Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-16 / 159. szám
mi .Tt-r.Trs is. keleti _ MAGYAR iff SAS a 3 Halfán megváltozik az elsötétítés rendje KOLOZSVÁR, jülius 15. A honvédelmi miniszter korábban kiadott rendelete szerint az elsötétítés rendje hétfőtől kezdve megváltozik. A maga n világi tás elsötétítése, a közvüágitó lámpák csökkentett fénnyel való világítása, valamint a járómüvek fénytom- pitóval való közlekedése julius 17-től julius 30-ig 31 óra 45 perckor kezdődik és 4 óra 45 perckor fejeződik be. így ássák az angolok — Anglia sírját Lenin összegyűjtött müveinek tizennyolcadik kötetében a következő kitétel olvasható: „ffa elérkezett a forradalom ideje, akkor arra készülj, hogy gyilkosságokat kövess el a forradalom érdekében, gyújtogass és láziis az ellen az államforma ellen, amely veled ellentétben áll.“ Amikor a bolsevista világforradalom létrehozója ezt a felhívását a vörös katonákhoz intézte, egyszersmind a könyörtelen és halálos gyűlöletet hirdette a nyugati civilizációnak, amelyet ö „kapitalista nyugatinak nevezett. Sztálin, Lenin követője, publicisztikai munkásságában bosszú időn át azt igyekezett elhitetni a Szovjetunió népével, hogy a bolsevizmus legfőbb ellensége Anglia. Az Izvesztija egyik, 1937- hen niec jelent számában Sztálin igy irt: „A nagy francia forradalom kitörése óta egészen máig az angolszász burzsoázia volt minden időkben a világ összes szabadság szerető népének elnyomója.“ Ma a helyzet gyökeresen megváltozót*. A mrol államférfiak azt igyekeznek elhitetni az anaol közvéleménnyel, hogy n Szovjetunióval való szövetség az egyedüli lehetőség az angol imperializmus megtartására s ennek a célnak érdekében le kAf mondani az előítéletekről. Churchill, aki pályafutása nagy részében 'határozottan és élesen bolsevistaellenes volt, ma azt hiteti el Anglia névével, hőnyi az an col vénzvilág és az arass Jolwt)'-’»"* között nem lehelnek többé ellentétek. Szovjetornszors-mg nolífkaj eélk’t'ízé- seibpn önálló utakon iár és csak kiilső- séapkfyen keresi a kiegyezést a brit uralkodó osztállyal. Angliát az első időkben észrevétlenül. c’° újabban enyíre erőtel je sebben kikezdte a bolsevista véren s a kommunizmus a közélet minden şikiân hangadó szerepet: szerzett manónak. Ma angol államférfiak tu1- á-adő bangón írnak a bolsevistákról. Min ijszfpWlc. 1rözirók és eoryfaézi pmhe* I relí egyformán «7 anerol-szovW barátJ5M rrţ gg e'7"-yr»*c~'vj vísz/'rfy gpTTíllf TTlé^- taHni-. ^v/rr,Qrrir-rrr, a 7'""'’bán bp+nrn,7o+t g'7ÓT)(^/i,'1rfíT ^ /^oTTJoV-rgf ÓVkai, dg olunolveit nem ad+g fel. Ma már n helyzet, bogy mécp konzervatív angol körök îs meghaieltrk a Moszkvával való szöyetséo- szükeévesséve előtt. A Faeatator eimíi angol folyóirat rövidd"1 ezelőtt jgrv irt: ..A brit knpitgliz- yn”s éf. n bolsevizmus közölt nincs semmi ellen*ét és grak fi nPZ°liérések. nmeinek a háhorv kitörése el "ff fennállottak. mg már nem zavarják a kettő kő. zö'*: uiszonut Churchill a leauaayobb szolaájofnt teffn az angol számára. amii-nr a Mov-i'Tói'pl való szövetséget létrehozta.“ Tluff Cooper ennü is mész- I S'7óbb ment és uiabban megjelent niság- e'kkeiben a bábom utáni earyü+tm'’;kö- dés szemnontiait vizcvélgaftn. A Time c. amerikai lep egyik lemL'bbi cikkében gúnyos bangón irt erről, a világtörténetnek egvik legnagyobb nara- dovnniáró1: Lenin bizonnára nem is ál-, mod "a volna, hoav eayknr ott foa állni szobra London utcáin. A legérdekesebb nz, hogy T.eniv londoni szobrának leleplezésekor anoojai• ka ton a zen el-ari kísérettel az International/* énekelt-k. amikor azonban az annol himnusz hanaioi csendültek fel a legtöbben hallgattak a jelenlevők közül." Az, anml főyéree’ien róa <rvakoriüt a ragvsze.b"su bolsevista gyülekezések és tüntetések. A Trafalgar Square-n egymást érik a kommunista ünnepségek, vörös diszitésü szóno’-i emelvényeket állítanék fel, röpiratokat elfogatnak, amelyekben az angol közéletnek azt a rétegét is a „nagy gondo1attal“ akarják meg- barátkoztatni. amelyik eddig még nem barátkozott meg vele. A legutóbbi időkig, talán az invázió megkezdésének pillanatáig gyakori veit, hogy ezeken a kommunista ünnepségeken angol államférfiak, sőt még magasrangu katonatisztek is felszólaltak. Hinsley kardinális halála előtt nehány nappal azt rendelte el, hogy „.imádkozni kell Moszkváén“. H. G. Wellsnek 1928-ban leirt intő szavára ugyan ki emlékezne ma már Angliában: „Az októberi kommunista forradalom a világforradalom előfutára. Az októberi forradalom eredményeit jól láttuk, a világ forradalom előttünk áll. Az atlanti civilizáció meg fog semmisülni és a kommunizmus jön majd helyébe, ha nem vigyázunk.“ A bolsevista terjeszkedés Angliában még a német-orosz háború megkezdése előtt megkezdte hadjáratát az angol szellemiség átformálására. ~Ef.t a munkát akkoriban a Komintern végezte és bekapcsolódtak a különböző „kulturális“ egyesületek. A szabadkőműves páholyokban előkelő személyiségek terjesztették a szalonbolsevizmust és azt a gondolatot, hogy a kommunizmus nem árt senkinek sem, hanem „hallatlan fellendülést“ jelent azoknak a népeknek számára, amelyek vele megismerkednek. Lord Manley, Oliver Montague, Hannen Swaffer, A. J. Cummings, Nathan Birch, H. G. Wells olyan neyek, akiket Moszkvában is a „bolsevizmus úttörőinek“ tartanak nyilván. A szál ónból se vizmus érdekében végzett hírverés természetesen bizonyos demokratikus hangnemben folyt Angliában. Tömegesen alakultak klubok azzal a céllal. hogy a közeledés gondolatát a közvéleménybe kényszerítsék. Az angol iskolákban, templomokban, égyetemeken, különösen az oxfordi és cambridgei hires főiskolákon tervszerűen előkészített bolsevistabarát előadásokat és felolvasásokat rendszeresítettek. Ifjúsági szervezete’:, ifjukommunista ligák alakultak Anglia összes nagvobb városaiban. A bolsevizmus Angliában „Szalonképes“ lett. Talán Canterbury érseke ment el a legmesszebb e-mn a területen, azt a követelményt á'litotta ugyanis fel, hogy „a Szovjetuniótól tanulni kell“ és az angol népnek „közelednie kell világnézeti siken is a bolsevista Oroszországhoz“. Az érsek több beszédben fejtette ki álláspontját, amely szerint „a bolsevizmus vem jelent semüyien > veszélyt a kereszténységre“ és Moszkvának nagy szerepe lesz a háború utáni európai elrendezésben. A legalázatosabb hangnemben éopen Win+son Churchill nyilatkozott a Szovjetről, az az angol államférfim aki néhány évvel ezelőtt még a bolsevizmus legkérl^ihetetlenebb e’lenségének számított. ChurchHre talán éppen Sztálin egyik kijelentése ilHk a legjobban: „Az angol felső osztályok mindig idegen erőkkel szerettek harcolni. A' háborúkat előidézték, de a salát bőrüket óvakodtak a vágóhidra vinni.“ És ismét, a második paradoxonhoz jutottunk, amikor fel kell tennünk a kérdést, hogy miért is harcol a Szovjetunió? Amikor tudja, hogv az A honvédelmi minüzté'ium légoltal- I mi csoportfőnöks ga közli, hogv a botükkel megjelölt községek közül a D- osztálylvi sorolt községek hatósági riasztása* éjszaka csak abban az e et- b°n szabad elrendelni, ha ezeket a községeket légitámadás éri. Nappal csak akkor szab d ezeket a községeket riasztani, ha 4000-né! nagyobb a lakosságuk, járási sz'khelyek és legalább' a fel'ela- kosságmk óvóhely áll rendelkezésére. Az ennél kisebb lakosságú D-o ztályú községeket, ha nem járási székhelyek és nincs a lakosság 50 százaléka számára elegendő óvóhely, szintén nem szabad riaszfaní. Ez a r n 'elkezés honvédelmi miniszteri rendeletén alapul, amely szerint nincs különösebb értelme a riasz'ásnak ott, ahol megfelelő óvó- he'y nincsen. A falvak lakó-ságának meg k'dl érteni0, hogy nincs oka a félelemre. Az or zágos légvédelmi jelző- rendszer jól és kifogástalanul működik. Számos figyelőőrs vigyáz mindnváju”k j nyugalmára, hogy szükség esetén je- i lentse az illetékes légvédelmi közDont- I „angolszász vezetőrétegek mindig elnyomták a világ szabadságszerető népeit“. Az kétségtelen, hogy Sztálin nemcsak Európa ellen, hanem az angol világbirodalom szétbomlasztásáért, ha ma még nem ».? nyílt fegyverekkel, de annál elszantabb belső bomlasztó háborút folytait A világtörténet egyik legérdekesebb szinjátéka folyik le tehát napjainkban szemünk előtt, amikor a „barát“-ból akármelvik pillanatban „ellenség“ vál- hatik, sőt, a rugalmas politikai kifino- modottság ennek az ellenkezőjét sem zárja ki... nek az ellenséges repülők köze^dését. Az orszá os légvédelmi közoont és a kerületi kö pontok azt az elvet tart'ák szem előtt, t’ogy előv-gyázatossávból in- ki bb élre de’ik látszó1 ag fe’es’egese^i a riadót, mintsembogy váratlanul ér>en bennünket légitámadás. Nem szabad megengednünk, hogy az ellenség állandó berepüléseivel megbénítsa az egész ország életét és hogy még ott is megálljon a munka, ahol a támadás veszélye még nem áll fe^n. Ezekbe ’ a fa’- vakban csak egy véd kezén módot kell a lakosságnak szem élőt* tartania és pe- d'g azt, ho-’y ha repiilőg p'ú vás' hal', igyekezzék mozdulatlan m-rdni, fák és bokrok védelme alá helyezkedni, vagv mozdulatlanul a fö'd e, árokba feküdni, hoízy így fer,ve legyen a feje felett el- hal 'dő repülők elől. Hibás főleg a városi közö-ség is abbén, hogy sokan már a ládió mű iorá- n-k beszüntetésekor elhagyják munkahelyüket vagy lakásaikat és népvándor- lá «szerűen megindulnak az óvóhelyek felé. Ennek eredménye aztán az* hoj:.v I még a város távoli részéből való lakosokat is találunk üt av’k élelmességükben a jó helveket jóelő-e elfoglalják és már akkor óvóhelyre vonulnak, amikor még erre egyáltalában szükség nincsen. Sok esetben nem is kerül riasztásra, de ők már az óvóhelyeken vannak. Végül közli a csoportfőnöks ’rr. hogy ahol nines pinceóvóhe’v. a házbeliek minden különösebb költ-óg és anyag nélkül mag”k is építhetne'- óv he’yet: megfelelő kere-zt metszetű és kevé; f i- anyagot igénylő 6—8 személyes fedett árokóvóhelyet, amely sok esetben nagyobb védelmet nyuj* repeszdarabok ellen, sőt még sz"nyegbombázás esetén is, mint a nem egészen sz Icszu'űen megépített pince. Külön intézmény segíti e!ö a hadirokkantán házasodásit Németországban Berlin, julius 15. Ma már igen nagy a szama azoknak a német katonáknak, akik súlyos harctéri sebesülésüket kiheverve, visz- szatértek tanulmányaikhoz, vagy a háború kezdetén abbahagyott munkájukhoz. Sokan közülük házi tűzhely alapítására is kedvet és erőt éreznek magukban. Ebben természetesen a hivs talos szervek a legmesszebb- menöen segítségükre vannak s igyekeznek boldogságuk utjából elhárítani a sokszor bizony nem csekély akadályokat. Nagyon kevés olyan nö van ugyanis, aki mindenben kielégítő feleség tud lenni egy hadirokkantnak. Az ilyen feleségnek különösen testi és lelki adottságokkal kell rendelkeznie, nemcsak a háztartáshoz kell kitünően értenie, hanem időt kell szakítania a rokkant ápolására és gondozására is. A megfelelő nők kiválogatását az egészségügyi hivatalok házassági tanácsadóállomásai végzik el, amelyek mellett most házasságközvetitő hivatalokat is állítottak fel, hadirokkantak számára. :< A községek hatósági riasztása és a felesleges óvóhehf-elözönlés
