Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)
1944-06-01 / 122. szám
U fCriETllF'WÍG 1944. JUNIUS 1. , Parasztok a sarló és kalapács árnyékában 13 Irta: Nikolajew Péter * Magyarra fordította: Gaal Olga Öh, ezt sohasem tudom megbocsátani a bolsevizmusnak! Apámat és bátyámat száműzték, engem elbocsátottak munkahelyemről és jogtalanná alacsonyitottak, anyám beteggé tették. Mindezekért számolnom kell velük! Egy erőteljes lökés — és a ló megállt. Felriadtam gondolataimból. Finom, vékony őszi eső szűrődött a felhőkből. Az erdő mé- labus volt és hallgatag. Még egy félóra, s aztán elhagytuk- az erdőt és ■ magunk előtt láttuk újra szülőfalunkat. Anyámat figyeltem. Hallgatagon ült a szekéren. Szorosabbra kötöttem hátán a nagy gyapjukendöt és megkérdeztem, hogy nem ázott-e át. Az utolsó tisztogatás, amelynek apám és bátyám is áldozatul esett, nagy űrt hagyott a falu életében. Alig volt olyan ház, amelyben ne gyászoltak volna valakit. Nálunk is nagyon kihalt a lakás. Anyám elvégezte csendesen a kis háztartási munkát, de a lelke távol járt. Sok apró dolognál észrevettem ezt. Kmmplihámozás, sepregetés, vagy állatetetés közben hirtelen megállt, maga elé meredt és sóhajtott. Arca egyre kisebb és ráncosabb leţt, alakja mindinkább meggömyedt. Haja hófehérré vált. Ha észrevette, hogy aggodalmasan figyelem, olyan arcot csinált, mint akit- kellemetlenül érint, hogy törődnek vele. Beszéd közben soha nem említette apát, vagy Misát és fekvőhelyüket minden este olyan gondosan elkészítette, mintha hazatérnének aludni..-. Szomszédunk esténként átnézett hozzánk és érdekes történeteket mesélt a régi időkből. Ha egyedül voltam, könyveimbe mélyed- tem. Gyakran véglgbarangoltam az erdőt és életünk, jövőnk felett töprengtem. Számüzöttekről eddig vajmi keveset hallottunk. A bolsevisták gondoskodtak arról, hogy a fogolytáborokból semmiféle hír ki ne szivárghasson. A foglyok csak bizonyos időközönként Írhattak egy-egy lapot és ritkán kaphattak hazai hirt. Ezeket a rövidke lapokat is oly szigorúan cenzúrázták, hogy többnyire nem is került sor a kézbesítésükre. Egyes fogolytáborok parancsnoksága olyan kényuralmat fejtett ki, hogy olykor- teljesen eltiltotta a levelezést ÓBB Annyit sikerült megtudnom, hogy apámat északon erdei munkára fogták be, inig bátyám feleségével és két gyermekével a Volgamenti vasútépítéshez került. Innen valószínűleg Szibériába küldik. Bármennyire is szerettem volna segíteni rajtuk, tudtam, hogy az lehetetlen. Csak megnehezítettem volna a sorsukat, ha hazulról próbálkoztam volna tenni értük valamit. Ezzel a hatalommal szemben teljesen védtelen az ember... se szava, se értéke... * A paiasztbirtokok kollektlziválása tovább folyt. Ennek első tünete az volt, hogy á gazdától elvették a jószágokat. A „kolhosz“-ban, — magyarázták nekik — senkinek sem lehet saját tulajdona. A jels2ő; minden minedkié! (Folytatjuk.) ES Idegen, csodálkozó tekintettel nézett rám Aztán hirtelen mély sóhaj tört fel belől és ismét közömbösen nézett maga elé. — Légy mindig anyánk mellett! — figyelmeztetett Manja, amikor a városból hazafelé indultunk. — Foglalkoztasd, adj nek mindig valami könnyű munkát! Mc-rt r megszokott környezet és az a tudat, hogy a gazdaságot tovább kell vezetni, lassan el tereli majd figyelmét a nagy fájdalomról. Manja búcsúzóul elárulta anyánknak, hogy már négy hónapja áldott állapotban van Férje, Molodja, nágyon örült a gyermeknek. .Azt hitte, hogy egy kicsit megvigasztalja anyánkat ezzel az örömhírrel. De öröm helyett idegen tekintettel nézett Manjára hang nélkül kereszttel jelölte meg és sógo romnak némán megszorította a kezét. Az- IfSTet maga elé meredt.. .-* Az életünk ment tovább. Egyik nap Misa bátyám apósa, Krasznow gazda jött hozzánk, akinek tanácsára — Misa intése szerint mindig hallgatnom kellett, -üdvözölte anyámat, majd hosszasan elnézte és a fejét csóválta. — össze kell szedned magad gazdáné lelkem! — mondotta gyöngéden. — Hazajön még a te urad! Äs vele együtt Misa, Tanja meg a két kis unoka is! Leült és megitta a csésze teát,' amit anyáim eléje tett. Amikor aztán magunkra maradtunk, kitört belőle is a panasz: — Nemsokára megszűnik itt minden élet. A gazdákat pusztulásra Ítélték. Kinek ad már a munka örömet? Ez már nem az Igazi munka. Az ember csak igyekszik valami elfoglaltságot keresni, hogy ne kelljen á holnapra gondolnia. Az ember egy csomó haszontalan és felesleges mozdulatot tesz és váirja az elkerülhetetlen sorsot. Axi emberek lelkére lidércnyomásként nehezedett a terror és a jövö miatti félelem. Minden belső élet megsemmisült. Az emberek zárkózottak, bizalmatlanok lettek egymással szemben. Amiben régen- egyek voltak, ami közös érdeket jelentett, az testvérharccá, gyűlöletté és Irigységgé változott. Kotowkiban már olyan emberek is voltak akik titokban a népbiztoshoz futottak, hogy a másikat feljelentsék. Úgy tűnt, mintha hirtelen felszabadultak volna az emberekben a rossz és alsóbbrendű ösztönök. A falu piacterén nagy plakátokat ragasztottak ki. Rikító szinü képekben mutatták be rajtuk a jövőt. Traktorok zugnak végig a földeken, a gabonát már ott a helyszínen csépelik ki korszerű gépekkel. A háttérbefc nagy gyárépületek emelkednek, óriási gépek, mellettük a szovjet-munkások és fölöttük az alábbi szavak olvashatók : ■ — Nem csak utói kell érnünk Európát és Amerikát, hanem túl Is kell szárnyalnunk! — Na, — mondta az egyik gazda, aki a plakátot vlzsgálgatta, — most már csak világos, hogy miért vették el a tehenemet és miért kell beállanunk a kolhoszba. Táplálnunk kell a várost és meg kell fizetnünk a~ iparosodást. Körülnézett, hogy kik hallották szavait A plakát előtt összeverődött falusiak közü már csak egynek volt börcslzmája. De s; is félretaposott és szakadozott. A többinél: hánc3-bocskora volt. A parasztok szegénységének ez a legbiztosabb ismertetöjele. Ruhájuk ' is keshedt, rongyos. . A faluban hosszú éveken át tartó szünetelés után ismét megnyílt az iskola. A kommunista tanító a pedagógiai technikum utolsóéves hallgatója. Ránkköszöntött a technika korszaka. A tanítóképző is technikai főiskolává változott. A tanító, mint az istentelenek egyesületének tagja megrendezte a faluban az első vallásgyalázó körmenetet. A szentképeket végighurcolták a faluban, beledobták a sárba és rátapostak. Kotowki népe elborzadva nézte a műveletet. * KERESZTMETSZET A haza Igazi fogalmáról mondott klasszikusan igaz szavakat a hősök zalaegerszegi emlékünnepén vitéz Imrédy Béla, mikór állapította: olyanná kell formálnunk az ország életét, hogy ne csak azok vallják és érezzék magukének a hazát, akiit fent vannak, akik a hatalom birtosokai, s az élet napos oldalán járnak, hanem a kicsinyek is, a szegények is. Valóban, a haza nem ehet mostoha. Egyetlen fiával szemben se tanúsíthat nagyobb gyöngédséget, több figyelmet, mint ahogy az anya se tesz kü- 'önbséget gyermekei között. Nem okvetlenül arra kell gondolni, hogy az anyagi világ Örömeiből szigorúan kiszabott, egyforma rész jusson valamennyiünknek, hogy ugyanaz az érvényesülés álljon nyitva mindnyájunk előtt, mert hiszen -ez még egy “családban se történik meg. Vannak, akiket a karrier legmagasabb csúcsaira repít fel az élet ugyanakkor, amikor testvéreik az egyszerű munkássors szürkébb és nehezebb részét kapják, de az anyai szív számára nincs különbség köztük. Nos, igy kell lennünk a hazával is. Nem dédelgethet a haza se jobban valakit azért, mert tehetsége, szerencséje dekórumokkal halmozta el, s nem taszíthat ki a részvétlenségbe másokat azért, mert kemény munkával, a névtelen milliók közt keresik kenyerüket. Nem egyszerű a feladat: olyan országot teremteni, amelyben testvéri egység uralkodik, ahol ember és ember között nincsen más különbség, csak az, amit az egyéni munkájával, jellemével és tehetségével kiküzdött, de éppen a' vállalkozás nagysága, szépsége kell, hogy sarkaljon bennünket megvalósítására. Nem kell mást tenni, mint némelyeknek lemondani olyan előnyökről, melyeket eddig élveztek, — különös érdemek nélkül, mint embert látni mindenkiben, ugyanazokkal a természetes jogokkal, s mindjárt könnyebben megy majd az osztály- talan magyar társadalom kialakítása. Mert értől van szó. Az ányagi boldogulásért, • egyenlő feltételekkel mindenki szívesen küzd. s akkor azt a hazát, amely megadja neki az érvényesülés szabadságát, mindenki egyformán szeretni fogja. (Uj Magyarság) * Az állam sok újítást hozott a menhelyi gyermekek nevelése érdekében, újabban különféle nevélöintézményeket Is létesített. Mindez azonban csak enyhitl a főbajt: a menhelyre adott törvényes és törvénytelen gyermekek egy része a nevelőszülőknél olyan bánásmódban részesül, hogy többnyire társadalomellenes indulatokkal szivében serdül fel. Minden magyar életre és lélekre szükségünk van, tehát nem hagyhatjuk ezt a kérdést nyugodni. A menhelybe került törvényes és törvénytelen gyermekeket nem szabad a társadalom terhének tekinteni, hanem Intézetek sorát kell a’apitanunk s j értékes polgárokká kell nevelnünk őket. A | menhelyi gyermek az államé, az áramnak tehát módjában van bizonyos embertömeget fontos közérdekű feladatokra nevelni. így neg kellene valósítani vitéz Bodor Aladár ■’mert ötletét, hogy Erdélyben havasi életre neveljük ezeket a gyermekeket. Alapítsanak majd velük falvakat magasrendü havasi kultúrával, állattenyésztéssel, iparral. Svájcban a havasok között is virágzik az élet, ná-unk Erdélyben a magyarság csak bizonyos magasságig merészkedett. Meg kel! hódítanunk a magasságot is s azután edzetten és acélosan be kell töltenünk a mélységet. Teljes mértékben élnünk kell ezzel a lehetőséggé. így parancsolják nemcsak a lehetőséggel. így parancsolják nemcsak 'szociálpolitikai, hanem nemzetpolitikai érdekeiek is. (Magyarország) * Uj barbárság zudult a fehér fajta kultúrájának szülőföldjére és fellegvárába, a cinizmusnak, a kegyetlenségnek olyan megnyilvánulása, amely még ebben a legnagyobb, legvéresebb, legpusztítóbb háborúban is érthetetlen és idegtépőén szörnyű. Az angol-amerikai repülök, akik a felhők közül alacsonyra leereszkedve, géppuskatüz alá vesznek riadtan menekülő asszonyokat és gyermekeket: nemcsak a je enben mérgezik meg a végsőkig a háború légkörét, nemcsak e pillanatban ártanak és rombolnak, hanem sötét árnyakat borítanak az egész emberiség jövőjére is. Az a gyűlölet, az izzó harag, a felháborodás, amelyet most kiváltanak, soha ki nem huny többé a ma élő generáció léikében, az mindig szembe fogja állítani Európa népeit azokkal, akik békés otthonaira reátörtek. Németország egész hadseregeket kénytelen már mozgósítani, hogy *4 lakosság felháborodását any- nyira, amennyire lehet, mérsékelje, az Indulat legpusztítóbb, leglángolóbb kitöréseit elfojtsa. Látjuk, érezzük, hogy a közeljövőben Európaszerte hasonló intézkedésre lesz szükség, de talán már azok sem lesznek eredményesek. A legszentebb érzéseiben megbántott, a jövőbe vetett reményeiben is megingatott európai emberiség megtorlásért kiált, mert a szörnyű bűnök végtelen tömege most már meghalad minden emberi erővel elviselhető mértéket! (Esti Újság) * mondják, hogy sehol a világon nem olyan szép a pünkösd, mint Rómában. Nemcsak a város, a természet teszi Ilyenné, de az a légkör, amelyet árasztanak a többezeréves emlékművek, az örökkévaló művészek és apostolok szelleme. Rómában mindaz együtt van, amit az európai ember eleddig Hivatkozással a „Keleti Újság“ 1944 május 28-án megjelent. „Az Erdélyi Párt fegyelmi bizottsága Weuczel Antal országgyűlési képviselőt kizárta a párt kötelékéből“ cimü cikknek az 1914. évi sajtótörvényre vonatkozó rendelkezés értelmében kérem szíveskedjék az alábbi helyreigazított nyilatkozatomnak helyet adni:-. 1. Valótlan az az állitás, hogy én az Atilla-kötőüzemben társasviszonyban lettem volna. 2. Valótlan az, hogy a munkanélküliek részére vásárolt gépeket nem adtuk volna át. Igazság az egy munkanélküli volt és az a kötődében foglalkoztatva volt. A gépek nagy része karban téve egész 1943 júniusáig üzemen kívül álltak s azokat bárki átvehette. . 3. Valótlan az az állitás, hogy az Atilla- kötődé a Vakok Intézetétől vásárolt gépekből létesült volna. Igazság az, hogy egy kolozsvári kötődéből vásárolt 12.000 P-böl létesült az Atilla-kötöde, 4. Valótlan az, hogy az Atilla-üzemben dolgozó nőt éhbérért dolgoztatták. Igazság az, hogy 1912-ben a nevezett nőnek 70 pengő heti fiksze volt, majd később 86 pengő heti fiksze volt és külön minden ünnep előtt dupla fizetést kapott. 5 Valótlan az az állitás. hogy az Atilla- kötöde az én összeköttetésemen keresztül különösebb vagy előnyösebb kiutaláshoz jutott. Igazság az, amit a kiutalásokkal igazolni fognak. 6. Valótlan az, hogy a szövetkezetét nekem kellett volna összehozni. Igazság az, hogy a szövetkezet összehozására a női csoport volt megbízva és több esetben összehívta, de a munkások kijelentették, hogy a kevés keresetükből részvényeket Írni nem tudnak. 7. Valótlan az az állítás, hogy csak később derült ki, hogy a kapott lisztet én átadtam volna Béni Gábornak. Igazság az, hogy a lisztet Béni Gábor iparigazolványos kapta azzal a kötelezettséggel, hogy a munkanélkülieknek és a hadirokkantakat foglalkoztassa. Ennek eleget is tett. 8. Valótlan az az állítás, hogy a péküzemi tehetségben, szépségben, nagyságban alkotni tudott. Ä» úgy hirlik, hogy az idén különösen pompázóak voltak a római parkok, illatban és fényben úszott az örökváros. Äs ebben a földiek fölött való ragyogásban dörögtek az ágyuk és hullottak a bombák. Amikor Róma többszáz templomában a virággal díszített oltárok előtt éppen miséztek a papok, ezer és ezer ágyú dÖr- gött bele távolból a misébe, zsolozsmába. Pünkösd hétfőjén pedig a harangok zúgását elfojtotta a bombavető repülőgépek vijjogása, majd hullott a tűz, a vész, házakra és templomokra, falak omlottak és széttépett emberek vére folyt. Az oltárokon kialudtak a gyertyák, megremegett a szentségtartó, elpattant a kehely, a szentlélek fényével viaskodásra kelt a sátán pusztításának kénköves pokollángja. így ünnepelt most pünkösdöt Róma, miközben sütött a nap és virágok illata áradt. Bizonnyal ez volt az örök város legtragikusabb pünkösdje s az ember szorongó szívvel gondol arra a nagyszabású drámára, ami ott lezajlott. A régi pünkösdök fénye és nyugalma révül fel a múltból, mikor is volt az? — talán igaz sem volt. Akkor a római utcákon hullámzó tömeg az Idegenek, akik erre az ünnepre utaztak oda messzi tájakról, egy boldog és kiegyensúlyozott világ csalóka képét mutatták. De a jólét és pompázás mögött ott terpeszkedett a boldogtalanok életsorsának nehéz árnyéka. Csak egy kicsiny kiválasztott rétegnek adatott meg a szépség, Jólét, ezek hitették el homlokukon a gög és vagyon fölényével, hogy minden rendben van. Hogy mennyire nem volt rendben, ezt mutatja Róma mostani pünkösdjének szivetszoritó gigászi drámája. (Függetlenség) érdekeltségekről a munkásság csak később szerzett tudomást. Az igazság az, hogy 1942 januárjában vetődött fel a gondolat a péküzem létesítésére és áttöl az Időtől kezdve többen csoportosan sürgették nálam az általam finanszírozott péküzém felállítását, hogy ezáltal munkához juthassanak. 9. Az Erdélyi Párt kizárási határozatát személyem elleni politikai és személyi hajszának tudom be s a szóban forgó cikk alkalmas arra, hogy a közvéleményt megtévessze. A kizárási határozatban foglaltakért a fegyelmi bizottság mentelmi jogának felfüggesztését kérem és a szükséges bűnvádi eljárást folyamatba teszem. Kolozsvár, 1944 május 30. Wenczel Antal országgyűlési képviselő. Okiraihamisitást követett el elhunyt édesanyja utolsó kívánságának teljesítésével Kolozsvár, május 31. özvegy Máthé Bé- láné Blaga Steckel Ida kolozsvári özvegyasszony 1941. február 19-én elhalálozott. Fia, a Pacsirta-utca 32. szám alatt lakó Blaga Dezső szövögyári tanonc másnap az anyakönyvi hivatalnál özvegy Bölönyi Fál- né Steckel Ida névre állíttatta ki a halotti anyakönyvi kivonatot. Bölönyi Pál első férje volt Blaga Steckel Idának, aki még 1922-ben elvált tőle, majd évek múltán, 1929-ben férjhez ment Máthé Bélához. Az elhunyt személyi jogviszonyainak lényegére vonatkozólag történt valótlan adatok bedik- tálása miatt később közoklrathamisitás vétsége cirhén eljárás Indult Blaga Dezső ellen. A jelenleg katonai szolgálatot teljesítő Blaga Dezsőt a kolozsvári törvényszék büntető hármastanácsa vonta felelősségre. A vádlott azzal védekezett, hogy édesanyja utolsó kívánságának értelmében anyaköny- veltette el az elhunytat első férje nevén. A biróság — tekintettel az enyhítő körülményekre — egyhavi fogházbüntetést szabott ki Blaga Dezsőre, de büntetése végrehajtását felfüggesztette. Helyreigazítás \
