Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-15 / 133. szám

1344. JTTNTUS li, s Szász Lajos iparügyi miniszter a rádióban ismertette a gyári munkaügyi előadók és választmányok kijelöléséről szóló nagyfontosságu rendeletet Bz uj rendelet intézkedései mind a magán-, mind az állami üzemekre vonatkoznak Jelentős öblösüveg nagy kereskedő eég keres önálló üzletvezetésre ^""'szakembert aki ezen minőségben többévi szak­mai működést tud felmutatni, a magyar piacot jól ismeri, a magyar és német nyelvet tökéletesen bírja és a leszármazásra vonatkozó tör­vényes követelményeknek megfe­lel. Részletes személyi adatokat tartalmazó és az eddigi működést feltűntető ajánlat, fizetési igé­nyek, referenciák és belépési Idő­pont megjelölésével, lehetőleg fénykép melléklésével „Komoly állás 16272“ jeligére ÖLOCKNER hirdetőbe küldendők. Budapest IV. Városház-utca 10. Budapest, május 14. (MTI) Szász Lajos iparügyi miniszter a rádióban tájékoztatást adott a gyári munkaügyi előadók és a gyári munkaügyi választmányok kijelöléséről szóló és a hivatalos lap csütörtöki számá­ban megjelenő kormányrendeletekről. — Az államvezetés egyik legfontosabb fel­adata — mondotta — az, hogy a társadalmi helyzetnek és a kívánalmak alakulásának gondos ismeretében a megoldást váró kérdé­seket ne engedje elmérgesedni, hanem kellő Időben tett megfelelő intézkedéssel, vagyis a kérdések megoldásával az államvezetés által felismert helyes irányba tereye azokat. A magyar kormány tehát a mai vérzivata­ros időben a naprói-napra felmerülő mérhe­tetlen sok feladata között egyik legfonto­sabbikának tartja azt, hogy a magyar mun­kás érdekében a múltban tett és a jövőben teendő számos rendelkezés ne csak Írott ma- laszt maradjon, hanem áldásos hatását mi­nél szélesebb körben sugározza szét a ma­gyar életben. — A hivatalos lap csütörtöki számában jelennek meg azok a rendeletek, amelyek közül az egyik a gyári munkaügyi előadók, a másik a gyári munkaügyi választmányok­ról szól. A rendeletek célja a munkás szo­ciális kérdések megoldása, a' munka iránti felelősség ébrentartása és érvényesitése mind a munkaadók, mind a munkások irá­nyában. E fontos uj jogszabályok alapgon­dolatát az egyik rendelet tömören igy fejezi ki: A munkaadó és alkalmazott közös ér­dekei felismerésében, az együvétartozás ér­zésének, egymás jogai kölcsönös elismerésé­nek és az egymás iránti kötelességek köl­csönös teljesítésének a nemzet javára bizto­sítása érdekében munkaügyi választmányo­kat kell alakítani. Ezekeţ a munkaügyi választmányokat fel kell állítani az iparügyi miniszter ügykörébe tartozó minden olyan ipari, bánya- és kohó- vállalatnál, valamint közhasznú villamos- üzemnél, amelynél rendszerint 85-nél több alkalmazottat foglalkoztatnak. A választ­mány elnöke a gyári munkaügyi előadó, amelyet ugyanazoknál a választmányoknál nyolc nap alatt kell kijelölni. A munkaügyi választmány a munkaadó és az alkalmazot­tak közös érdeke szempontjából tárgyalja az eléje kerülő kérdéseket. Ezek a kérdések vonatkozhatnak a munkamenetre, a munka­eszközökre és az emberi munkaerő felhasz­nálására, mindenekelőtt pedig az alkalma­zottak munkaviszonyából folyó jogainak ér­vényesítésére, közös gazdasági és jóléti ér­dekeire, a családvédelemre, az egészség­ügyre, a baleset elleni védekezésre, az alkal­mazottakkal való bánásmódra, a munkafe­gyelemre és a gyári munkarendre. — Ez a paritásos együttműködés azonban csak akkor lehetséges, ha nem megy a ter­melés eredményességének a 'róvására. El­lenkezőleg fokozottan kell arra hatnia. Ezért az üzemi választmány által tárgyalandó kér­dések egyik fő parancsa az, hogy a munka- fegyelem fenntartására és a mnnkajrkölcs fejlesztésére vonatkozóan ez alkalommal Is kellően érvényre jusson szociális haladá­sunkban az a korszerű követelmény, hogy nincsen jog kötelesség nélkül és minden egyéni érdeket megelőz a nemzet egyete­mes érdeke: a közérdek. — A munkavédelem, a nemzeti munkatel­jesítésnek és mnnkaerkölcsnek szempontjá­ból igen nagyjelentőségüek a munkaügyi előadó ellenőrzési kötelességére vonatkozó rendelkezések. A munkaügyi e’őadó ugyanis köteles állandóan komolyan ellenőrizni és a munkaadónál szorgalmazni az alkalmazot­tak munkaviszonyára vonatkozó jogszabá­lyok és rendelkezések megtartását, szükség esetén pedig az illetékes hatóságnak hala­déktalanul jelenteni azok megszegését vagy hanyag végrehajtását. Vonatkozik ez a bal­esetnek megelőzésére, az alkalmazottak éle­tének, testi épségének, egészségének és lelki épségének védelmére, közedá-tására, általá­nos jóléte és társadalombiztosi *sa érdeké­ben kiadott rendelkezések megtartására egyaránt. — A munkaügyi előadók és választmá­nyok közületi jelentőségét és , erkölcsi ter­mészetét aláhúzza az a rendelkezés, amely szerint a munkaügyi előadó és a választ­mány tagjai fogadalmat tegyenea és hiva­tali titoktartásra kötelesek. \ pártpolitikai megbízottak és pártpolitikai szempontok ki­zárása érdekében úgy rendelkeztem, hogy átmenetileg, vagyis addig, amíg megalakul az alkalmazottak hivatalosan elismert érdek- képviseleti szerve, amelyre a jelölés rábíz­ható lesz, az alkalmazottak névjegyzéke alapján a választb*>+Ak közül a munkaügyi előadó jelöljön ki szer annyi személyt, mint amennyi ? munkaügyi választmány rendes tagjainak száma. Ez utón is hangsú­lyozottan felhívom a jelölés jogával átmene- tilag felruházott munkaügyi'‘előadók figyel­mét arra, vessenek számot a lelkiismere­tükkel, a pártpolitikai szempontokat a jelö­léseknél hagyják teljesen kívül és tevékeny­ségüknél is csak egyetlen egy érdek irányít­sa őket: a magyar munka érdeke. Szociális igazgatásunk e fontos szerve természetesen csak akkor lehet eredményes, ha a nemzeti és szociális célok megvalósítása érdekében munkáját minden zavarás és zaklatás ve­szélye nélkül végezheti és tudja azt, hogy közérdekű tevékenységéért a munkaadó vagy más részéről hátrány és igazságtalan­ság nem érheti. Evégből a rendeletek a munkaügyi előadó és a választmányi tagok védelmére megfelelő rendelkezéseket tartal­maznak. — Meg kell még jegyeznem, hogy ezek a rendelkezések nem csak a magánvállala­tokra, de az állami és más közületek vália­1. Az európai gondolattal rokonszenvező svájci lapok a Bonomi-kormány összeté­telével foglalkoznak. A Bonómi-kabinet- ről meg kell állapítani, hogy a kommu­nisták most még erősebb befolyásra tet­tek szert,-mint Badoglio idejében. Ezút­tal három kommunista került he a kor­mányba, köztük a hírhedt Togliatti is. A kommunisták mellett az öreg liberális Croce is társat kapott. Az európai sajtó általában úgy kom­mentálja az olasz kormáhyváltozás té­nyét, hogy azért kellett a több, mint 70 éves Bonomit kormány elnökké kinevezni, mert igy akarták a hwtaimas kommunis­ta befolyást palástolni. Helyesebben: Moszkva még nem látta elérkezettnek az időt, hogy kommunistát ültessen a mi­niszterelnöki székbe is. A „Völkischer Beobachter“ hírforrá­sai szerint Badoglio mindent elkövetett, hogy legalább a hadügyminiszteri szék­ben megmaradjon, Bonomi azonban kije­lentette, hogy nem hajlandó Badoglio- val együttműködni. Bonomi azzal okolta meg magatartását, hogy Badoglio a fa­siszta párt tiszteletbeli tagja volt és Abesszínia elfoglalójaként ünnepeltette magát, sőt még az Addis Abeba hercege címet is elfogadta, ő volt az olasz vezér­kar főnöke, amikor Olaszország Német­ország oldalán a háborúba belépett, te­hát, Bonomi szerint Badoglionak „priu­sza“ van. A kommunisták és az angolba­rátok szemében tehát még az árulás sem mossa le a ,f>üntf‘, hogy valaki „fasisz­ta“ volt. Viktor Emánuel és Badoglio dicstelen visszavonulása a politikai életből, amely egyébként most már véglegesnek látszik, méltó pontot tesz a király és az áruló tábornagy politikai pályafutására. Tu­lajdonképpen felelősek az egész ólasz árulásért. Az utána következő 10 hónap alatt semmiképpen sem tudták megvaló­sítani céljaikat, amelyek miatt pedig ál­lítólag elhatározták a döntő lépést. Az árulás csak a legrosszabb következmé­nyekkel járt Olaszországra és* az olasz népre, mivel az előbbi politikai hitelének jórészét elvesztette, az utóbbi pedig a háborúban való becsületes helytállás he­lyett, amely ugyan nehéz és áldozatos, de mindenesetre becsületes lett volna, a megalkuvást és a lemondást választotta. O /. Semleges államokból származó jelen­tések most már sorozatosan hozzák az angolszász sajtó szemléit és vélt..lényeit az inváziós harcokról. A „Times“ hatal­mas veszteségekről beszél, amelyekkel az angolszászoknak meg kellett váltaniok azt a kis területet, amit birtokukban tar­tanak és arra int, hogy „meg kell ismét vizsgálnunk lelkiismeretűnket, hogy ér­demes volt-e egyáltalában az egész vál­lalkozást elkezdeni“. A konzervatív „Trust“ cimü lap azo­kat az okokat vizsgálja, amelyek Angliát és Amerikát rábírták az inváziós vállal­ataira is vonatkoznak. Minisztertársaim te­hát intézkedni fognak, hogy azok az ügy­körükbe tartozó üzemeknél és vállalatoknál is alkalmaztassanak. — Aki tárgyilagosan Ítéli meg rendelke­zéseimet — fejezte be tájékoztató előadását a miniszter — el fogja Ismerni, hogy a munkaügyi előadó és a választmányi' intéz-' ménnyel szociális és Ipargazdasági tovább­haladásunk életerős, fejlődésképes, a ma­gyar adottságokhoz alkalmazkodó, nagyje­lentőségű, nj szervezeteit hívtuk életre a ma­gyar munkás és a magyar munka érdeké­ben. * Budapest, június 14. (MTI) A hivatalos lap csütörtöki száma közli az iparügyi mi­niszternek a gyári munkaügyi előadókról szóló, továbbá a gyári munkaügyi választ­mányokról szóló rendeletét, amelyet S»(isz Lajos dr. miniszter szerdai rádióbeszédében már részletesen ismeretett. kozás megkezdésére. A ,fNews Cronicle“ szerint a józan fővel és mérlegeléssel kell megvizsgálni a helyzetet. Egy Washingtonból származó United- Press jelentés kiemeli, hogy az invázió kalandos vállalkozásnak nevezhető. Mosz­kva ösztönzését leéli keresni a vállalkozás megindulása mögött. Churchill számta­lan alkalommal tolta el eddig az invázió megkezdésének időpontját, végül Sztálin kereken azt jelentette ki, hogy „most már türelme végső határáig érkezett“. 3. Tóm Churchill alezredes, Churchill unokaöccse és Lissa adriai sziget pa­rancsnoka, akinek foglyul ejtését a mult pénteken jelentették, egy rohamcsapat- vállalkozás során került német fogságba a Splittől délre levő Bracs szigetén. Tom Churchill vezetésével Lissa szige­téről angol rohamcsapatok keltek át Bracs szigetére és már 60 méternyire megközelítették egy német zászlóaljpa­rancsnokság állását. A német zászlóaljparancsnok, Thoer- ner százados maga fogta el Churchill unokaöccsét. Amikor ugyanis az ango­loknak sikerült betörniök a rftihet állá­sokba és hirtelen a parancsnoki fedezék előtt tűntek fel, Thoemer százados né­hány hírvivő katonát és segédtisstjét ro­hamcsapattá alakítva, szembeszállt az angolokkal. Kézigránátokkal és gyorstü­zelő fegyverekkel a kis rohameoapat ura lett a helyzetnek és az angolok más né­met rohamcsapatok óldálozó tüzébe ke­rülve megfutottak. A százados rohamcsapata sarkukban maradt élén a zászlóaljparancsnokkal és parancsőrtisztjével, egy zászlóssal. Mikor már utolsó kézigránátjukat is eldobták, az életbenmaradt angolok, a sziklák kö­zött kerestek fedezéket. Ekkor a német zászlós felkapott né­hány szikladarabot és az angolok acélsi­sakjaihoz vágva, r-úik kiáltott: — Kezeket fel! ** • őt angol emelkedett fel feltartott kéz­zel. Köztük volt Tom Churchill alezredes is. Lissa sziget parancsnoka, aki a vál­lalkozást vezette. 4. De Gaulle tábornok londoni látogatá­sa, valamint sorozatos tárgyalásai Chur- chillel és néhány vezető angol pénzügyi szakértővel, szoros összefüggésben áll­nak az elözönléssel időszerűvé vált fran­cia pénzkérdéssel, ismeretes ugyanis, hogy az angolszászok sok uj francia pénzt bocsátottak forgalomba azzal a reménnyel, hogy a francia nemzeti bank később majd elfogadja és beváltja, vagy is a hamis pénzből valódit csinál. Erre kellett volna most De Gaulle aláírása, amely nem jelentett volna mást, mint azt. hogy Franciaország nemcsak szen­ted a sorozatos bombázások és a harcok alatt, hanem minden egyes ledobott bom­bát, sőt minden egyes angol katona zsoldját a sajátjából fizeti. Az algíri kormány feje azonban a jelek szerint át­látta, hogy ez az aláírás egyben, még a győzelmes háború- esetén is, Franciaor­szágot jóvá nem tehető anyagi zűrzavar­ba döntené. Emiatt nem teljesítette az angolszászok kívánságait, sőt a legutób­bi hírek szerint már régen tervezett wa­shingtoni útját is attól tette függővé, hogy az elözönlési főparancsnok ■ vissza­vonja az eddig kibocsátott pénzmennyi­séget. Még nem lehet tudni, mi lesz az angolszász válasz erre az álláspontra, de feltételezhető, hogy De Gaulle tiltakozá­sa nem marad teljesen eredménytelen, mert Moszkvában igen befolyásos támo­gatói vannak. Az eddig kiadott hamis pénz visszavonása azonban csak a legna­gyobb nehézség árán lenne megvalósít­ható, egészen eltekintve attól, hogy az ilyen esetleges visssavonássai felboríta­nák az elözönlés atiyagi alapját jelentő szép tervet is. Ezamosujvár, junlup 14. Szamosujvár vá­ros társadalmi egyesületei az itt gyógyuló • és üdülő német katonák szórakoztatására gazdag és változatos műsora ktvánsághang- versenyt rendeztek Űrnapján a Szamos- szálloda szinhâztertnăhen. A magyar és német nemzeti zászlókkal, felségjelekkel, valamint a két államfő arc­képével Ízlésesen díszített színpadon felso­rakozó, 10—10 tagú magyar és német ka­tonaoszlop álfái előadott nemzeti himnuszo­kat feszes vigyázzban énekelte végig a ter­met zsúfolásig megtöltő közönség, majd a szinpompás magyar nemzeti viseletbe öltö­zött Várady Sándorné v tanitóné hatásos verses prológot mondóit. Utána Györffy Lajos dr. polgármester üdvözölte meleg sza­vakkal a közönséget előbb röviden magya­rul, majd németnyelvű beszédében mutatott rá tömören a két nemzet történelem-paran­csolta, sorsszerű fegyverbarátságára, együ- vétartozására a közös veszedelem elleni küzdelmekben. Az estélyen Németh Gyula kuruc dalok­kal és operettparodiákkal, Movrin József és Niis Gyula német és magyar dalokkal, Se­rényi Lajosné operettdalokkál, Móritz Éva táncdalokkal és tangóharmónika-számokkal, Perpp Rózslka magyar nótákkal, Hídvégi Vilmos és Tódor Gyula művészi hegedüjá- tékkal, Kalmár László elmélyült zongora­számmal, Volosnyai Icu, Günther Rózsi és Szili Anci magyar táncokkal -zerepeltek, őszinte sikert aratva. Nádor Béláné, Nádor Béla, Vaith Ernő, Koncz Ferenc, Pakuts Zsiga, Szili Márta, Keresztes Per«, Bosszú Sári, Szöcs Gábor, Vadász Zoltán, Sip>* Gyula és Belcsug István az ügyesen elő­adott egyfelvonásos vígjátékokban Ouzgól- kodtak. Az egyes müsorszátnokat K. Jeszenszky Irma hangulatos verses konferánsza vezette be, a zenekiséretet Kalmár László zongo­rán, Tódor Gyula és zenekara hegedűn lát­ták el. A rendezés fárasztó munkájáért Enyedi Bálintot, az előadás beszervezéséért Várady Sándor ig, tanítót illeti a legtelje­sebb elismerés. A műsor befejezése előtt a német katonai parancsnok köszönte meg meleg szavakkal a testvéri együttérzést bi­zonyító, élvezetes szórakozást a rendezőség­nek. A kivánsághangverseny sikerére jellemző, hogy azt két zsúfolt házas előadás után a kórházi sebesültek előtt is meg kellett is­mételni az elmúlt vasárnap. Jó ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK A VBLÁG TÜKRE 1. Semlegesek az olasz helyzetről 2. Érdemes volt? 3. Tom Churchill 4. Se Gaulle-nak nem kell a hamis frank Nagysikerű magyar-nemet kívánság hangverseny . Suemosuiváron

Next

/
Thumbnails
Contents