a’ókat ilíefSen. A továbbiakban ezeket a feladatokat ismertetjük. A gyuitólapok. gyu’tóbombák és általában a gvujtőanyagok által okozott tüzeket csak akkor tudjuk eredménvesen leküzdeni, ha minden intézkedést megteszünk ab’ml a cé’bői. boey a veszedelmet idejekorán észrevegyük és a ve-zé1” továbbterjedését mindm zen cl-idézésre ál'n erővel és eszközzel megakadályozzuk Armkor tehát a gabona érni kezd. minién kö-sé~ben é’ városban fel kell á'lítnn! a tű’ügye’ 'két. Ezeknek feladat’-k a község vág" város határa fölött á’renü'ő minden repülőgépet szemmel tarta ni és ha azok gvpítélepok't vagy bármilyen más gyuitöeszközt s,ín,l- nak le vag" ha a tüz^gye'ö tü-rt é ziel, azt azonnal jelenten5 A toron"ban e’bel vezet t tűzfi gyűlök rendszerint csak kiseb’-« területet tudna'- széfnúi rt tartani. ezért kint a határban i= kél' figyelőket fé’á’lí'an'. olyan sűrűségben, hog" a határ e->vet'en pontja se legven figyelés n'lvül A tfizfi- gyelők jelentésetek továbbítása kürt.jéllel, kiáltással nappa' zászlói elzé'-®'’' történhet de legjobb, ha m-'nden flgvelőŐrsftek lovas vagy kerékpáros hírvivő is rendelkezésére áll, A jelentések késedelemnélküli továbbítása igen négy ié'entőségfl mert ezen múlik az ideiében történő eredményes beavatkozás sikere. A gabora éré-e és betakarítása elat'd Időben a községekben állandó tűzoltókészültséget kell felállítani, amelynek feladata veszélv eseíéh kivonulni és a tüzet eloltani. Ennek a készültségnek felszerelése, a rendes tűzoltóié’szerelésen kívül, minden ember számára ggy-egv ásó vág" lábát, vizesvödrök, vasvi'iák néhány tűzhorog, két darab eke. A készültség szállítására és az ekék vontatáséra kocsikat iJl-'tjieg elő- fogatokat ke’l biztosítani. A készültségi helyen lévők száma általában nem ö’yan nagy, mint armn-yi az ös-ze- szerszámok fogásához szükség®« Ien"e. mert «zámítani kell arra, hogy útkö^b 'n a készültség 1«* száma az ottho-lévőkkel és a földiben dolgozókkal éiland'ar' szsOorod’k és mire a tűz színhelyére érnek már elegendő ember áll rendelkezésre. Az aratást a tűz e’záiy® való ti-in e: tel úgynevezett viesz.'réi idején kM1 vé gemi, tehet akkor, amikor sem « szemek, sem a gabona szára nincs rné • telesen kiszáradva. Nagyobb tábla gabona ara á sát. nem eg enletese- haladva, b nero ú y kell végesei, heg" először a nagytáját hosszában és keresztben vágott néhány renddel apróbb területekre osztjuk I. bárom, négy rend szélességű vágásokat azen- nál gereblvéztetni. kapartam Iveiig ŐS 3.Z összegyűlt keresz’ekst azontv! -1 kell hordani, vagy lega'ábbis a «/ági b •! eliá.oli tani. A vágást azután haladéktalanul fel kell szántani és csak így szabad a megmaradt gabonatáblák aratását to, ábbfoly- tatni. A vasút mindig veszélyt jelent az érésben lévő gabonára és keresztekre. Ezért és mert a vasutak és vasútállomások az ellenséges repülök keresett célpontjai, a vasutak mentén lévő gabona védelmére gondosan ügyelni kell. Az aratást mindig a vasútvonal mentén, attól mindig távolodva kell megkezdeni. A learatott területet azonnal kaparni kell. A ke-eszteket nem szabad a vasútvonal közelébe rakni, hanem legalább 60 méter távo'ságra attól. Ha ilyen távolság a földdarab kicsinysége miatt nem tartható be, a learatott gabonát azonnal el kell hordani onnan. A kaparás befejezése után a vasút és a keresztek közé legalább 4 barázda széles védőszántást kell húzni, amely a keresztektől 5—10 méter távolságban van. A szomszédos földek védőszántásainak egy vonalba kell esniök. Vasútállomás közelében learatott gabonát az állomástól számított 400 méter távolságon belül nem szabad fe'rákni. Ha ez a távolság betartható nem volna, akkor a learatott terményt azonnal el k-1' horda-i. Ez alól a kötelezettség alól háború alatt felmentés nem adható. A tűzveszélyt megelőző és csökkentő intézkedések közé tartozik, hogy a learrtött gabonát legfel ebö 10 keresztből álló csoportokban szabad csak elhe’yezni. A keresztcsoportok egymástól számított távolsága legalább 20 mé'er legyen. Az aratás befejezése után a tarlót azonnal buktassuk vagy ha buktatásra idő nincs, a kereszt- csoportokat 4 barázda széles védőszántással vegyük körül. A tarlóbuktatás és kö- rülszántás célja az hogy a tüzek továbbterjedését megakadályozza. Mezőgazdasági terményt engedély nélkül csak akkor szabad a köz- ég vagy város belterületére behordani és ott csépelni, ha az asztagok a 1 ■’»közelebbi lakóháztól vagy gazdasági é-ülettöl le'm’pbb 100 méter távolságban rakhatók fel A szomszéd a-zta- gáf*l száhvtva pedig legalább 15 métér távolságot kell betartani. Csökken az előírt 100 mé’er távolság akkor, ha a behordott »abo-amenrtv’ség 2000 keresztnél kev-sabb. Ha ezek a távolságok n°m tarthatók be me-őnazdasá»' szálas terményt c-ak külön engedéllyel lehet a község belterüle'é-e behordani d“ eng0- délv is csak akkor adba'ó, ha 1000 ker-szt- né’ k'*eb'"> jtterny’ségrő' van sző. Az en?e- délv kiadásának előfeltétele, h-gv a termény a legközelebb5 és n®m éghető f«dál- héjazattal fedett émp ettől legalább 15 méter távolságra kerüljön. Mezőgazdasági rt-rménvt lőpo”raktá"tnl, robbanja-yaagvártő' ’ertláb'-' 300 méter, vnsúttó’ legalább 100 nrtter állami és ti’y- vénvbá'ó-ági úttól legalább 10 méter, utcából és szomszédos kerítést legalább 5 mé*er távoláéban ke’l elhelyezni. Ha va’aki learatott gabonáját, sza'máiát s-énáHt az e'öir-j-a'- ellenére szabá’ytzla- n-1 rak5? b’ bevős4gre. a hatásá" art az ille’n +erh'-a k'horr’atta onnan akkor ha a 'ula’donos a kibordárt megszabó*! határidő alatt nem vé-m el. Bizon os mennyiségű sza'mát. szénát vág- más takarmányt természe'cSen szabad be’rőség’íe"1 tar’am, de csa’r anry't azie-nv’i az elsőfokú tű'2 rrn-’é-zetl hatóság megállapít. Egyheti szüksóg’et azonban engedély nélkül is behordható. A gazdák legnaavobb része a bshőségé- ken 'évő telek k'csirysém miatt nem ho"- dafa be »cborá-’á*. Azt tehát vagy magán a gábonaíöldön rakják el osztagba és csép- lik ki. vagy közös szérűn helyezik el. A közös szérűt csak bizonyos szabá'yok szerint lehet létesíteni. Ezek a szabá'yok a következők; '. A közös szérű a község leg1 öze’ebbi h závl legalább 100 méter távol-á-ban fe' üd'ék az ura'kodó szél irányában. 2. A szérűt vizesárokkal ke'l körülvenni, ezen b~’ül pedig lombdús fákkal és bokrokkal körOlü'te'ni. 3. Az aszt'gokat. kazlakat, boglyákat mezh- *ározo;f nagyságban és távol-ártJan s a’-ad ca- rakni. Az asz'as vagy kazal ho s úsága l-g'e’je’-b 20 méter, magassága le" e’>bb * méter, szértss'ge pádig legte’- *ebb 8 rré -r lebe5 A egye a?z*agov kt- zött legn’-'hb 4 -’éter szé’es útat kell hagyni Minden kata?ztrá1!s hold -yi terü e et 30 mát ír, minden félholdas területet legalább 15 méter széles tűzúttal ke’l e'vá- la-z’ani. 4. A szérűn közköltségén bővizű kúí tt k it lé e'iteni. 5. A szérűre *ör énő behordás alatt minden gazda saját maga köte’es arró1 gondoskodni, hory terményei me'lett ál'an- dóan vízzel te’t kád vág - ho'd-’\ vzz-1 telt legalább két. vödör és esáklya álljon rendelkezésre. 6. A közös szérűn állandóan megfele ő számú takaróponyvát, ásót, kapát és gereb- lyét, valamint vizesvödrökeí, v’zeslaltot és esetleg fecskendőt kell készenlétben tartani. 7. A szérűskert beiára'ánál és benn a kertben is, jól látható h'lyen, figyelmeztető táblát kell elhelyez-i, amely szerint a szérűskertfcen dohányozni, nyilt lángot használni ,vagv t;-zet gyújtani nem szabad. Háború ic’ején a cséplés tartamára a határban elszórva több szübségsi'érűt keU kijelölni. Egy-egy szükségszérűnek a területe a három katasztrá’is holdat nem halad' hatja meg. A szükségszerűnél az előbb*ékben előírt kötel-zett-égek alól ré-zben felmentés adható az elsőfokú tűzrendészed hatóság engedélyével. A szérű vagy érésben 'évő gabona'ábla közelében, 100 méteren bellii, sem dohányozni, sem tüzet r~kni vagy bármilyen célból nyilt lángot használni nem szabad. Az ezen a távolságon kívül gyújtott tüzet, ha arra már nincs szükség, gondosan el kell oltani és vízzel leönteni. Cigaretta és szivarvéget el kell taposni. A szérűskert határvonalától számított 50 méteren belül sem asztagot rakni, sem csépelni nem szabad. Nagyon gondosan kell ügyelni a cséplőgépet haitó erőgépre, akár gőz-, akár gáz-, akár viilamosüzemű gépről legyen is szó. Gőzgéppel általában cs"k nemlakott területen szabad csépelni. Tűzbiztonsági szempontból a cséo’őgén mel’ett legalább 600 liter vizet, 3 drb. 16 négyzetméteres ponyvát, 3 vödröt, 3 szikracsapót és elsősegély- nyújtáshoz mentőszekrénvt kell tartani. A gőzgépnek vagy robbanómotornak a cséplőtől kellő távolságra kell kerülnie. A legkisebb távolság 8 méter. Csépelni általában csak hajnali 3 órától este 9 óráig szabad. Ez alól a szabály alól csak békében adható felmentés, háború alatt nem. Igen fontos a lakosságnak a védekezésre való kellő kioktatása is. Minden érdekeltnek ismernie kell az összes megelőző és elhárító intézkedések célját és a végrehajtás módját. Ezt ismeretterjesztő előadások útján, hirdetményekkel és felvilágosító füzetek terjesztésével érhetjük el. Ha a felsorolt intézkedéseket mindenütt és mindenki lelkiismeretesen betartja, máris megvan az alapja az eredményes védekezésnek. De ez csak az a'an, amelyhez még az szükséges, hogy adott esetben min- d n ember telies erővel és akarattal vegyen részt a tűzoltás munkájában. Senki sem nézheti ölhetett kézzel a jövő évi kenyér pusztulását amelytől ma sokkal több függ, mint bármikor máskor. Itt említjük meg, hogy a honvédelmi miniszter úr az előbbi évekhez hasonlóan, ismét félmillió példányban osztott ki díjmentesen egy tájékoztató füzetet, amelyben a mezőgazdasági termények tűzvédelmére vonatkozó mindennemű tudnivaló benne van. Felhívjuk a városok polgármestereinek, a községi elöljáróságoknak, egyesületeknek és egyéb szerveknek figyelmét arra, hogy ezeket a füzeteket haladéktalanul osszák szét és gondoskodjanak arról is, hogy e füzetek kézről-kézre járjanak és a benne lévő tudnivalókat minél többen elsajátítsák. Az idén kissé megkésik az aratás. Mert ;például — számítsam csak ki — igen, pontosan huszonegy évvel ezelőtt, Péter-Pál napján már arattunk. Itt, az erdélyi bércek között is arattunk már Péter-Pál napján, ami elég nagy ritkaság. Zordabb errefelé az időjárás, későbben sárgul a kalász s későbben lehet aratni, is. De most talán még a nagy magyar Alföldön sem aratnak. Legalább is nem adtak hirt még arról, hony aratnának. Soha nem felejtem el azt a huszonegy évvel ezelőtt volt Péter-Pál napot. Akkor fogtam életemben sarlót a kezembe, hogy búzát arassak. Mert addig csak csalánt arathattam a disznóknak. Szúrós, csípős csalánt, amely még a. kesztyűn keresztül is hólyagosra marta a kezemet. De azon a Péter-Pál navon beállhattam én is a pászmába, a többi aratók közé s búzát arathattam, akár a nagyok. Arra is emlékszem, hogy kilencen állottunk a pászmában, hogy hozzáfogjunk az aratáshoz. Még élt szegény édesapám s nekem, azt mondta: — Te fiam, ide állasz a pászma szélére. Mert, amit te aratsz, azt külön kötözzük kévébe, hogy lássuk, mennyit ér a munkád. Itt van ez a rongydarab. Ezt szaggasd apró darabkákra, s minden olyan marokra, melyet te aratsz, tegyél belőle egy-egy darabkát. Ha bár egy fél kalangyát aratsz estig, az már sok is lesz ... A sarlót mindig a búza bütiije felé tartsd élével, hogy ve vágja meg a kezedet. Na, kezdheted, Isten segítsen meg, munkádban, fiam . .. Igen, igy beszélt vélem már akkor szegény élesapám, a jó Isten nyugosztalja. Úgy beszélt vélem, mint egy felnőttel, akinek számba akarta venni a munkáját. Oda állottam tehát a pászma szélére s hozzáfogtam az aratáshoz. Eleinte csak szólaltam a busát. Majdnem szálanként törtem rá a sarlóra s aztán végighnztam rajta a sarló élét. Aztán félszemmel oda-oda- pislogattam a szomszéd aratóra, lássuk, hogyan csinálja. Délire már egészen rendesen tudtam aratni. És délire a derekam is úgy megfájdult, hogy alig tudtam kiegyenesedni. De azért arattam. És minden marokra rátettem jelként egy-egy kis rongydarabot. Este pedig jelentette a kötöző édesapámnak, hogy két 'téve hijján egy kalangyát arattam. Édesapám pedig erre azt mondotta: — Jól van, Jánós fiam. Jól van. Látom, egészen rendesen tudsz aratni, tehát többé nem is tekeregsz otthon, hanem amíg az aratás tart, mindennap aratsz majd. Az arató napszámos se arat többet egy kalangyánál egy nap, de annak még fizetni is kell a kosztján kívül. . . Az aratónapszámosok rám néztek, majd édesapámra s csak annyit mondtak: — Igaz, szent igaz. Derék gyermek. Ezt nem hittük volna . . . És én abban a pillanatban megéreztem, hogy vége a gyermekkornak. Felnőtté avattak a munka, az aratás jegyében. Csak én tudom, hogy milyen boldoggá és büszkévé tettek azon a Péter-Pál napon. Még ma is eszembe jut igy, útközben ... * Ha nekünk, felnőtteknek éreznünk kell, hogy mit jelent az úgynevezett totális háború a maga borzalmaival, hát rendben van. Szenvedünk és védekezünk minden erőnkkel. De rettenetes érzés tudni és érezni, hogy kicsi, magukkal tehetetlen és ártatlan gyermekek is rettegjen,ek ennek a hó,borúnak a borzalmaitól. Sőt nem egy esetben éppen ök legyenek „hadicélpontjai ,. A minap az Attila-uton haladtam felfelé. Fejem fölött repülőgép húzott el, de ügyet se vetettem rá. Tudtam, hogy a mienk. De ebben a pillanatban, az egyik villa kertjéből két kisgyerek rohant a kijárat felé s a nagyobbik kétségbeesve, kiabálta: — Repülőgép! Repülőgép!... Jaj, már lőnek is. Bombáznak! Megölnek! — hol van édesanyánk ? Hova ment édesanyánk T ... Jönnek a repülök és bombáznak! ... A kisfiú mellé egy még nálánál is kisebb és tehetetlenebb fiúcska húzódott meg s 6 is utána mondott mindent, remegve, hogy jönnek a repülőgépek és megölnek ... Ekkorra már többen is odagyültünk ffl kapu elé s be akartunk nyitni a kapun, hogy megvigasztaljuk és bátorítsuk a kis csöppségeket, de a kapu zárva volt. Szerencsére nemsokára megjött a két kisfiú édesanyja a közeli fűszer üzletből. Rohanva jött s kinyitotta a kaput. Aztán odafutott fiacskáihoz s felnyalábolta őket az ölébe. A két kisfiú odalapult az édesanyjához. Csókolták és ölelték édesanyjukat boldogságukban. És akkor a nagyobbik fiúcska újból megszólalt: — Ha megnövök, repülő leszek. És lelövöm mind a repülőgépeket. A „tejojbom- bázókat!“ igy mondta. — Lelövöm őket egytől egyig, hogy ne ölhessék meg többé édesapámat. Se édesanyámat, se minket, se senkit... Aztán azt is megtudtam, hogy a kisfiúk édesapját bizony csakugyan terrorbombázók ölték meg azon a júniusi délelöttön, amikor meglátogatták ezt a békés várost. De a bosszú már érik és nödögél az ö magzatában ... (Istenem, add, hogy az apák borzalmas haláláért fiaik majd bosszút állhassanak. Tégy erre erőssé minket. Nekik pedig, ezeknek a kicsi, ártatlan gyermekeknek adj maid egy olyan békét, amilyenről ma még álmodni se merünk.) BÍRÓ JÁNOS / székelyföldi ösztöndíjat ?r! ki a VidSH«7winisztérlum Budapest, julius 1. (MTI) A vallás- és közoktatásügyi miniszter pályázatot hirdet 12 székelyföldi és felvidéki ösztöndíjra. Minden magyar honos festőművész és festő- miivésznö pályázhatik, aki nem zsidó. Egy- egy ösztöndíj összege 850 pengő, amely ösztöndíjban részesülök tartoznak a Székelyföldön és a Felvidéken művészi munkára alkalmas helyen két hónapig dolgozni. Az ösztöndijat junius hó 15-ikétöl szeptember hó 15-ig, vagy augusztus 15-től október 15-ig terjedő 2—2 hónapra folyósítják. A pályázati kérvényeket a vallás- és köz- oktatásügyi miniszte hez címezve az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácshoz julius 5-ig kell benyújtani. ÚTKÖZBEN
