Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-07 / 127. szám

S & e r ă a

+84d* junius I.

Ára m fillér

SZERKESZTÖSEG, KIADÓHIVATAL ES NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: ?L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

ELŐFIZETEK! ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYEDÉVRE 12.40, FEL ÉVRE 24.80, EGÉSZ

ÉVRE 49.60 PENGŐ

___POSTATAKAREKPENZTABX CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148.

MOSZKVA PARANCSÁRA

KEDDEN HAJNALBAN MEGKEZDŐDTEK

AZ INVAZIOS HADMŰVELETEK

Vizen, szárason, levegőben folyik a történelem legádázabb csaiáfa

Az Atlanti-fal védői hősiesen felvették a harcot

Ä földhrecfoboü ©jioeriiyos csapniuk eţgy részéi már felmorzsolták

Berlin hidegvérrel és feltétlen bizalommal

văr ja az eseménye fc alahulú

SEELEN, juntei & (5PEI) A Néaset Távhaii Irod» 3séfdé«éí6 Dietrich bírodataa ím&Óí&Bak. kedden seggel a koveifeesefeet jwondottai

Sfe lajaritoa ffit 6 4sfe* rjagsíí eilen ségeínl Moszkva parancsára meetndultEk; a «**« áldeest atján, a*»clyt5I oly «okáig via ra&Hadták. a bcfeevtemus nyugati »©gltő- tájsaisak aanjisBor beharangozott támadása tehát megindult Európa saabadsága cüen. Mi azonban meleg fogtadfcatést kászi tettünk. Németország tudatában van az, óra jelentőségének. Telje* esővel és saeavedé lyes dtötoéltséggel küzd, hogy Európát, nmvelteeget és népéinek életét megóvja a barbárság ostromával bsesohen.

BERLIN , jymn« 6. (SH) A Führer Id hadlsaáEáááről jelenttfe a Némát Irodánál«

4 véderő föporancsnoksága kösüf

Az ellenség az elmúlt éjszaka megkezd te régóta előkészített és általunk -t 1 **

madásalt Nyugat-Európa elten»*A parti erődítményeink ellen intézett bevez^ suJyc* légitámadások után az északíraneia tengerparton Le Havre és Cherbourg kozott ponton légin ton szállított csapatokat tett földre és ugyanakkor nehéz tenge.- támogatásával a tenger felől Is partraszáEt. A megtámadott parti sávon eHceeeredett harcok folynak.

A világ közvéleménye Dietrich német birodalmi sajtófőnök közléséből, a német Jádió jelentéséből, angolszász s a velük szövetséges részen pedig az angol és amerikai csapatok megkezdték nyugat Selöl Európa ellen annyi halogatás, jóelás és be aem vált ígérgetés után a nagy támadást.

Az a nagy hühózás, amelyet az angol óe amerikai hírszolgálat kezdett meg kedden reggel — állapítja meg a Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelentése — semmi kétséget sem hagy affelől, hogy az angol és amerikai katonai vezetők a legnagyobb célokra törnek. A szövetséges elözönlő haderők főhadiszállásáról kiadott első közlemény bejelentette, hogy LMenhoower tábornok főparancsnoksága alatt, a Montgomery tábornok parancsnoksága alatt álló szövetséges tengeri és légierők kedden hajnalban megkezdték az expedícióé haderő p&rtraszálli- tását Franciaország északi partján.

Nem sokkal ezután Eisenhoower tábornok beszélt a londoni rádióban és bejelentette, hogy Európa „felszabadítására“ megindulnak a hadműveletek. Kemény ütközetben lesz részünk — mondotta beszéde végén — és lehetetlen elkerülni azt, hogy a francia lakosság ne hozzon újabb áldozatot végleges felszabadulása sikerének érdekében. Később sorrendben Haakon volt norvég király, majd a belga és a holland „miniszterelnök“ — mondottak beszédet s az angol rádió bemondója kilátásba helyezte az angol király, Roosevelt és De Gaulle beszédét Is.

A következőkben angol és amerikai haditudósítók terjengős beszámolókat adtak Nyugateurópa elözönlésének utolsó előkészületeiről s elmondották, hogy az utolsó 24 órában Délangliában óriási arányú csapat- és hadianyagösszevonás volt.

A második világhábpru tehát döntő szakaszába lépett a kedden kora hajnalban a normandiai parton megkezdett elözönléssel, tija HakensJeben, a Német Távirati Iroda katonai munkatársa. A német mvazioeuenes gépezet attól a pillanattól fogva működik, amióta a kétlaki hadműveletek első jelentései a túloldalról feiismerhetőkké váinak, mégpedig, amint látszik, még éjfél előtt óta. Rundstádt vezértábomagy nyomban kiadta megfelelő, erre az esetre régóta előkészített és btezenfiHó parancsait. De nem kevésbé figyelemreméltó és fontos az első német elhárító siker sem, amelynek egyes összetevői már xooet elárulják, í*ngy néma* részről

semmiképpen sem fognak egy harcmodorra szorítkozni. A németek elsőször Is hagyjál':, hogy' a vállalkozás kifejlődjék. Az angol- amerikai hadvezetöségnek aligha fog sikerűim a németek félrevezetne. A meglepetés mozzanata már eleve nem vált be. Német réssől különösen azokon a helyeken, «hol az ellenség beözönlő vállalkozását megkezdte, minden előkészület megtörtént, sőt bizonyos értelemben éppen ide helyezték át a katonai felkészültséget. Minden esetre a haditörténelem egyik legmegrázóbb felvonása előtt gördül fel a függöny. Az események totfábhi folyása fogja, megmondani, mi lesz a végeredmény. A német katonai Hatalom feltüneőn bizakodó és a legjobb formában van.

Amint Dietrich sajtófőnök bejelentése is hangoztatja, az angolszászokat Moszkva sürgető követelése birta végiiUs reá, hogy vállalják a nagy kockázatot, a Nyugafc- európa ellem támadást, amelyet ők nagy hangon „felszabadításnak“ neveznek. Európa közvéleménye azonban tisztában van azzal, hogy mit értsen ez alatt a je'szó alatt. Maguk az angolszászok szolgáltattak erre kitűnő példát a délolaszországi megszállással azzal a helyzettel, amelybe annak a területnek népét taszították. A legnagyobb gazdasági nyomorúságba, a legmélyebb« erkölcsi megaláztatásba döntötték az olasz lakosságot és védtelenül kiszolgáltatták saját katonaságuknak és a bolsevizmus romboló erőinek.

Ilyen „felszabadítást“ készítettek elő Nyugateurópa részére is.

A nagy küzdelem még csak a kezdet kezdetén áll. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy Európa más pontjain is fognak történni partraszállási hadműveletek, só't ez nagymértékben valószínű is. A londoni és a kairói rádió már célzott ilyen eshetőségekre, amint azt Nedics vezérezredes, szerb kormány elnök a Német Távirati Iroda munkatársának tett kijelentésében is megemlítette.

— Az a londoni számítás, — mondotta Nedics — amely egyidőben a szerbek és Szerbia részvételére gondol, csődöt mond, mert tudjuk, hogy az angolszászok azzal fenyegetőznek, hogy ezerszámra szállanak le ejtőernyősök. Erre csak azt felelhetjük, hogy éppen annyi elszánt harcos fog áiiani velük szemben. Arra a fenyegetésre pedig, hogy 2000 repülőgép töröl el bennünket a föld színéiről, azt válaszolom, hogy s szerbeket az erőszak nem töri meg és nem kényszerítheti árulásra. Németország oldalára álltunk s vállvetve harcolunk a győzelemig.

Az invázióban résztvevő csapatokból ejtett első angol és amerikai foglyokat — jelenti a Német Távirati Iroda — már beszállították- Ezek az első foglyok, az Ómétól nyugatra leereszkedett légi utón szállított csapatokhoz tartoztak. Egyikük, a New Castlebea való James Griff its igy nyilatkozott:

— A harcok, amikre olyan régóta vártunk, olyan borzalmasak voltaic, hogy elég volt az a pár pere is belőlük, amit átéltünk, örülök, hogy a véres história szerencsésen végződött számomra,

Az angolok és az amerikaiak számára ez valóban -nem más, mint „véres história, amelyet minden értelmes cél nélkül kell vé- gigcsinálniok s örülnek, ha minél Jhamarabb kikerülnek belőle. Európa elszánt harcosai szempontjából azonban a küzdelem élet-ha- jj lálharc, és pedig nem csak az egyéni életért való viaskodás, hanem ezen túlmenően a nemzet életéért, az európai kultúráért, az európai élet értelméért való végső harc.

Nem kétséges, hogy a történelmi igazság- melyik oldalon ált. Az e1 lenfél részéről a tulajdonképpeni rabszolgaságot jelentő „felszabadítás“ — történjék az akár bolsevista, akár angolszász szempontok szerint — Németország és szövetségeseik részéről pedig ez évezredek folyamán kialakult létformáért való harc. Az iránt sincs semmi kétség, hogy ennek megfelelő lesz az elszántság, a harci akarat is.

OLASZORSZÁGBAN az angolszász f csapatok Rómától nyugatra és északra 1 igyekeztek előretörni, de a német utó- * védet nem sikerült lerohanniok. A Ti- beristől nyugatra a Bagni—albui—tivoli vonal ellen intéztek heves támadásokat, jj Ezeket a támadósokat a németek sike- i résén visszaverték és közelfegyverekkel J 23 harckocsit semmisítettek meg.

Róma kiürítésével kapcsolatban sor j került az olasz király lemondására. Viktor Emánuel hétfőn rendeletet irt alá, amelyben lemondott a teljes hatalomról és ezt a Badoglio-kormányra ruházta át. A szovjet híriroda Algírból azt jelentette; hogy, Piktor Emánuel fia

javára mondott le.

Róma megszállásáról Roosevelt emoi is beszélt hétfői rádióbeszédében. Óva intette hallgatóságát attól, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítsanak az eseménynek. Semmi jelét sem. látni annak, mondotta hogy Németország> összeomlana. A jövő még kemény feladatok ele állítja a szövetségeseket.

Az angol sajtó is már előre figyelmezteti az olaszokat arra, hogy Viktor Emápuel lemondásához ne fűzzenek túlzott reményeket, mert az nem jogosítja fel arra Olaszországot, hogy a békeértekezleten területi követelésekkel álljon elő, vagy mentesüljön a jóvátételé kötelezettség alól.

Róma az első európai főváros, amely a szövetségesek kezére került, irja a „Daily Express“, de még sok európai fővárost kell megszállani. Hosszú és nehéz volt a Rómába vezető ut, állapítja meg a „Daily Herald“, de a Berlinbe vezető még nehezebb lesz. A „Times arról panaszkodik, hogy a milliós olasz főváros ellátása milyen nagy próbára, fogja tenni a szövetségesek katonai szervezetét. Valóságos érettségi vizsgálatról lesz szó.

Az invázió évében még sor kerül, de majd a döntő helyen Németország ellenségeinek végső vereségére — irja Martin Hallensleben, a Német Távirati Iroda katonai munkatársa Róma kiürítésének jelentőségével foglalkozó cikkében. — Róma az angol-amerikai csapatok kezébe került. Ebből az ellenfél táborában nagy sikert szeretnének kovácsolni. A valóságban ez az esemény nem elsőrangú jelentőségű. Szó sem lehet arról a győzelmi menetről, amelyről az angolszászok kilenc hónappal ezelőtt, amikor . fegyverszünetet kötöttek az áruló Badoglióvál, annyit beszéltek. Az egész vállalkozásnak csak akkor lett volna értelme, ha a négyhetes nagy of- fénzivában sikerült volna a német erőket szétszórni, nagymértékben lekötni, vagy megtörni, de sem az egyik, sem a másik célkitűzés megvalósítása nem sikerült. Német részről tisztában vannak azzal, hogy Európa elözohlése egyedül délről sohasem vezethet eredményire»