Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-04 / 125. szám

------ .jM». ­Kmriujsjté 8 1944. JUNTOS 4. • « A VILÁG TÜKRE 1. Einstein — Roosevelíről 2b H svéd álláspont 3b íbiszé: sivataggá tenni Európát í dása esetén vagy a tranzitotörgalom esetén iparilag megszűnik életképes ha­talom lenni. Anglia erőszakot akar al­kalmazni a semleges államok ellen. A kérdéssel kapcsolatban újabban a svéd kormány is nyilatkozatot tétt köz­zé, amelyben megállapította, hogy Svédország mindenképen kitart eddigi álláspontja mellett, mert a svéd kor­rektség és becsületesség kizárja azt, hogy megállapodásokat egyszerűen csak félre lehessen tolni. A svéd kormány nyilatkozatának egyik pontja szósze- rint igy hangzik: — A svéd politikában nem szokásos, hogy nemzetközi szerződéseket ne tart­sunk be és nekünk tulajdonképen mind- egy, hogy vannak olyan hatalmak is, amelyek ellenkező állásponton vannak. Anglia mindig jól értett ahhoz, liogy sajátmagát a kisállamok és a kisnépek védőszentjének állitsa be. A kisnépek „szabadságáért“ küzd. Állitólag még az Európa ellen intézett bombatámadá­sokat is azért kezdeményezte, hogy Eu­rópa „szabadságát visszaszerezze“, de a háborút a legkönyörtelenebb és légióvá\ 1 giatlanabb eszközökkel folytatja nem- 3 .csak ellenfelei ellen, hanem azok ellen I a, semleges hatalmak ellen is, amelyek nem akarnak behódolni az angol pénz­világ imperialista érdekeinek és ellen­állának Anglia makacs erőszakosságá­nak minden erejük latbavetésével. I, Köztudomású, hogy az 'északamerikaí Egyesült Államok komúxunista pártja Roosevelt újra elnökké való megválasz­tása érdekében tett lépéseket. Nemcsak Amerika kommunistái, hanem elsősor- bán áz amerikai nagytőke képviselői mindén lehetőséget kihasználva újból Röoseveltet szeretnék az -elnöki székben látni, hiszen neki kösznöhetik elsősor­ban hatalmas háborús nyereségeiket. A Roosevelt-pártiak élén mindenütt termé­szetesen a zsidók állanak. A zsidók megtalálhatók úgy a kommunista párt vezetőhelyein, mint a hadicélu nagyvál­lalkozások élén, ott vannak mindenütt Amerikában, ahol irányítás, hangadás és vézetés van. Legújabb jelentések sze­rint sok Európából Amerikába mene­kült zsidó is hallatta szavát az utóbbi napokban és ezeknek is az élén maga Einstein áll. A relativitás elméletének Einsteinje nyilatkozott a lapoknak és kijelentette, hogy bár ő nem politizál, de a jelen pillanatban a nyomasztó kül­politikai helyzet miatt sem tartja szük­ségesnek és helyesnek, hogy Amerika változtasson elnökén. Uj elnök csak rosszabbat hozhat és a külföldnek nem lenne meg az a bizalma, amit Roose- velttel szemben éreztetett. A háborúnak Amerika számára való előnyös kimene­tele szempontjából is feltétlenül szüksé­ges, hogy Roosevelt megmaradjon az el­nöki székben. Einstein kijelentette aizt is, hogy Roosevelt a világ zsidóságának is legmesszebbmenő bizalmát élvezi. A zsidóság ugyanis meggyőződött arról, hogy Rooseveltben nagy barátjukat tisztelhetik. Ma nem is gondolunk arra, hogy nj elnök kerülhet Amerika élére, mert Roosevelt a legalkalmasabb szer mély, — mondotta ■Einstein'. ■2. . ■ Svédország néhány hónappal ezelőtt, amint emlékezetes, újból szabályozta gazdasági kapcsolatait Nómetorszaggal. Stockholmi jelentések akkor is számos alkalommal hangsúlyoztak, hogy az uj gazdasági szerződéseknek megkötésekor messzemenően szemelőtt tartották az angol-amerikai érdekeket. Már ez a szerződés is a Németországnak szállí­tandó golyósesapágy mennyiséget ki­sebbítette. Németország arra kötelezte • magát, hogy Svédországból származó áruanyagok ellenében olyan csereérté­keket- szállít, amelyek Svédország szá­mára elsődlegesen fontosak és a svéd ipari ‘ termelés folytonosságát biztosít­ják. Németország nagymennyiségű sze­net is szállít Svédországnak az uj szer­ződés értelmében, de lemondott svéd tőké további igénybevételéről. Ez az uj német-svéd szerződés az utóbbi eszten­dők egyik legkorrektebb nemzetközi megállapodása volt, -* mondották már akkor és azóta is többször úgy svéd, naint német részről — Németország min­den vonatkozásban tiszteletben tartotta a szerződés megszövegezésekor a svéd semlegességet és ilyen értelemben tett lépéseket a régi gazdasági kapcsolatok tovább folytatására. Annál nagyobb volt a* egész világközvélemény megle­pődése, sőt megbotránkozása akkor, amikor London .és Washington röviddel ezelőtt ultimátumszerűén különösen a golyóscsapágyak Németországba szóló szállítását azonnali hatállyal követelték beszüntetni. Az európai sajtó hosszasait foglalkozott már ezzel a kérdéssel és egyöntetűen megállapította, hogy az angolszászoknak ez a követelése újra a semleges államok ellen irányult, jelen esetben Svédország teljesítőképességét kívánja megbénítani. Most a „Morgen Tidningen“, amely Hansson miniszter- elnök szócsöve és részletesen taglalja a svéd szállítások' kérdését. Kijelentette, hogy Svédország az angolszász fenyege­tések ellenére is arra határozta el ma­gát, hogy ezt az újonnan megkötött né­met-svéd gazdasági szerződést érvényes­nek ismeri el és a svéd kötelezettsége­ket továbbra is vállalja,. Svédország semlegességét illetően régi és kitaposott utakon halad és erről az útról nem tán­toríthatják le sem ilyen angolszász fe­nyegetéssel. A svéd kormány szócsöve azt is kiemeli, b -ry Amma nem visel- .tetik megértéssel Svédor-ág helyzetét illetően, nem akai ja meg 'rté r hogy Svédország a nénim szállítások kimara­30 ABU ÉS JŐ HIRDETÉS ALAPJA A JŐ ÜZLETMENETEK Az európai közvélemény egyre inkább meggyőződött arról, ‘ hogy az angolszász terrorbombázók elsősorban polgári célpon­tok bombázásával: akarják a háborút meg­nyerni. Angol és amerikai sajtóközlemények nem is titkolják, hogy az angolszász nagy­hatalmak az európai lelki és erkölcsi ellen­állást akarják polgári veszteségekkel meg­bénítani. Már 1930-ban az angol légiflotta egyik szakértője igy ir, nagy feltűnést keltet könyvében: — Ha sikerül az ellenség Városait halom­ra dönteni, megnyerjük a jövő háborúját. Nincsen különbség polgári és katonai cél­pontok között. Az egyik angol katonai szakfolyóiratban igy ir az angol Vezérkar főnöke: — A nemhadviselő fogalmát nem ismer­jük. Még egy kisgyermek is békében és ha­bomban egyaránt hasznos tagja a társa­dalomnak. Az ellenség gyermekeinek vesz­teségei nekünk nagy előnyöket jelentenek. Németországot a Szaharához hasonló siva­taggá kell változtatni. A ,flews Chronicle“ című londoni lap hosszú éveken át foglalkozott a „modern*4 léglháboru céljaival és ilyen megállapításo­kat tett: — Azon leszünk, hogy kiirtsuk az ellen­séges államok minden .egyes tagját, legyen az férfi, nő, gyermek. Ha meg akarjuk nyerni a háborút, ki kell irtanunk az el­lenség állatállományát, de még talán a ma­darakat is. Olyan bombákat kell gyárta­nunk, hogy még a fü se nöjjön azokon a helyeken, ahová ledobjuk azokat. Az Egyesült Államok egyik „ideológusa“, Raymond Clapper igy ir: — Brutalitás és erőszak a légihaboru legjobb fegyvere. És ezek „szabadítják fel“ a világot! Ez a gyükosok és gonosztevők őrült mo­rálja. .. ,şNem csal a magyarokban** — Ám. kir. honvéd haditudósító század közlése — Orosz harctér, május hó. Vojnarovsz- kij Kazamir Alexejevios a maga részé­ről befejezettnek tekintette a háborút. Hangos, csatazaj verte fel a mocsár csöndjét. Halálos harap ás u mérges kí­gyóként sziszegtek az ostoha lövedékek. A nap szánó szemmel tekintett végig a tájon, majd vérző szívvel bukott a • nyugati felhők mögé. Káromkodva biz­tatta katonáit parancsnoka egy óriás termetű orosz hadnagy a Volgára gon­dolt és bolondos egy boldog holdas téli éjszakára, egy asszonyra, akinek holló haja fürtökben hull homlokára, aki ott maradt valahol Nizsnij-Novgorodban... Rágondolt... S többé soha nem Is gondolt senkire, semmire, mint elejtett kődarab hullott a földre, a száján ki- ömlő bábos, piros vér összekeveredett a nyúlós, fekete’ sárral. Az omló, bágyadt, koratavaszi alko­ny atban őszről ittmaradt rozsdamarta levelek hullottak le a köszvényes öreg tölgyekről, hogy betakarják azokat, akik nem kelnek fel többé már soha­sem. Parancsok hangzottak el itt is, ott is, utolsó összecsapásra készült, egymásnak rontott két csapat. A fegyverek meg veszetiebb dühvei szórták halálos mag- vaikat* Vojnarovszkij Kazimir Alexe- jevics piU sem törődött már ezzel. Hangtalanul odadőlt halott hadnagya mellé. Hanyatt feküdt és nyitott szem­mel nézte a bamáskék égen már fel- . feltünedező csillagokat. DÖNTŐ ELHATÁROZÁS — Nem harcolok tovább — határozta el magát egy pillanatra s torz mosolyra görbült ,a szája. — Holnap hiába keres Vaszilijev Vla­dimir Nikolajevics. Ordítani fog reggel — talán már este is, — ordítani fog és káromkodni, egészen bizonyos- A töb­biek nyakukat behúzva, szepegve pis­lognak majd a rettegett szibériai med­vére, aki őrmesteri rangban szoktatta rendre Sztálin tábornagy báránykáit. Én nem leszek ott — ujjongott fel s ! ez a tudat jóleső meleg érzéssel töltötte el szivét. Határozottan elégedett volt önmagával. Ez. az elégedettség látszott, rajta akkor is, amikor a mieink ráta­lállak. Csapata véres fejjé] húzódott vissza s ő olt maradt, messzire dobta a puskáját és messziről integetett a terepet átkutató honvédeknek. Az első pillanatok feszültsége csak­hamar felolvadt, amint off állt a ki­hallgatást végző honvédtiszt, előtt ... Nagyon, megviseltnek látszott. Egy­hetes szőrzet borította, arcát, de a mely szemgödörből értelmet sugárzó szempár csillogott elő... Hálás mosollyal kö- saönte meg a felé nyújtott cigarettát és az első szava az volt:-’ — Nem csalódtam a magyarokban! Elmondotta azután, hogy, régen várta már az alkalmat, hogy átjöhessen. So­kat hallott mesélni a magyarok ember­séges bánásmódjáról s amit eddig ta­pasztalt, a>z megerősítette a régen hal­lott híreket,.'. A továbbiakban is szépen, folyamato­san válaszolt a kérdésekre- Szenve'dé- lyes hangon bizonygatta, hogy gyűlöli az oroszokat. Ő ukrán és nem akart orosz katona l’enni. Ötször kapott már börtönbüntetést, mert a behivási pa­rancsnak nem tett eléget. Az elmúlt év nyarán azonban már nem tudott kibúj­ni a katonakötelezettség aiól. Elvitték. Valahol az Ural mellett képeztek ki őket és Moszkvában, _ .illetve Kievben alakult meg az ezredük, a, lílfcj gárda- ezredé. ’ i — Amilyen*-'gárdáezred az —’-niohi];'«' egy kis'gúnnyal- és" megvetéssel a haw*!- jábaíi.' A legénység' legnagyobb : résteh börtönviselt újonc, akárcsak a 38. gár­dahadosztályban, ' amelynek 'kötélékébe az ezred tartozik. A régi 38. hadosztály­ból alig maradt még, néhány ember, •Újoncokkal töltöttek fél az éáredekét és az emberek' kiképzése nagyon hiá­nyos. Egyébként is nagyon megbízha­tatlan társaság az. Nagyobb részük ukrán és lengyel, a-kţk csak az--erőszak­nak engedve harcolnak és akik az első adandó a 1 kálómmal megadják ma­gukat­-— Hát Koszt milyen nálatok? — kér­dezi egy zászlós, miközben az egyik honvéd egy teli csajka gulyást tesz Vojnaroyszkij 'Kazimir Alexejevics elé. Mint aki napok óta ri'érn evett, ügy tömi magába az éhes ukrán a jóizti ételt és teli szájjal felel: — Felváltva ' káposzta és burgonya, semmi más. Az is csak Kévés és Íztelen. Hetenként egyszer' bús, de a közembe­re^ azt sem kapják meg mindig. — Mennyivel más itt! — sóhajt fél. Odaát nekik mindén tilos. A tisztek szí-' goruak és kegyetlenek. Ezzel akarják fenntartani a fegyelmet, ami, mindezek ellenére nagyon, is laza. JAJ A PANASZKODÉKNAK A kivégzések napirenden vannak. Március 15-én három katonát lőtték agyón, mert az egyik községben-kenye­ret és egyéb- élelmet kértek a civilektől* Éhezik á legénység, de senki sem törő- * dik- ezzel. A panaszkodás halálbüntetés terhe alatt tilos. S elmondja még, hogy a községekben nem is szállásolják be őket, nehogy a lakosság előtt panasz- ‘ kódjának. Az elégedetlenségnek azonban nem tudnak gátat vetni igy, sem* Az orosz nép rettenetesen belefáradt már a küzdelembe, nem is csoda, hiszen sor- * katona már-az, 1926-os évfolyam és bet hívták a 27-eseket is. Viszont nem ritka az 50—«I éves katona -sem. Kissé akadozva beszél mái* a fogoly; : fáradt. Almos is ‘ lehet, á szeme majd leragad. 4 A kihallgatást vezető tiszt' bem is ád fel már több kérdést,''tisztát, meleg helyi­re vezetik Vijiiárovszkij Kaziíhir Ale­xe jevicset és néhány pere m’ulVa* mát alussza is az igazak álmát... Vonásai megenyhülnék, niéleg mosoly ül á száj jára, szépet álmodik bizonyosan. Nyu­godtan teheti, már magyarok között van* ­Kongz .Antal hadi tudósi tó Hgfeier afigölssáss Ikafena szökött meg a frontról a casslnői offensive elölt Egy szolgalat!ételre jelentkezett olasz korvettkapítm ay drámai vallomása Délolaszország tragédiájáról Milánó, junius 3.. .(MTI) A. Német Táv­irati Iroda jelenti:,. A megszállt Dél óla szó rszágbó 1 elmenekült egyik olasz tengeralattjáró-parancsnok, kor- vettkapitány, aki ,az illetékes olasz katonai hatóságoknál szoigálattételre jelentkezett, a Ştefani hírszolgálati .iroda egyik képviselőjé­nek beszámolt a megszállt területeken nyert benyomásairól. — Badoglio hadseregének egységei és Ba- doglio hajóhada siralmas állapotban vannak — mondotta. — Felbomlás jellemzi a dél- olaszországi helyzetet. Az angolokhoz átpár­tolt olasz hajóhadát részben lefegyyerezték, részben az Atlanti-Óceánon, a Földközi-ten­geren és az ír'Hal-Óceánon v etették harcba. A% olasz hadihajók legénysége között napi­renden vannak a fegyelmezetlenségek és forradalmi jellegű villongások. Éppen- ilyen a „híres“ Badoglio hadsedeguek a helyzete. Az eltelt hat hónap alatt csak egy hadosz­tályt sikerült felállítani Szardíniában, de ez is csak fegyelmezetlen em bértömeg. .Senki sem bízik Badoglióban. A megszállt dél- olaszorazági . városokban éj, helységekben egyenesen tragikus a hélyzét — folytatta a tiszt. .— Az angol—amerikai megszálló csa­patok ^tarka-barka, különféle népekből ösz- szetevődöl.t tömeget a kotriakA Vannak köz­tük angolok, amerikaiak, ujzélandiak, indu­sok, kanadaiak, négerek, Szenegálok,- sőt abesfczihek is. Á fegyelem rendkívül gyenge a megszánó csapatok között. Sok köztük a katonaszökevény,, akik . megfélemlítik a pol­gári lakosságot. Egy rendőri razzia alkal­mával. amejy-et q, ’ eassínci öffenziva előtt rendeztek, hatezer angol—amerikai katonát tartóztattak le, akiknek az arcvonalon .kel­lett volna lenni és 1300 törvényellenesen le­foglalt jármüvet találtak. A feketepiac el­képzelhetetlen méreteket öltött. Mivel a' vá­ros élelmiszerellátása csődöt mondott; a pol­gári lakosság elképesztő áron vásárolja a katonáktól az angol—amerikai táborokból hozott élelmiszerekei. A KOLOZSVÁRI NFMZETI- SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Junius 3. Szombat ,5 órakor: ®n és a kte -• öcsém- -Bérletszünet. Rendes helyárak. Junius 4. Vasárnap délután 2 órakor: Á Noszti fiú esete Tóth Maiival. Rendes helyárak. Junius 4. Vasárnap. 6 órakor: Pillangó kis­asszony. Vezényel Svarowszky János mint vendég. Bérletszünet, Opera hely- árak. g H ? etetések, apróhirdetések feladhatók Deák Ferenc » utfm 42 hzűír alatti irodahelyiségben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents