Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-25 / 142. szám

Vaim&rnap f9éd* 1 ts «it# s ?S KELETI Ăr*®' 30 Iflfőr ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.80, NE­GYEDÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 TENGŐ. — FOSTATAKARÉK- FÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HU SZÓN HETEDIK ÉVFOLYAM 142. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ KÉSZVÉNYTARSASAG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAl-U. 7, TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A Kárpátok üzenete Irta; Finta Zoltán Május utolsó napjaiban a bukaresti Universul hasábjain rendkívül figye­lemreméltó vezércikk jelent meg Gavril Ţepelea tollából. Ezt a cikket a román rádióban is felolvasták és a magyar saj­tó is ismertette. Ţepelea vezércikkére a magyar közvélemény is nagy érdeklő­déssel figyelt fel. Az Universul cikké­nek higgadt és úri hangjában benne csengett az a felelősségérzet, amelynek történelmi időkben át kell hatnia a ko­moly és megfontolt emberek minden idegszálát. Azért is feltűnést keltett a magyar közvéleményben Gavril Ţepe­lea vezércikke, mert higgadt és parla­mentáris hangja, amit oly hosszú időn át nélkülöztünk a bukaresti sajtó meg­nyilatkozásaiban, a Kárpátmedencében és a Duna völgyében élő népek felé fon­tos állásfoglalást rögzített. — Egy hosszú békét csak úgy lehet elképzelni, — írta Ţepelea —, ha lemon­dunk az időnkénti úszításokról és meg­teremtjük a megegyezéshez szükséges légkört és azt keressük, ami egymáshoz közelebb hozza az embereket, nem pe­dig azt, ami eltávolítja egymástól. A magyar közvélemény őszinte öröm­mel és az erkölcsi elégtétel érzésével vette tudomásul Ţepelea vezércikkének határozott reálpolitikaí érzékről tanús­kodó sorait. Annál is inkább, mert a magyar közvélemény nagyon is tisztá­ban van azzal, hogy a magyar nemzeti­ségi politikát a múltban is, ma is az a törekvés jellemzi, hogy valósággal tá' fán kínálja fel az ezeréves határok Kö­zött élő népek egymáshoz való kö­zeledésének feltételeit és lehetőségei-. Hogy a becsületes és nyílt magyar nem­zetiségi politika, amely alapja lehe ott volna egy épp oly becsületes és nyílt délekeleteurópai politikának, mégsem érvényesülhetett a múltban teljes egé­szében és hogy a magyarországi nem­zetiségi kérdés nemzetközi problémává nőtte ki magát, anról nem mi tehetünk. A mi álláspontunk ebben a kérdésben mindig úri és európai volt, a mi állás­pontunk rengeteg áldozatot követelt és éppen a magyar részről meghozott ál­dozatok tudatában csodálkoztunk a múltban azon. hogy a nemzetiségi kér­désben a magyarság ellenfelei mennyi­re félreértik a reálpoli+ikai józanság egyetlen járható útjának lehetőségeit. Délkeleteurópa népei így jutottak el Trianonhoz, de ma már senki nem vi­tathatja, hogy Trianon nemcsak nekünk volt megszívlelendő történelmi lecke. Az 1918-as összeomlás és Trianon mű­vének rombadőlése az egész felparcollá- zott Közép- és Délkeleteurópát arra fi­gyelmeztette, hogy a Kárpátok koszo­rúja és a Duna nied-e nem az ítéletnap­jáig tartó népi pe-e kedések és torzsal­kodások koncát jelenti, hanem jelenti az élet és az alkotó mnnka Gondviselés­től adott védőpajzsát és ütőerét. A Kár­pátok sziklái és a kék Duna hab'ai né­peikhez ebben az értelemben beszélnek öröktől fogva. A Kárpátok medencéjé­ben és a Duna völgyében mégis voltak népek, amelyek ezt az üzenetet nem hal­lották meg, ezt az üzenetet nem értet­ték meg, vagy szándékosan félremagya­rázták. A magyar közvélemény ennek tudatá­ban figyelt, fel Gavril Ţepelea vezércik­kére s ezért örvendett annak, bogy a neves bukaresti közíró jól hallotta és helyesen értelmezte a Kárpátok és a Duna üzenetét, amikor a Kárpitok me­dencéjében és a Duna völgyében élő népek közeledéséhez szükséges lég­kör megteremtésének óhaját becsületes nyíltsággal kimondotta. A Kárpátme­dencében és a Duna völgyében a népi adottságok rendkívül bonyolultak. Eze­ket az adottságokat a régi politikai ha­gyományok szellemében nem lehet meg­oldani. Holott a Kárpátok sziklái és a kék Duna habjai igen világosan és fél­reérthetetlenül üzenik a? itt élő népek törvényét: kölcsönös megbecsüléssel, kölcsönös tisztelettel és a mindnyájun­kat egyformán eltöltő életjog bölcs el­rendezésével meg kel! teremteni azt a modus vivendit, amely mindnyájunk számára biztosítja a továbbélés és a to­vábbi fejlődés lehetőségeit. Néhány nappal Gavril Ţepelea feltű­nést keltő vezércikke után a „La Repu- falique“ című török lap számolt be arról, hogy a szovjet csapatok hadműveletei elől menekülő román lakosságot, amely­nek tömegei a Székelyföldön át vonul­tak rumán felségterületre, a székely nép fiai a legmesszebbmenő emberi és baj­társi jóindulattal fogadják, gondozzák és segítik. Sok vihart látott és viharálló nép a székely. Ismeri és érzi a veszedelembe jutottak sorsát, mert hiszen ez a sors az ő sorsa volt évszázadok sok-sok tör­ténelmi fergetegfében. Lám, a székely vérében hordja a Kárpátok szikláinak üzenetét és a Dnna habjainak tanítását: a nagy történelmi megpróbáltatásban a menekülők és hu ídn-->éV -érc ti. df• ­zötf román nép fiain testvéri jószívvel, felebaráti szeretettel sietett segíteni. A török lap beszámolóját melegség fűti át, amikor a nagy világégés o kis epizód­jairól tudósítja odvasóit. Gavril Tepeleának vezércikkére — íme — a magyar nép válaszol a krisz­tusi egyszerűségű cselekedettel. A szé­kelyek szívében is ott van az a névjegy, amelyre Ţepelea nem minden büszke­ség nélkül a romén nénpel kapcsolatban hivatkozik cikkében, mondván: „A leg­nagyobb, legkomolvabb névjegy, amit román ember a jövőben felmutathat, az, hogy megmaradt embernek“. Tepelea cikkének ezt a mondatát nyugodt lelki- ismerettel egészíthetjük ki azzal a tör­ténelmi tapasztalattá1, hogv a román nép józan rétegei akkor is megmarad­tak az emberség úDán, amikor a maga­sabb no'hikai vonalvezetésük elfelejtke­zett arról, boey az együtt é-lő nének sor­sához csak ezen az egy úton lehet kö­zeledni. Tepelea vezércikkét, csak úgy foghat­juk fel, hogy a bukaresti közvélemény a régi szenvedélyek és a régi illúziók ködétől megtisztnltan néz szembe az igazsággal, s új felelősségérzettel kezdi hallgatni a Kárpátok és a Duna üzene­tét. S ha vezércikke kinyújtott kéz volt, amely narolát vár, a székely magatar­tás — függetlenül minden politikától és programúitól — már egymagában is felemelő hitva'lás és meleg tüntetés az emberség törvénye mellett. A székelyek tud'ák, hogy a népek útja az élet, a munka és a szenvedés útja. Azt is tud­ják, hogy a nép egyszOT,ű gyermeke mindig a maga sorsát látja, amikor másnak verejtékét letörli, szomiát eny­híti, éhségét csillapítja, fáradtságát pi­henteti. Minden nép a maga arcáról is könnyet Itat le, amikor más nén fiainak szenvedéseihez az irgalmas szamaritá­nus segítő szándékával közeledik. Igen. A székelyek hallják és értik a Kárpá­tok szikláinak és a Duna habjainak üze­netét. Ezt az üzenetet tolmácsolta kolozs­vári beszédében vitéz Jaross Andor bel­ügyminiszter is. Mé’yhatású beszédében utalt a székely példára, majd a követ­kezőket mondotta: — Mert voltak történelmi események, amelyek szembe állították a románt a magyarral, de most európai szempon­tokat nézzünk. Rá kell döbbennünk arm, hogy a magyar állami lét, a magyar bi­rodalmi gondolat roman érdek s a ma­gyar államnak is érdeke az, hogy a ro­mánság a Fekete-tenger felöl erős álla­A honvéd arcvonal előtt véresen összeomlottak a Szovjet felderítő rohamai A keleti arevona! szilárdan állja a nagy arasz támadásokat ül német titkos fegyverek bevetésével számol Morrison Elkeseredett harc Cheibourg erődítményeiért A Szovjetbe küldött repMtoerodok vagy többségét megsemmisítették HARMADIK ÉVFORDULÓJA lesz jú­nius 26-án annak, hogy szovjet terror- bombázók szálltak Magyarország légite­rébe és gyilkos terhüket hullattak a nagyságos Fejedelem városára: Kassára. A következő napon a honvéd légi haderő emsszniitéssel felelt, majd meg- fi irv,.]\.xk a—tagyar seregtéstek es egé­szen a Donig nyomták vissza az Európa megsemmisítésére törő bolsevista erőket. Az azóta eltelt három esztendő alatt a honvédség, ismételten bebizonyította pompás harci széliemét és töretlen ere­jét. amely még a megpróbáltatás nehéz óráiban sem ingott meg. Ma ismét ott harcol a magyar hadse­reg a Kárpátok lejtőin azzal az elszánt akarattal, hogy nem engedi magyar földre lépni azt az ellenséget, amelyik nemcsak katonai erők, de egész nemzet­tünk elpusztítására és megsemmisítésére törekszik. * HONVÉD CSAPATAINK ARCVONA- ■ LAN, mint a 18-ik számú magyar hadi­jelentés közli, semmiféle jelentősebb vál­tozás nem tapasztalható. A Kárpátok lejtőjén kiépített magyar védőállások ki­tünően megszervezett tüzében valameny- nyi ellenséges vállalkozás véresen össze­omlott. Ezek a vállalkozások nagyobb­részt század- és zászlóaljnyi erejii felde­rítő célúak voltak, ami nyilvánvalóan ar­ra mutat, hogy az ellenségnek támadó szándékai vannak és a magyar állás­rendszert szeretné kitapogatni. Termé­szetesen a honvéd hadvezetőség tisztá­ban van az ellenséges szándékkal és óva­kodik attól, hogy tüzrendszerünk mine- müségét és felépítését elárulja. Egy bi­zonyos, — ma a nagy csaták előestéjén, — a honvédség harci szelleme kitűnő és a végsőkig él van szánva arra. hogy megvédje az ország földjét. * I CHERBOURG BIRTOKÁÉRT egyre fokozódó erejű harcok folynak. Az ame­rikaiak folytatták nagy gyalogos és páncélos erőkkel tengerészeti tüzérség­től és erős bombázó kötelékektől támo­gatott heves támadásaikat Cherbourg ellen. Többórás elkeseredett küzdelem után a délf és délKetbti arcvonal három pontján betörtek a külső védelmi gyű­rűbe, miután az ottlévő német támasz­pontokat legnehezebb 1 övegeik tüzében leküzdötték. Ismételt kísérleteiket azon­ban, hogy a betörési helyekből kiindul* va Cherbourg városa ellen nyomulja­nak előre, véresen visszaverték. Hogy mekkora jelentőséget tulajdonít a szö­vetsége«! főparancsuok0ág ezeknek a harcoknak, az kitűnik többek között ab­ból is, hogy Montgomery nyolc gyalo­gos és két páncélos hadosztályt vetett be a Cherbourg! csatába. Hadseregeso- portlának egész támadó ereje ebben a térségben küzd. A Cherbourg körüli védelmi gyűrő elleni tömeges amerikai támadásokról a következőket írja az egyik német hadi­tudósító: Miután az amerikai páncélos ékek el­érték a Cotentin-féisziget nyugati part­ját, Cherbourg védelmi övezetére fek­szik a külső városra és az erődművekre rázúduló féktelen támadás súlya. Csü­törtökön reggel óta az ellenség most már a tenger felől is hajóágyuival tá­madja az erődövezetet. Az erőd megvé­désére Cherbourgban minden erőt össz­pontosítottak. Különösen súlyos harcok­ra került sor. Az egyik helyen nagy harc dúl az ottani repülőtérért. A re­pülőtéren állomásozó csanatok figyel­me folytán az északamerikaiak leroha- nási kísérlete meghiúsult. A betöréseket erős ellenlökésekkel, az ellenségnek nagy veszteségeket okozva megtisztítot­ták. Más támaszpontokon is hasonló volt a helyzet. A betörő ellenséget kö­miság formájában védje velünk együtt a nyugatot, a hatalmas, vaiamennyiün- ket egyformán veszélyeztető áramlatok­kal szemben. Az erdélyi magyar közvé­leménytől és az itteni román közvéle­mény képviselőitől azt kérem, hogy vi­táinkat tegyük el holnapra, a differen­ciákat intézzük el nyugodtabb légkör­ben, álljuk a vártát közösen a nrndnyá- junk;>t fenyegető keleti veszedelemmel szemben. A maeyar belügyminiszter emelke­dett szellemű szavaihoz nem szükséges semmiféle kommentár. Ez a beszéd min­dennél meggyőzőbb bizonyítéka annak, hogy a dunamenti nének közeledésének vágya nemcsak napjaink nagy törté­nelmének kis epizódjaira korlátozódó karitatív mozzanat, hanem olyan elgon­dolás, amelynek a magyar politika leg- I magasabb síkjaié Is msen» hallható visszhangja van. S ez a magyar me’n itotkozis nem maradhat pusztában kiáltó szózat abban a történelmi pillanatban, mikor a Kár­pitmedence és a Duna völgye népeinek élete-halála a tét a keletről rohamozó ellenséggel vívott harcban. A magyar belügyminiszter kolozsvári megnyilat­kozása történelmi fontosságú cselekedet volt s b^nne a masryar politika nemes hagyományainak következetes tovább fejiesztését tátink a magyar poRfflra Ie*rkénye«ebb kérdésében. S ha Tepelea egy hónappal eselöfct írt vezércikkét arnnyhídnak szánták a kö­zeledés, a megértés és a két nép egymás­hoz való viszonyának további alakulá­sában. vités Jaross Andor kolozsvári beszédével magyar részről az első lépés már meg is törtont a nyílt ée becsülete* jóssásdék siafat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents